Fontos adatok érkeznek a magyar gazdaságról
Elemzések- A magyar ipari termelés júniusi, előzetes adatai érkeznek szerdán
A 2019. májusi adatok szerint a hazai ipari termelés volumene 8,7%-kal emelkedett 2018 májusához viszonyítva. Ez jelentősen meghaladja az előző havi növekedési dinamikát, az áprilisi 6,3%-os termelésnövekedést (kiigazítatlan adatok). Továbbá az év első öt hónapjában 6,7%-os termelésbővülést regisztráltak a szektorban idehaza (év/év alapon).
Várakozásunk szerint a 2018-as kimagasló évet követően idén minimálisan mérséklődhet a hazai GDP-növekedés, 2020-ban pedig még tovább lassulhat a hazai gazdasági aktivitás, elsősorban a hazai üzleti ciklus előrehaladott állapota miatt. Ebben a környezetben az ipari termelés bővülési üteme is lassulást mutathat az előttünk álló években. Ez a prognosztizált tendencia összhangban van az eurózóna ipari termelésbővülésének előrejelzett mérséklődésével.
Ugyanakkor ezt a negatív dinamikát ellensúlyozhatja a hazai feldolgozóipari kapacitások elmúlt évek során látott érdemi bővülése, amely mögött a vállalati nagyberuházások állnak. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a hazai járműipari gyártókapacitások további bővülése kapcsán (BMW, Mercedes) a közelmúltban kétségek merültek fel, ez pedig döntően befolyásolhatja a teljes ipar jövőbeli teljesítményét.
Összehasonlításként, a hazai GDP mintegy 6%-át teszi ki a járműgyártás, a teljes beszállítói láncban ehhez még egyéb szektorok is csatlakoznak. Továbbá a járműgyártás a feldolgozóipari exportértékesítés 37%-át képviseli.
- Csütörtökön érkeznek a hazai friss inflációs adatok
Várakozásunk szerint a hazai infláció 2019. júliusban a júniusival megegyező értéken, 3,4%-on stagnálhatott a tavalyi év júliusához viszonyítva; így az árszínvonal-emelkedés mértéke továbbra is távol maradhat az MNB inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os értékétől. Az üzemanyagárak minimális mérséklődést mutattak júliusban az előző hónaphoz viszonyítva, valamint a külső inflációs nyomás továbbra is alacsonynak mondható. Ugyanakkor idén július 1-jétől hatályba lépett a cigarettára és fogyasztási dohányra vonatkozó jövedéki adóemelés következő szakasza, amely az inflációs dinamika emelkedésének irányába hat.
Az előttünk álló éveket tekintve várakozásunk szerint továbbra is fennmarad a jelentős belső árnyomás a hazai gazdaságban.
E prognózisunk mögött az a tendencia áll, miszerint a hazai keresetek további emelkedése várható az idei és a jövő évben is a rendkívül feszes hazai munkaerőpiac miatt, melyet a tavaly év végi minimálbér- és garantált bérminimum-emelések tovább fokoznak. Így várakozásunk szerint a bérek emelkedése a fogyasztói árakba is átgyűrűzhet. Ugyanakkor az előttünk álló időszakban részben ellensúlyozhatja e tendenciát az idén július elsejétől életbe lépett szociális hozzájárulási adócsökkentés (a kulcsa 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent), mely – a reálkereset alakulásának függvényében – jövőre tovább folytatódhat, azaz 2020-ban az adókulcs 15,5%-ra csökkenhet.
Egy technikai tényező, a bázishatás következtében az idei őszi hónapokban mérséklődhet a hazai infláció, azonban az év vége felé – szintén bázishatások következtében – az inflációs dinamika emelkedésére lehet számítani.
Összességében, míg a hazai gazdaságból érkező belső árnyomás az infláció gyorsulásának irányába hat, addig az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások és a szabályozott árú termékekben várható visszafogott árszínvonalromlás mérsékelheti a hazai inflációs dinamikát.
Várakozásunk szerint az idei és a jövő évben egyaránt 3,4%-os átlagos inflációs szint alakulhat ki idehaza az előző év azonos időszakához mérve.
További elemzések itt érhetőek el.
