Isztria gyöngyszeme, ahol valamikor kalózok éltek
Utazás
Rovinj egy kiálló szirtfokra épült festői szépségű városka az Isztriai-félsziget nyugati részén. Népszerű célpont a magyarok körében is, hiszen Budapesttől mindössze 600 kilométerre található, és szinte teljesen végig autópályán közelíthető meg.
Óvárosának velencei stílusú arculata nem véletlen, hiszen a XIII. és XVIII. század között velencei fennhatóság alatt állva alakult fontos kikötővárossá a korábbi római erődítmény.
Ezidőtájt Rovinj lakosainak egy része halászattal, másik része pedig kalózkodással foglalkozott, és az ellenséges kalózbandák többször is pusztítottak a városban. Az évszázadok során kialakult zegzugos utcácskáiban hangulatosan elegyednek a román-gótikus, reneszánsz, barokk és neoklasszicista épületek motívumai.
A hely jellegzetessége, hogy sok sikátor egyenesen a tengerre fut ki.
Isztriát a középkorban többször is járványok pusztították, de a kedvező éghajlatú Rovinjt ezek részben elkerülték. Az 1600-as években kitört pestisjárvány miatt a környező falvak lakói Rovinjba menekültek. Ekkor, hogy a város be tudja fogadni a menekülteket, a házak tetejét lebontották és további szinteket építettek rá, így ugyanazon az alapterületen akár hat- nyolcszor annyi ember fért el. Így alakultak ki a rovinji tenger mellett álló magas, sok-kéményes, girbe-gurba házak.
A legszebb és leghíresebb látnivaló a félsziget legmagasabb pontján álló Szent Eufémia templom.
63 méter magas harangtornya messziről látható, a toronyból, pedig pazar kilátás nyílik a tengerre és a környékre. A torony érdekessége a tetején lévő két méter magas Eufémia-szobor, mely a szél hatására elfordul. A helyiek szerint, ha a szobor a szárazföld felé fordul esős, ha Olaszország felé, akkor napos idő várható. Híres műemléknek számít még a három városkapu is, amelyből korábban hét volt, de csak ez a három maradt meg az utókornak.
Az óváros eredetileg sziget volt.
E sziget és a szárazföld között húzódó csatornán hidat építettek, majd a 18. században a csatorna feltöltésével ezt megszüntették — ekkor vált Rovinj szigetből félszigetté, ahogy ma is láthatjuk. Az 1700-as években Isztria legjelentősebb hajóépítő, halászati és hajózási központja volt Rovinj. Itt volt a félsziget legfontosabb kőbányája is, amely ma tájvédelmi terület, rekreációs sétautakkal és a kabócaénektől hangos, fürdőzésre csábító sziklás tengerparttal.
Rovinj lakói számára manapság a turizmus az egyik legfontosabb bevételi forrás.
A kisváros állandó lakosságának (kb. 13000 fő) mintegy ötszöröse fordul meg itt turistaként évente és élvezi a helyiek vendégszeretetét.
Az utóbbi évtizedekben rengeteg fiatal képzőművész telepedett le itt, számtalan galéria, műterem és kézműves termékekkel teli ajándékbolt, valamint jó néhány bohém művészkávézó bizonyítja ez.
Rovinj területéhez összesen 19 kisebb-nagyobb sziget tartozik, melyek közül a Szent Katalin és a Szent András-sziget a legnagyobbak és a legnevezetesebbek.
Amennyiben több időnk van, érdemes kishajóval, vagy bérelt motorcsónakkal bejárni a Rovinj partjai előtti szigetvilágot. Pár óra alatt szinte valamennyi kis szigetet felkereshetjük a környéken.
