Fontos javaslat érkezett a pedagógushiány enyhítésére

A pedagógusképzésre felvettek száma az elmúlt 4 évben közel negyedével csökkent a megelőző időszakhoz képest, így a pedagógusi pályára újonnan belépők száma várhatóan kevesebb mint a fele lesz a következő években a nyugdíjba vonuló pedagógusok számának - olvasható abban a vitairatban és javaslatcsomagban, melyet Szapáry György MNB elnöki főtanácsadó, korábbi washingtoni nagykövet vezetésével Asztalos Péter, Kiss Donát Márk, Marmoly Nándor és Szalai Ákos kutatók készítettek Javaslatok a pedagógusok utánpótlásának fenntartható biztosításához címmel.

A következő években éves szinten várhatóan 4–5 ezer pedagógus fog nyugdíjba vonulni, miközben a nappali munkarendben felvett új belépők száma (akikből nagy valószínűséggel ténylegesen pedagógus is lesz) a jelentkezők számának általános csökkenése, az egyetemi lemorzsolódás, illetve az egyetemet követő azonnali pályaelhagyás következtében várhatóan nem fogja elérni a 2,5 ezer főt.

Mindez tovább növelheti majd a betöltetlen oktatási álláshelyek számát, ami az elmúlt 5 évben már eleve 85 százalékkal emelkedett.

Az üres álláshelyek és a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma alapján a nyugdíj mellett visszafoglalkoztatottakkal együttnagyságrendileg 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből.

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) fórumán Szapáry György ismertette az vitairat fő elemeit: 

• 2017 óta 4 ezerrel kevesebben jelentkeztek pedagógusképzésre, ez a létszám a fele annak, akik nyugdíjba mennek
• az 50 feletti pedagógusok aránya 47 százalékra nőtt 2003 és 2023 között, a pályakezdők aránya 7 százalékra esett
• a pedagógusképzésre felvett hallgatók 37 százaléka kezdte meg nappali munkarendben a tanulmányait
• 2024 januárban átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett az óvónők, tanárok és a szakképzésben oktatók átlagos bére.

Mint mondta, a bérrendezés előtt nálunk volt a legalacsonyabb a tanárok bére,  ami a diplomás átlagbér 58 százalékát tette ki.

Most a diplomások átlagbéréhez képest 72 százalék a pedagógusok bére, miközben az uniós átlag 87 százalék. Ez az uniós mezőnyben a második legrosszabb arány, az OECD rangsorában pedig a harmadik legrosszabb a magyar mutató, ami nem éri el a visegrádiak átlagot sem, ami 75 százalék.

Szapáry György kiemelte, hogy a tanárhiány szempontjából a legrosszabb helyzetben a kis és közepes települések iskolái vannak, ahol a magyar népesség 60 százaléka él.

A PISA tesztek eredményeiről szólva kiemelte, hogy Észtország, Lengyelország és Csehország is sokkal jobban teljesítenek, és nálunk van  a legnagyobb jelentősége az iskolai teljesítményben a családi háttérnek. 2022-ben az uniós átlag felett teljesítettek a magyar diákok, de 2018-ban még az uniós átlag alatt voltunk

A vitairatban megfogalmazott főbb javaslatok:

• jelentős béremelés a megkezdett bérfejlesztésen túl
• a legszegényebb településeken dolgozó pedagógusok differenciált béremelése
• szolgálati lakások a kisebb teleüléseken
• a túlórák és helyettesítések térítése
• a pedagógusok munkáját segítő szakemberek számának növelése
• fizetett alkotói szabadság rendszerének kiterjesztése
• iskolába történő utazás aktív támogatása
• a jutalmazási rendszer ismételt átalakítása
• a pedagógusi előmeneteli rendszer finomhangolása
• rendszeres béremelés a diplomás átlagbéremeléshez kötötten.

A vitairatban szereplő további fő megállapítások:

• A pedagógusi bértábla 2023. július 15-ig a 2014-es minimálbérhez volt kötve, amely 2023-ban már csak a 44 százaléka volt az aktuális minimálbérnek.
• A 2023 nyarától 2023 végéig ideiglenesen a régi bértáblára épülő, ám besorolásonként új minimális bért meghatározó rendszer lépett életbe, így a pedagógusi szakvizsgával rendelkezők fizetése minimum havi bruttó 410 ezer Ft-ra emelkedett.
• 2024. január 1-jétől ismét új rendszer került bevezetésre, amely keretében az egyes besorolásokhoz új bérsávok és teljesítményarános bérezés került meghatározásra, amelynek a minimális értéke megegyezik a 2023 nyarán bevezetett minimális bérszinttel.”
• A tervek szerint 2025-ben újabb 21 százalékos átlagbéremelés fog megvalósulni, míg 2026-ra az az Európai Unióval közösen kijelölt cél, hogy a pedagógusok bére elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát, amihez a kormány előzetes számításai szerint 880 ezer Ft-ra kell majd emelni a pedagógusok átlagos fizetését (kormany.hu 2024).
• a magyar pedagógusok teljes kötelező munkaideje, azaz nem csak a tanításra, hanem minden egyéb tevékenységre vonatkozó munkaideje egy évben 1656 óra, ami magasabb az uniós (1.539) átlagnál.
• Egy 2019-es felmérés ugyanakkor ezen felül további heti 18 órára becsüli a pedagógusok otthoni munkavégzését (adminisztráció, elkészülés, dolgozatjavítás) (Eduline 2019).
• 2010-hez képest több mint negyedével (mintegy) 100 ezer főre emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma, akik extra figyelmet igényelnek az oktatás során. 
• Felére csökkent a pályakezdő fiatalok aránya (15 százalékról 7 százalékra)
• A 60 évnél idősebb pedagógusok aránya 3 százalékról 15 százalékra növekedett,
• A pedagógusok országos átlagéletkora 47 év.
• Az összes teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógus (140 ezer fö) több mint negyede (38 ezer fő) már betöltötte az 55 éves kort.
• Az összes felsőoktatásba felvett hallgatón belül a pedagógiai képzési terület súlya 2017 óta csökken, 2023-ban már csak 7,2 százalékot tett ki.
• A célérték 80 százalékának eléréséhez a bölcsőde- és óvodapedagógusok esetén 5 százalékos, az általános iskolai tanárok esetén 23 százalékos, a középiskolai tanárok és szakoktatók esetén 28,5 százalékos, míg a speciális oktatók és nevelők esetén szintén 23 százalékos további béremelésre lenne szükség.”
• Felzárkózó települések programban szereplő településeken több mint 300 ezer ember él, közöttük több mint 15 ezer hátrányos helyzetű és több mint 25 ezer halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.
• A legszegényebb 300 településeken működő iskolákban összesen 567 pedagógus dolgozik teljes munkaidőben, akik munkáját 217 részmunkaidős és 381 óraadó pedagógus, illetve 662 további egyéb szakértő segíti (BM 2022).

Az MKT szakmai fórumán Csapodi Csaba matematikus, az ELTE Tanárképző Központjának igazgatója és Csath Magdolna,  az MTA doktora, a Nemzeti Versenyképességi Tanács korábbi tagja, az MKT Innovációs Szakosztályának alelnöke hangsúlyozták, hogy 1992 és 2022 között a tudás fejlesztéséből jött a gazdasági növekedés 70-80 százaléka az OECD országokban.

Jó példának nevezték a versenyképességi listákon elöl szereplő Finnország oktatási rendszerét, amelyben cél, hogy minden gyerekből hozzák ki a maximumot.

Nálunk probémának tartják, hogy nagy a a pedagógusok kötöttsége, nincs idejük igazodni az egyes tanulók igényeihez, és nagy a különbség az állami és az alapítványi vagy egyházi fenntartású iskolák között az utóbbiak javára.

A tananyagban figyelembe kell venni, hogy a fiatalok koncentrációs ideje lerövidült, videókhoz szoktak hozzá, a tanárok (digitális) továbbképzése szükséges, amire bizonyos időközönként fizetett alkotói szabadságot kaphatnának.

Hangsúlyozták, hogy 2022-ben jó irányú változások történtek a pedagógusképzésben, több lett a gyakorlati óra, és beindult a rövidített pedagógusképzés is másoddiplomás szakon.Mindhárom szakember kiemelte, hogy az állami iskolák szempontjából a települések eltérő pénzügyi helyzete is növeli a társadalmi széttartást - az eltérő családi háttérrel együtt.

Mennyibe kerülne a költségvetésnek a csomag?

A javaslatcsomagot jegyzők számításai szerint az idei bérfejlesztésen felül a jelenlegi bérszinthez képest átlagosan további közel 21 százalékos béremelésre lenne szükség, hogy el lehessen érni a diplomás átlagfizetés 80 százalékát.

A javaslat idén további közel 230 milliárd forinttal magasabb bruttó bérkiáramlást eredményezhet (szociális hozzájárulási adó nélkül) a pedagógusok foglalkoztatásával összefüggésben, ami a 2024. évi várható GDP közel 0,3 százalékának felel meg.

A magasabb jövedelmek után mintegy 70 milliárd forinttal nőnek az állam adó- és járulékbevételei, így a nettó költségvetési hatás 160 milliárd forintra, a várható GDP közel 0,2 százalékára becsülhető. A célérték 80 százalékának eléréséhez a bölcsőde- és óvodapedagógusok esetén 5 százalékos, az általános iskolai tanárok esetén 23 százalékos, a
középiskolai tanárok és szakoktatók esetén 28,5 százalékos, míg a speciális oktatók és nevelők esetén szintén 23 százalékos további béremelésre lenne szükség.

A diplomás átlagfizetés 100 százalékának eléréséhez átlagosan közel 50 százalékos bérfejlesztésre lenne szükség. A javaslat hatására további mintegy 560 milliárd forinttal emelkedne a pedagógusok foglalkoztatása utáni bruttó bértömeg (szociális hozzájárulási adó nélkül), ami a 2024. évi várható GDP közel 0,7 százalékának felel meg.

A magasabb jövedelmek 170 milliárd forinttal nőnek az állam adó- és járulékbevételei, így a nettó költségvetési hatás mintegy 385 milliárd forintra, a várható GDP közel 0,5 százalékára becsülhető - olvasható a tanulmányban.

Az MKT fórumot ezen a linken tekintheti meg.