Gazdasági komplexitás - Magyarország a világ 10 legjobbja között

Elemzések2020. feb 27.Csizmadia Norbert

A világ két vezető egyetemének (a bostoni MIT és Harvard Egyetemek) kutatócsoportjai Cesar Hidalgo és Ricardo Hausmann vezetésével a gazdasági fejlődés értelmezését új alapokra helyezték.

A fejlődés középpontjában egy adott ország által megtermelt termékek komplexitása szerepel. A komplex, összetett gazdaságra a nagyobb stabilitáson kívül az is jellemző, hogy a többféle termék előállításához többféle tudás áll rendelkezésre, melyek képesek egymással is kapcsolatba lépni.

A gazdasági komplexitás versenyképességi rangsorában Magyarország a világ 10. legversenyképesebb országa.

Forrás: Visual Capitalist 2020 infografikája alapján szerkesztette Csizmadia Ármin 

A gazdasági fejlődés egy olyan folyamat, melyben egy ország egyre komplexebb és bonyolultabb termékek előállítására lesz képes. E tényezők teszik képessé a gazdasági szervezeteket a folyamatokra történő gyors reagálására, az alkalmazkodásra és termékeik vagy szolgáltatásaik folyamatos megújítására.

Az új ötletek és a tudás keletkezése földrajzilag továbbra is behatárolt keretek között megy végbe. Az információs technológia és társadalom idején, a korábban előrevetített víziókkal ellentétben, a földrajzi tér jelentősége nem tűnik el, az új ötletek és a tudás keletkezése, annak körülményei földrajzilag továbbra is meghatározottak.

Az innovációra és a termelékenységre a földrajzi tér továbbra is jelentős hatással van. Ezek az innovációs folyamatokat ösztönző területi meghatározottságú tényezők: a gazdasági élet, a tudományos szféra és a tudástranszferben résztvevő intézményi szereplők földrajzi elhelyezkedésének területi konfigurációja és koncentrációja; a térségek egyedi helyi és helyzeti adottságainak felismerése és kiaknázása – a fizikai környezet formálásán kívül ideértve a térségek természeti és klimatikus adottságait.

A tudáson és az innováción alapuló gazdasági fejlődés azokat a térségeket és városokat helyezi előtérbe, amelyek magas színvonalú felsőoktatási és tudástranszfer-intézményekkel rendelkeznek, és emellett kedvező klimatikus körülményekkel bírnak. A gazdasági szerkezet változása, a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába történő elmozdulás és ezzel párhuzamosan az urbanizáció ütemének gyorsulása milliók életét és életterét érinti. Az elemzéshez 1965-ig visszamenően 123 ország külkereskedelmi statisztikája nyújt alapot, és azt is vizsgálják, hogy az adott exportáló terméket összesen hány ország állítja elő.

A gazdasági komplexitás tekintetében a versenyképességi rangsor elején 3 régió országai szerepelnek: Ázsia és Délkelet-Ázsia országai (Japán, Dél-Korea, Szingapúr), Németország és Kelet-Közép-Európa országai (Németország, Ausztria, Svájc, Magyarország, Csehország, Szlovénia, Lengyelország), valamint Skandinávia államai (Norvégia, Finnország, Svédország). Az Egyesült Államok a gazdasági komplexitás tekintetében a 14. helyen szerepel.

Az országok sorrendje: Magyarország az élvonalban

Napjainkban 6000 hivatalos besorolású termék halad át a világ kikötőin, az országhatárokon árnyúló digitális termékek és szolgáltatások pedig tovább nehezítik a gazdasági tevékenység mérését. A rangsor első tíz helyezettje: Japán, Svájc, Dél-Korea, Németország, Szingapúr, Csehország, Ausztria, Finnország, Svédország és Magyarország.

A rangsor élén álló országok jellemzői az exportált termékek sokfélesége, valamint a kifinomult és egyedi exportált termékek száma (azaz kevés más ország állít elő hasonló termékeket).

Nem mindegy az ország exportjának összetétele sem. Minden exportorientált gazdaság elemei lebonthatók és számszerűsíthetők. A kapott kategóriákban minden termék szerepel, az ásványi nyersanyagoktól az integrált áramkörökig, s ezek mind hozzájárulnak az ország általános pontszámához. A mezőgazdasági és a kitermelő ipar általában kisebb pontszámmal szerepel a komplexitási skálán, ezzel szemben a gépgyártás sokkal összetettebb és a globális gazdaság számos aspektusához kapcsolódhat.

A kategóriák átfogó összetételének megismerése egy új perspektívát adhat a szokásos mérőszámokkal szemben. Az 1990-es évek közepétől felállított rangsorban Japán mindig is az első helyen állt. A korlátozott földterület és némi találékonyság Japánt a szofisztikált exportgazdaság példájává tette. Meglepő módon Ausztrália a komplexitási rangsor alsó harmadában helyezkedik el. Noha Ausztrália számos globális rangsorban jól szerepel, például a háztartások vagyoni helyzetét tekintve, a gazdasági komplexitási mutatója jóval alacsonyabb. Ausztrália exportjának többsége az alacsony komplexitású kategóriákba tartozik, mint például az ásványok és a mezőgazdasági termékek. Az egyetlen termékre épülő export rendkívül sebezhetővé teheti egy ország gazdaságát, mint ezt Venezuela esete is jól példázza. Exportgazdaságuk háromnegyedét a nyersolaj alkotta - ez a rangsor egyik legalacsonyabb pontszámú termékkategóriája.

Néhány ország prioritássá tette a diverzifikációt. Szaúd-Arábia a diverzifikált, tudásalapú gazdaság kifejlesztése érdekében fektetett 100 milliárd dollárt a SoftBank Vision Fundjába. Más olajban gazdag nemzetek, mint például Kazahsztán, szintén diverzifikációra törekszenek a világ energiaszerkezetének átalakulása miatt. Ahogy folytatódik a fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulás, valószínűleg a gazdasági komplexitás is növekedni fog.

A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumi elnöke.