Bezuhantak a tőzsdék, összeomlott a 10 éves amerikai hozam - Beütött a koronavírus?

Nem lehet csak a koronavírusra fogni

A héten zajló eseményeket egyszerűen el lehetne intézni azzal, hogy a koronavírus megjelent Európában, amiből az adódik, hogy a befektetők úgy gondolják: mégsem ússza meg a világ valamilyen szintű járványt, az ezzel járó intézkedéseket és az így keletkező gazdasági hatásokat. A helyzet azonban ennél összetettebb, hisz pár nappal korábban a lelkesen vásárló befektetők tudomást sem akartak venni a rossz hírekről, pedig nyilvánvaló volt, hogy ha máshol nem, a világgazdaság motorjának tekintett Kínában mindenképpen alacsonyabb lesz a vártnál a gazdasági növekedés.

Újra pénzözön

Ha megnézzük, mi történt az elmúlt nagyjából 4-5 hónapban, különös tekintettel az utolsó hetekre, már érthetőbbé válik a folyamat. A 11 éve tartó tőzsdei emelkedő trendben utoljára 2018 végén volt egy kiadós, sőt, akkor ijesztőnek tűnő korrekció, miután abban az évben a nagy jegybankok a monetáris szigorítás irányába mozdultak, és így mérséklődni kezdett a piacokon az a hatalmas többletlikviditás, amely többek között a részvénypiacok szárnyalását is fűtötte.

Részben a tőzsdék zuhanása miatt (különösen Amerikában ijedtek meg gazdaságpolitikusok), a jegybankok újabb 180 fokos fordulatot tettek, és a szigorítást ismét könnyítés váltotta fel. Az amerikai Fed 2018 decemberében még kamatot emelt, a következő hónapban azonban már kommunikálta a várható fordulatot, majd kétszer is kamatot csökkentett, egyúttal beszüntette az eszközvásárlási programok során a piacra bocsátott pénz stabil, havi 50 milliárd dolláros részletekben való visszavonását. Az EKB ugyancsak letett a kamatemelésről, sőt, egy csökkentő lépést is tett a már eleve mélyen negatív egynapos jegybanki betét kamatát illetően, emellett újraindította az eszközvásárlási programot havi 20 milliárd euró értékben.

A rossz hírek is jók voltak

Több sem kellett a részvénypiacoknak: újra áramlott a jegybankokból pénz, amely újra hozamra kezdett vadászni, és miután az amerikai államkötvényhozamok a kamatcsökkentések mértékénél nagyobb ütemben estek vissza, Európában pedig 9 ország tízéves kötvényeinek hozama negatív lett, a befektetőknek nem is volt min gondolkozniuk. Vették a részvényeket, különösen azokat, amelyek korábban a vezetői lettek a sokéves trendnek: a legnagyobb technológiai és internetes cégeket, közülük négy (Apple, Microsoft, Google, Amazon) tőzsdei kapitalizációja át is törte a bűvös ezermilliárd dolláros határt.

A folyamat a múlt év végén gyorsulni kezdett, és egyre látványosabb lett, hogy az aktuális kockázatok hidegen hagyják a befektetőket. Folyt még az amerikai-kínai kereskedelmi vita, teljesen bizonytalan volt a brit uniós kilépés menete, de ez nem fogta vissza a vásárlási kedvet. Még nyilvánvalóbb lett ez a hatás, amikor idén év elején rendkívüli mértékben kiéleződött a közel-keleti helyzet, egyenesen háború veszélye fenyegetett, de a részvényárakat már ez sem befolyásolta.

Végül megjelent a koronavírus, amelyről hamar kiderült, hogy a fele sem tréfa, hisz Kínát néhány héten belül megbénította: szinte megszűnt a turizmus, sőt, egyes helyeken az autózás is, de még súlyosabb hatás lett (és máig is fennáll), hogy a világ gyárának termelése akadozni kezdett. A járvány miatt sok termelőüzem korlátozta, esetleg szünetelteti termelését, az alkatrészhiány pedig gyorsan körbeért a világon.

Mánia szakasz

Eközben az egyre elszántabb részvényvásárlók nem érték be azzal, hogy az ezermilliárdot tavaly átlépő Apple és Microsoft értékét egyből közel másfélezer-milliárd dollárig hajtottak, de egyenesen újabb, egyedi sztorikra kezdtek vadászni, avagy épp az elemzők találtak reálisnak hangzó, de elméleti szcenáriókat, amelyek egy-egy részvény értékét korlátlanul felhajthatják. Tipikusan ilyen volt a Tesla, amely eleve nem volt olcsó 300 dollár körüli árán, viszont a cég tavaly bizonyította, hogy gyorsan növeli termelését, kereslet is szinte korlátlanul akad autóira, és immár profitábilis a termelés.

Tesla, 5 hónap. Forrás: stooq.com

Ez önmagában már addig is benne volt az árfolyamban, az mégis hirtelen meredeken tovább kezdett emelkedni, sőt, a háromszorosára nőtt rövid idő alatt. A sztori az volt egy elemzőcég szerint, hogy a Google részéről megfontolandó lenne a Tesla felvásárlása egészen drágán is, mivel a két cég együtt uralná az elektromos autók, de különösen az önvezető szoftverek piacát. A Tesla nyomában rögtön más részvényeket kezdtek keresni, immár sztori sem kellett. Kialakult a totális mánia, miközben a koronavírus okozta problémák nem csökkentek, mint a korábbi kockázatok, sőt, a helyzet egyre súlyosabb lett.

Időszerű lett

Mint minden tőzsdei mániában, eljött az a pont, ahol rövidtávon a befektetők nyakig bevásároltak részvényekből, és abszolút időszerű lett egy erős korrekció (ahogy André Kostolany, a magyar származású tőzsdeguru mondta ilyen esetre: a részvények a stabilakból a remegő kezekbe kerültek). Így minden adott volt egy jókora eladási hullám megindulásához, amihez okot ilyenkor mindig talál a piac: most kézenfekvő volt, hogy az addig teljesen figyelmen kívül hagyott koronavírus legyen az.

Az esés mértéke két napon át olyan volt, mint amilyet a 2008-as válság kivételével minden komolyabb visszaesésénél látni lehet: a főbb indexek az első nap 4-5, a két nap alatt összesen 7-8 százalékkal estek vissza. Ez most csak azért tűnt szokatlannak, mert ilyen igen rég zajlott. A fejlett piacok mellett ezúttal a 2018 végi visszaeséskor védettebbnek tűnő kisebb piacok is megindultak lefelé, köztük a pesti börze. A BUX, amely 46 ezer pont fölött örökös csúcsa körül járt, gyorsan 43 ezer pont alá került.

Mutatta a hátsó sor

A blue chipek nagyjából 6-8 százalékos visszaesése mellett ezúttal feltűnő volt a BÉT-en, hogy a kisebb papírok különösen nagyot esnek, sőt, ha valaki alaposabban követte a piacot, láthatta, hogy ezek szép csendben már az emelkedő trend időszakában elkezdtek lemorzsolódni, ami általában is előjele egy komolyabb korrekciónak, vagy akár az emelkedő trend végének (2007 nyarán is sorra csorogtak le a kis-, és közepes papírok, miközben a nagyok még csúcsot döntöttek).

Egy különös rekord

Mindez még rendben is lenne, azonban eközben egy megdöbbentő dolog történt: a 10 éves amerikai államkötvény hozama 1,3 százalékra zuhant, alacsonyabbra, mint ahol akkor állt, amikor a Fed kamata effektíve 0 volt, egyúttal minden idők legalacsonyabb értékére. Erre részben magyarázat, hogy a részvényeladók kötvénybe helyezik át befektetésük, csakhogy ilyen korábban is volt, szinte minden visszaesés alkalmával, de akkor távolról sem alakult ki ilyen alacsony hozam.

A magyarázat az lehet, hogy miközben a tőzsdei folyamatok ugyanúgy zajlanak, mint a máskor, a befektetői lélektan ugyanolyan, nem szabad elfelejteni, hogy a jegybankok által a piacra pumpált jóval 10 ezermilliárd dollár fölötti összeg a piacon van, mintegy a piacra nehezedik, és a túlárazott tőzsdék korrekciójának idején is helyét keresi, és ebben a koronavírus sem befolyásolja. A befektetők megveszik az amerikai államkötvényt minden idők legalacsonyabb hozamán is, mondván, még mindig milyen jó lehetőség, hisz például japán, vagy német kötvényhez csak erősen negatív hozam mellett juthatnának.

Hogyan tovább?

Ami a továbbiakat illeti: amíg ilyen mennyiségű pénz van a piacon, nem valószínű, hogy egy kiadós korrekciónál nagyobb, az igazi eső trendekre jellemző részvénypiaci összeomlás következne, még akkor sem, ha a koronavírus átmenetileg visszaveti a világgazdaságot. A korrekció mértéke persze az eddiginél lényegesen nagyobb is lehet: 20 százalékig bezárólag még nem minősül a folyamat medvepiacnak, eső trendnek. És ha erre sor is kerül, rendszerint heves felpattanások által tarkítva zajlik mindez, különösen a jelenlegi hatalmas pénzmennyiség mellett.