Harmincasok figyelem: időt nyer, aki lefagyasztat a petesejtjeiből   

Az elmúlt évtizedekben óriási fejlődésen mentek keresztül a mesterséges megtermékenyítési technológiák, de van, ami nem változott: a siker nagymértékben függ a petesejt életkorától. Ennek egyik fő oka pedig az, hogy

az évek múlásával a petesejtek mennyisége romlik és a számuk is drámaian megcsappan: 40 éves kor környékén már csak mintegy 3 százaléka marad meg születés előtti nagyjából 1-2 milliós készletnek. A negyedik X fölött a petesejtek alig egy-két százaléka életképes.

Napjainkra ugyanakkor a gyermekvállalási életkor egyre inkább kitolódik, a nők bőven harmincas éveikben adnak életet első gyermeküknek. Sokan szembesülnek azzal, hogy kifutottak az időből, és már csak orvosi segítséggel tudnak teherbe esni, vagy azzal sem.

Talán sokan emlékeznek arra, amikor 2014 őszén a Facebook és az Apple is bejelentette: fizeti a petesejtfagyasztás költségeit alkalmazottainak, hogy ne kelljen végérvényes döntést hozniuk a karrier és a család között. A példát a következő évben a Google is követte, és 2017-re a Szilícium-völgyben már a petesejtfagyasztás költségeinek átvállalása volt az egyik legfőbb vonzerő a fiatal női munkavállalók számára.

Ezek a lépések azok figyelmét is felhívták a petesejtfagyasztás lehetőségére, akik korábban nem is hallottak róla. Az amerikai Támogatott Reproduktív Társaság adatai szerint 2009-ben az országban még mindössze 475 nő hibernáltatott petesejteket, 2018-ban már 13 275.

Az eljárás népszerűsége a Time cikke szerint a Covid-járvány alatt még tovább nőtt. Ez annak is köszönhető, hogy olyan hírességek, mint Chrissy Teigen, Michaela Coel és Emma Roberts nyilvánosan megosztják saját történeteiket a petesejtfagyasztásról.

Változnak a motivációk is: korábban szinte kizárólag csak olyanok éltek ezzel a lehetőséggel, akiknek orvosi indoka volt: hormon- vagy onkológiai kezelés előtt álltak. Most már mind gyakoribb a az angol nyelvterületen „social freezer”, vagyis szociális petesejtfagyasztás, amit azonban a közvélekedéssel ellentétben egyáltalán nem a karriervágy motivál.

A Yale Egyetem munkatársai  amerikai és izraeli klinikák ügyfeleivel készített interjúik során azt találták, hogy

 a nők elsődleges motivációja sokkal inkább a stabil partner hiánya, vagyis nem találták meg azt az embert, akivel szívesen vállalnának gyermeket. A lista utolsó helyén állt, még azoknál is, akiknek a munkahelye fedezte az eljárás költségeit –

derül ki a Medicalonline-on ismertetett kutatásból.

Egy svéd tanulmány is azt találta, hogy a legtöbb nő, aki a petesejthibernáció mellett dönt, nagyon is szeretne gyermeket, de nem egyedülállóként, hanem egy olyan társsal, akivel valóban szülőkké válhatnak. A svéd tapasztalatok szerint ezért is hagyják sokszor az utolsó pillanatra, 37 éves koruk körülre ezt a lehetőséget a nők. Vagyis, az utolsó pillanatig bíznak abban, hogy megtalálják az igazit.

Az egészséges fiatal nők esetében a petesejtfagyasztást azonban sok vita és etikai aggály övezi. Az állami biztosítók, így például a brit és a magyar is, nem is fedezik a költségeit, csak orvosilag indokolt esetben, például, ha onkológiai kezelés miatt veszélybe kerül a termékenység.

Magyarországon a petefészket károsító rákkezelés megkezdése előtt nyernek ki, majd fagyasztanak le petesejteket azoknál, akik ezt kérik. Elvileg lehetőségük van az eljárást igénybe venni azoknak is, akik veszélyes foglalkozást űznek – katonai misszióban vesznek részt, vagy a munkavégzés során fokozott sugárzásnak vagy magas toxikus-koncentrációjú környezetben dolgoznak –, de ez csak a legnagyobb állami meddőségi klinika, a Szent János Kórház területén működő Budai Meddőségi Centrum árlistájából derül ki.

Itt magáért a fagyasztásért és egy éves tárolásért 150 ezer forintot kell fizetni, az utóbbi évente további 24 ezer forintba kerül. A magánintézményekben a konzerválás ára igen eltérő, van, ahol maga a fagyasztás 53 ezer forintért elérhető, de havi 5 ezer forintot kell fizetni a tárolásért, másutt, attól függően, hogy orvosi vagy szociális okból van szükség a petesejt hibernálására, 750 és 1000 euro közötti összeggel kell kalkulálni, és nagyjából 100 eurós éves tárolási költséggel kell számolni.

A petesejtfagyasztás, legalábbis a ma ismert módon egy viszonylag új eljárás. Hiába született meg ugyanis már 1986-ban az első, hibernált petesejtből fogant baba, az ilyen terhességek ritkán voltak sikeresek. Ennek elsődleges oka az volt, hogy

a megtermékenyítetlen petesejt méreténél fogva sokkal érzékenyebb a fagyasztásra, majd a felmelegítésre a spermiumnál, sőt az embriókezdeménynél is.

A manapság alkalmazott módszer, amikor a petesejteket folyékony nitrogénben hűtik le rendkívül gyorsan –196 °C-ra, csak az elmúlt években terjedt el és vált rutin eljárássá. Ezzel a technikával az érett petesejtek felolvasztás utáni túlélési aránya elérheti a 80-90 százalékot, a megtermékenyülési arány pedig a 70 százalék körüli értéket.