Bizonyos kutatások szerint mégis hatékony a multitasking, mert fokozza a kreativitást
HRA multitaskingot, azaz több feladat egy időben történő elvégzését általában olyan stresszornak tekintik, amely csökkenti a teljesítményt. De, amikor egyszerre több feladattal zsonglőrködünk, az fokozhatja a kreativitást: minél több feladatot kell elvégeznünk, annál kreatívabbak leszünk.
A pszichológusok általában homályos képet festenek a multitaskingról. Számtalan tanulmány foglalkozott azzal, hogy ha egyszerre két tevékenységet végzünk, akkor hogyan reagál rá az agyunk – ha az egyik feladatra jobban koncentrálunk, akkor minden figyelmünk óhatatlanul arra irányul, és nem figyelünk a másik tevékenységre.
Ha például e-mailt írunk telefonbeszélgetés közben, akkor előfordulhat, hogy a mondat beírásakor ideiglenesen elveszítjük a beszélgetés feldolgozásának képességét.
Ezért azt tanácsolják, hogy minden egyes tevékenységre teljes figyelmet fordítsunk, vagyis egyszerre egy dologgal foglalkozzunk.
Ezek a tanulmányok azonban a multitasking közvetlen következményeire összpontosítanak, míg Shimul Melwani professzort és Chaitali Kapadia PhD hallgatót a későbbiek érdekelték. Közösen írt tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy a multitasking segítheti a kreativitást.
Melwani szerint amikor az emberek két különálló információt próbálnak feldolgozni egyszerre, valahogy kreatívabbak lesznek – a jelek szerint a multitasking hasonló hatással lehet.
A multitasking hatására energetikusabbnak és éberebbnek érezhetjük magunkat: minél több feladatot próbálunk elvégezni, annál magasabb például a pulzusunk. Ez az energia, a kutatók gyanúja szerint, pozitív hatással lehet az ötletek létrehozásának folyamatára is.
A kutatók több kísérletet is elvégeztek. Az egyik során hallgatókat kértek meg arra, hogy vegyenek részt egy konferenciahívásban és válaszoljanak e-mailekre. A multitasking hatásainak vizsgálatához néhány hallgatót arra kértek, hogy egyszerre próbáljanak az üzenetekre válaszolni, miközben részt vesznek a konferenciahívásban, míg mások a két feladatot egymás után végezték el.
Ezután megmérték a kreativitást, amelyre a pszichológusok egyik módszerét alkalmazták. A vizsgálatban a hallgatóknak megadnak egy szót a háztartási eszközök közül, például a téglát, amely lehet papírnehezék, fegyver vagy merülési segédeszköz - a válaszokat azután kiértékelték négy szempont alapján: gördülékenység, eredetiség, kidolgozottság és rugalmasság.
Elméletüknek megfelelően Melwani és Kapadia megállapította, hogy akiknek több feladatot kellett egyszerre végezniük, újszerűbb ötletekkel álltak elő, mint azok, akik egymás után végezték el az egyes feladatokat.
Egy másik kísérlet során pincéreket és pincérnőket vizsgáltak az éttermekben, ahol dolgoztak, forgalmasabb (péntek és szombat), és kevésbé forgalmas (kedd és szerda) estéken. Felkérték őket, hogy folyamatosan értékeljék az energiaszintjüket.
Megint csak beigazolódott a hipotézisük: a kutatók azt tapasztalták, hogy minél elfoglaltabb volt az étterem személyzete, és minél többször kellett egyszerre több dologgal foglalkozniuk a műszak alatt, annál energikusabbnak érezték magukat.
Melwani nem javasolja ugyanakkor, hogy ezentúl mindig egyszerre több feladatot végezzünk. Azt javasolja, hogy egy kicsit rugalmasabbak legyünk a napjaink ütemezésében.
Saját tanácsát megfogadva ő maga is nyitottabban áll hozzá a multitaskinghoz, főleg a világjárvány kitörése óta: a munkavégzésért és gyermekei virtuális iskoláztatásáért ő és férje vállal felelősséget a mindennapok során.
Melwani az otthoni tanórák után végzi a kreatívabb megoldást igénylő feladatokat, hogy az energia és a megnövekedett kognitív rugalmasság segítségével segítse saját kreativitását.
A multitasking potenciális előnyeinek felismerése segíthet abban, hogy a legzsúfoltabb napokon sokkal pozitívabban álljunk hozzá a teendőkhöz. Melwani úgy fogalmaz, jó tudni, hogy a multitasking nem mindig jár negatív következményekkel.
