Már Trump szavazóit is sújtják az új vámok, háborognak az amerikai farmerek

Egyre többen kérdőjelezik meg az USA-ban a szeptember elsején életbe lépő vámemeléseknek a hatékonyságát, főleg azokban az amerikai mezőgazdasági és ipari szektorokban, ahol a kínai vásárlók nagyon is jelen vannak. A kritikus hangok főleg azután erősödtek, hogy az új vámok megrázták a pénzpiacokat, és Peking gyengítette a kínai jüant, amivel részben kivédte a vámtarifa-emelés hatását.

Trump a kínai deviza gyengítésének hírére már arról beszélt: ha Kína nem teljesíti vállalt kötelezettségeit az Egyesült Államokkal szemben, akár meg is duplázhatja a kínai termékekre kivetett vám nagyságát.

Ennek azonban pont a saját szavazóbázisának lázadása miatt nincs reális esélye, sőt, Trump visszakozott, és jónéhány termékre szeptember elsejétől érvényes vám 10 százalékos emelését is elhalasztotta december 15-re. 

Joseph Stiglitz közgazdasági Nobel-díjas közgazdász azt rótta fel a Trump-adminisztrációnak, hogy átgondolatlan, kapkodó lépéseket tesz, és összességében a dollár gyengítésére próbálna játszani a kamatcsökkentések kierőszakolásával. A Columbia Egyetem professzora emlékeztet arra is, hogy eközben a saját fizetőeszköze gyengítését Kínának róják fel.

Elemzők korábban azzal számoltak, hogy a jüan/dollár jegyzése nem emelkedik a 6,63-as érték fölé, a múlt héten bejelentett vámtételek hatását is figyelembe véve azonban most már úgy vélik, az év második felében tovább gyengülhet a kínai valuta áfolyama, és egy dollárért 7,3 jüant adnak. Sőt, akár a 7,5-es váltási arány is elképzelhető hosszabb távon.

Az agrárszektorban már korábban megjelentek a kritikák, mivel az amerikai bor- és szójaexport sokat zuhant az elmúlt évben, épp a kölcsönös vámemelések miatt.

A kínai vezetés nem véletlenül fenyegetőzött azzal, hogy teljes egészében leállítja az amerikai agrártermékek vásárlását.

Ezzel Peking igen érzékeny ponton támadja Trumpot, hiszen leglelkesebb hívei az amerikai farmerek, akiket már eddig is igen kellemetlenül érintett a kereskedelmi háború, termékeik kitiltása a kínai piacról pedig sokuk teljes csődjét jelentené.

Farmerek kutyaszorítóban

Jól mutatja a gazdálkodók hangulatának változását, hogy a Minnesotai Farmerszövetség elnöke, Gary Wertish Trump-adminisztrációt bíráló beszéde hatalmas sikert aratott a jelenlévő több ezer farmer körében azon a fórumon, ahol az ágazat problémáiról beszéltek Sonny Perdue agrárminiszter jelenlétében. Hasonlóan vélekedett Brian Thalmann, a Minnesotai Kukoricatermelők Szövetségének elnöke, aki hibásnak nevezte Trump jelszavát, amely szerint az amerikai farmerek ismét nagyok lesznek. – Nem megy nekünk jobban, éppen hogy gyors zuhanás várható – jelentette ki.

Joel Schreurs, az Amerikai Szójabab Szövetség elnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy az amerikai termelők hosszú távon jelentős veszteségeket szenvedhetnek el a világ legnagyobb szójabab-felvevő piacán, Kínában.

Az amerikai gazdák azért is idegesek, mert a globális túltermelési válság, a kedvezőtlen időjárás miatt már évek óta alacsonyak a mezőgazdasági árak. Az Egyesült Államokban az agrárágazat jövedelme tavaly 16 százalékkal, 63 milliárd dollárra esett vissza, ami körülbelül a fele a 2013-as szintnek. Ezt a kedvezőtlen tendenciát erősítik a kereskedelmi háború hatásai, s hiába a kilátásba helyezett állami támogatás, az nem ellensúlyozza az elszenvedett veszteségeket.

A mostani történések a szakértők többsége szerint előrevetítik a devizaháború rémét. Ez jelentős károkat okozhat az Egyesült Államoknak, és könnyen lehet, hogy a 2020-as elnökválasztásig nem is lesz vége a kereskedelmi háborúnak. 

De nemcsak a devizaháború fenyegeti Trump politikáját, hanem reális veszélyként kell számolni a gazdasági növekedés csökkenésével, vagy akár a recesszióval is. Az USA gazdasága a második negyedévben már csak 2,1 százalékkal emelkedett az első negyedéves 3 százalék után. A Reuters augusztus 6-8. közötti felmérésében megkérdezett közgazdászok

a további lazításra vonatkozó várakozások ellenére minden korábbinál nagyobb, 45 százalékos esélyét látják annak, hogy az amerikai gazdaság recesszióba kerül az elkövetkező két évben. A gazdasági visszaesés esélye az előző felméréshez képest 10 százalékpontot emelkedett.

Mindkét oldalon a keményvonalasok kerültek előtérbe

Itt még nem értünk a végére annak a sornak, amely Trump számára komoly veszélyeket jelent. Akár a jövő évi újraválasztás esélyeit is csökkentheti, ha túlságosan makacsul ragaszkodik Kína megbüntetéséhez, a kereskedelmi háború folytatásához.

Egyes elemzők ugyanis úgy vélik, Peking számára olyan fontos Trump megbuktatása, hogy akár a kínai gazdaság lassulását is bevállalják, csak hogy megszabaduljanak a kiszámíthatatlan amerikai elnöktől.

A kínaiak ugyanis úgy számolnak, a jelenlegi elnöknél sokkal hamarabb dűlőre juthatnak a korlátozások és vámok ügyében, ha a jövő őszi választás eredményeként valamelyik demokrata jelölt kerül majd be a Fehér Házba. S valóban úgy fest, hogy pillanatnyilag a demokrata elnökjelöltek mindegyike népszerűbb, mint Donald Trump. Kétségessé teszi ugyanakkor a kínaiak tervét, hogy a távolkeleti ország visszaszorításában a demokraták ugyanazokat az elveket vallják, mint a jelenlegi elnök.

Az azonban nem kétséges, hogy – akár reális az elképzelés, akár nem – Pekingnek megvannak az eszközei arra, hogy végrehajtsa azt, amennyiben a kínai vezetők úgy vélik, ez a legrövidebb útja a kereskedelmi háború lezárásának.

Ügyes devizapolitikával, illetve a piactól független, gyakorlatilag korlát nélkül rendelkezésre álló állami tőkével könnyedén túlvészelhetik a 2020-as amerikai elnökválasztásig hátralévő bő egy évet,

különösen, hogy a kínai gazdaságpolitikát nem nagyon korlátozzák a piacgazdaságokban megszokott fékek és egyéb korlátok.