Ha KATÁ-s, mostantól máshogy adózik

Tavaly nyáron fogadta el az Országgyűlés a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt érintő, 2021. január 1-étől hatályos módosításokat .

Mostantól nem feltétlenül örülnek a kisvállalkozások vezetői a KATA-változtatásának, pontosabban szigorításának, hiszen ez az egyik legnépszerűbb kisadózói, kisvállalkozási adónem. Amikor 2013-ban bevezették, a célcsoport elsősorban az egyéni vállalkozók, illetve olyan társaságok voltak, ahol főként magánszemély-tulajdonosok végezték a tevékenységüket. Így a kedvező feltételek mellett rövid időn belül egyre szélesebb körben lett népszerű, sok esetben okot adva a visszaélésekre, azon belül is a burkolt munkaviszonyok elterjedésére.

A KATA 2021. január elsejétől több pontban módosult. A gazdaság fehérítése érdekében a szigorítás célja a vállalkozói szerződésbe burkolt munkaviszonyok megszüntetése, legalábbis a visszaszorítása. Hogy melyek a legfontosabb újdonságok, azt a Saldo Zrt. adótanácsadó vállalat szakmai igazgatójával, Kökényesiné Pintér Ilonával vizsgáltuk meg.

Megszűnt a KATA státusának a többszörözési lehetősége.

Ez komoly módosulás szakértőnk szerint, ugyanis tavaly év végéig egy magánszemély akár több vállalkozásban is választhatta a KATA adózást.
Ezzel szemben mostantól, csak egy jogviszonyában lehet kisadózó.

Arra volt lehetőség, hogy az adóhatóságnál 2020 december végéig bejelentést tegyen az adóalany, hogy melyik jogviszonyában kíván kisadózó maradni. Amennyiben ezt elmulasztotta, akkor a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) határozatot hoz.
Ez kimondja: csak abban a jogviszonyában maradhat a magánszemély KATÁS, amelyiket elsőként jelentette be a NAV részére.

Szigorodott a KATA adóalanyt és a kisadózó részére történő kifizetést terhelő adó mértéke is.

A hatályos szabályok alapján azokat az adózókat, amelyek adózási formaként a KATA-t választják, kétféle adófizetési kötelezettség terheli.
Egyrészt havonta egy tételes adófizetési kötelezettség: összege főállású kisadózó esetén havi 50 000 forint, vagy választása szerint 75 ezer forint, illetve nem főállású (például nyugdíjas, vagy aki rendelkezik legalább 36 órás munkaviszonnyal) esetén havi 25 ezer forint.
Másrészt, amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele éves szinten meghaladja a 12 millió forintot (amennyiben 12 hónapon át fennállt a tételes adófizetési kötelezettsége), akkor a kisadózót a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség terheli.

Mostantól a fent említett tételes és százalékos adókötelezettség mellett a kisadózó vállalkozások bevételét egy új, 40 százalékos adó is terheli.

Ami a kapcsolt vállalkozások közötti kifizetéseket terhelő adót illeti, szakértőnk szerint ez az alábbi esetben érvényesül:
ha a kisadózó vállalkozás részére kifizetőnek minősülő vállalkozás juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, úgy a kifizetőnek a juttatás – már az első forintja - után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos adót kell megfizetnie.

Amennyiben a kapcsolt vállalkozás külföldi illetőségű jogi személy vagy egyéb szervezet, akkor a bevétel 71,42 százaléka után a 40 százalékos adófizetési kötelezettség (azaz 28,568 %-os adóterhelés) a KATÁS vállalkozást terheli.

Amennyiben a vállalkozás éves bevétele meghaladja a 3 millió forintot, akkor az alábbi szabály az irányadó:
ha a kisadózó vállalkozás részére kifizetőnek minősülő vállalkozás év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a kifizető a juttatás 3 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos adót köteles megfizetni.

A 3 millió forintba nem kell beszámítani azt a bevételt, amely után a kapcsolt vállalkozásnak minősülő kifizető 40 százalékos adót köteles fizetni. Amennyiben 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel ugyanazon külföldi kifizetőtől származik, a bevétel 71,42 százaléka után a kisadózó vállalkozás köteles a 40 százalékos adót megfizetni.

A Saldo igazgatója felhívta az adózók figyelmét:
Tekintettel arra – bizonyos esetekben – a kifizetőnek keletkezik 40 százalékos adófizetési kötelezettsége, a kisadózó vállalkozónak írásban tájékoztatnia kell a kifizetőt a szerződés megkötésekor arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül.

Abban az esetben, ha változna a KATA státusza, úgy ennek a kezdőidőpontjának a megjelölésével, szintén tájékoztatnia kell a céggel/magánszeméllyel szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt.

Ellenben nincs változás abban, hogy ezután is a KATA adóalanynak kell az évi 12 millió forintot meghaladó bevétel után megfizetni – a tételes havi adó mellett – a 40 százalékos adót.

Nem kell a 12 millió forintos összeghatárba beszámítani azon bevételt, amely után a kifizetőnek keletkezett 40 százalékos adófizetési kötelezettsége, illetve azt a bevételt sem, amely után a kisadózónak kellett megfizetni a százalékos adót, tekintettel arra, hogy külföldi kapcsolt vállalkozástól vagy ugyanazon külföldi vállalkozástól 3 millió forintot meghaladó bevétele származott.

Az igazgató szerint érdemes átgondolni valamennyi kisadózónak, hogy 2021-től továbbra is KATA törvény szerint teljesíti-e adókötelezettségét, hiszen, ha ugyanazon vállalkozásnak teljesít 3 millió forintot meghaladó szolgáltatást vagy termékértékesítést, úgy a kifizetőnek az ellenérték megfizetésén túl további 40 százalék ráfordítása (adófizetési kötelezettsége) keletkezik.

Ez bizony a szolgáltatás igénybevételét megdrágítja, s ezáltal a kisadózó elveszítheti a megrendelését. Kökényesiné Pintér Ilona szerint célszerű adószakértő tanácsát kérni, hogy KATA helyett érdemes-e más jövedelemadózást választani, és ha igen, akkor mikor.

Ez nagyon fontos kérdés, hiszen ha ugyanazon vállalkozással áll kapcsolatban a kisadózó, akkor 3 millió forintig célszerű lehet továbbra is KATA szerint teljesíteni az adókötelezettséget, és csak azt követően teljesített szolgáltatás, illetve termékértékesítés esetén év közben áttérni egy másik adózási módra. 340 ezer mikrovállalkozás érintett.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) 2021-ben is kiemelt feladata a kisadózók és a szerződéses partnereik vizsgálata, a bújtatott foglalkoztatás feltárása és visszaszorítása - közölte nemrég a Pénzügyminisztérium a távirati irodával. Ha a korábbi tendencia nem változik, akkor egyre több dolga lesz a NAV kockázatelemzőinek.

A néhány cégnek számlázó katások száma az elmúlt időszakban ugyanis másfélszer gyorsabban növekedett, mint a lakosságnak értékesítőké.

A hatóságok továbbra is kiállnak a kisvállalkozások mellett, azért, hogy a jellemzően magánszemélyeknek értékesítő mintegy 340 ezer mikrovállalkozás terhei minimálisan se növekedjenek és továbbra is az Európai Unió egyik legegyszerűbb és legalacsonyabb mértékű közterhét fizethessék. A felmérések szerint a lakosság 55 százaléka támogatta az Országgyűlés által megszavazott szigorítást, amely a mellett, hogy szűkíti a KATÁT visszaélésszerűen használó nagy cégek mozgásterét, összecseng az eredeti jogalkotói szándékkal is.