Jubileumi tőzsdekönyv: a 30 éves BÉT és a magyar tőzsdetörténelem legérdekesebb eseményei

Másfél évszázad

A könyv a jelenlegi pesti tőzsde három évtizedénél többről szól: végigkíséri az 1864-ben megnyílt első pesti tőzsde történetét, majd 1982-től azt a folyamatot, amikor fokozatosan, még az előző rendszerben alakult ki korlátozottan az értékpiac, majd jön a tőzsde újbóli megnyitása és a három évtized, mindez kiegészítve a jelenlegi tőzsde céljaival, elképzelésivel, így a könyv egy kicsit a jövőbe is mutat.

A szerzők, Korányi G. Tamás és e sorok írója, Fellegi Tamás kezdettől az újkori piacon jelenlévő tőzsdei újságírók, akik érdeklődését már diákkorukban felkeltették az első kötvények, melyek a keleti blokk országai közül elsőként és tulajdonképpen a rendszerváltás előtt egyedüliként nálunk jelentek meg. A régi, 84 éven át működő első pesti tőzsde történetét Korányi már korábban feldolgozta, ezúttal kibővítve, képekkel gazdagon illusztrálva publikálta ebben a könyvben.

Az első tőzsde

A budapesti, kezdetben, a városegyesítés előtt értelemszerűen csak pesti börze első életszakasza 84 évet ölel fel, a kiegyezésre készülő Habsburg Birodalomtól az Osztrák-Magyar Monarchián, az első világháborún és az azt követő forradalmakon, Trianonon, a Bethlen István nevével fémjelzett konszolidáción át a második világháborús pusztulásig, az egypárti diktatúra kiépüléséig ívelve.

A legendás Szabadság téri Tőzsdepalotában székelő intézmény a hőskorban, az első világháború előtt a bécsi parkett egyenrangú társa, Európa egyik vezető gabonatőzsdéje volt. Különösen első fél évszázadában játszott megkerülhetetlen szerepet hazánk iparosításában. Nélküle nem nőttek volna nagyra a 20. század olyan magyar iparvállalatai, mint a Ganz, a Tungsram, a Chinoin vagy a ma is a börzén lévő Richter.

Az újranyitás előtt

1948-ban a kapitalizmussal a magántulajdonra épülő gazdasági rendszerrel együtt a tőzsde is megszűnt, hogy aztán 1982-ben immár a piaci folyamatoknak kismértékben újra teret adva megkezdődhessenek a vállalati és tanácsi (önkormányzati) kötvénykibocsátások, kezdetben csak intézmények számára. Ezek kamata meglehetősen magas, 11 százalék volt, miközben a bankbetétekre legfeljebb 5 százalékos kamatot lehetett kapni. A szerzők figyelmét is ez keltette fel:
miért ez a hatalmas kamat, amikor sokkal kisebb is elég lenne?

1984-től a lakosság is megvásárolhatta a kötvényeket, és innentől fogva már egyfajta értékpapírpiac alakult ki. A kereslet ugyanis érthető módon a kínálat sokszorosa volt a nagy kamatelőny miatt, így köztes, piaci hozammal kezdtek forogni a papírok, csakhogy ennek nem volt még kialakult piaca, így élelmes egyetemisták vették kezükbe a forgalmazást. Így kezdődött az újkori értékpapírpiac fejlődése, mely aztán a tőzsdenyitással csúcsosodott ki 1990-ben, a rendszerváltás idején.

Aranykor

A tőzsde első éveinek talán legizgalmasabb szakaszát a kárpótlási jegy kibocsátása, forgalmazása, és részvényekre cserélhetősége hozta. Sok részvény így került a tőzsdére, vagy a már ott forgó papírokból így adott el még az állam, ezzel sok érdeklődőt vonzva az értékpapírpiacra, egyúttal elindítva a tőzsde pezsgését, amit aztán az 1996-ban induló óriási részvényárrobbanás teljesített ki.

A pesti tőzsdét immár megtalálták a globális alapok is, nagy forgalom lett nagy áremelkedéssel, és volt már elegendő részvény is. A hatalmas árfolyamnyereség lehetősége tömegeket vonzott, a tőzsde körül forgott a világ, az örökös nyereségre számító tömegnek aztán az 1997-es ázsiai és 1998-as orosz válság hozta meg a kijózanodást: meg kellett tanulniuk, hogy a tőzsdén az árak bizony lefelé is tarthatnak, mégpedig adott esetben, cégcsőd esetén egészen nulláig.

Intézményi változások, tulajdonosváltások

Időközben a tőzsde, mint intézmény is folyamatosan alakult, fejlődött, a könyv ezt a folyamatot is részletesen bemutatja. A Budapesti Árutőzsde külön intézményként jött létre, majd végül a két szervezet egyesült. Tulajdonváltásra is sor került: először csak a tagok, a brókercégek lehettek tulajdonosok, ez azonban később változott, így magának a tőzsdének a részvényei is spekuláció tárgyát képezték. Így került a tőzsde osztrák tulajdonba, majd később,
2015-ben immár a Magyar Nemzeti Bank vásárolta vissza, többséget szerezve az intézményben.

Az új tulajdonos új programokat indított a tőzsde fejlesztésére, célul tűzve ki azt, hogy újra nagy szerepe legyen a magyar gazdaság fejlődésében, a könyv a programokról, fejlesztésekről, célokról is beszámol.

30 év óriási változásai

A tőzsde és a tőzsdézés jellege a 30 év alatt többet változott, mint talán a tőzsdetörténelem kezdete óta bármikor. Megszűntek a kinyomtatott értékpapírok, elektronikus jelek lettek. Véget ért a tőzsdetermek és a hagyományos brókerek kora, mivel most már a kereskedés is elektronikusan zajlik, akárhányan részt vehetnek benne, nincs szükség közvetítők igénybevételére, mint a teremben, ahol csak véges számú résztvevővel lehetett eredményesen kereskedni.
Ezzel persze egy kor, egy hangulat, sőt, egy életforma is megszűnt, hisz a tőzsde egy olyan intézmény volt, ahol a nyüzsgő brókereken kívül a befektetők, spekulánsok tömegei is megjelentek, akár a látogatótérben, akár a környező kávéházakban, valamint az újságírók is a helyszínről tudósítottak, ott követték az eseményeket.

A tőzsde a Vörösmarty téri patinás teremmel együtt az épületet is elhagyta, hogy két költözés után végül ismét méltó helyre, az egykori Tőzsdepalota közelébe, a Bankcenterbe kerüljön.