Háború: Dőlnek az amerikai fegyverek Európába: riasztó adatok érkeztek

Az európai fegyverimport csaknem megduplázódott, az amerikai és francia export nőtt, az orosz export pedig jelentősen visszaesett - derül ki a Stockholni Békekutató Intézet (SIPRI) friss adataiból.

Az európai államok 2014–2018 és 2019–23 között csaknem megkétszerezték fegyverimportjukat (+94 százalék). 2019–2023-ban jóval nagyobb mennyiségű fegyver áramlott Ázsiába, Óceániába és a Közel-Keletre, ahol a 10 legnagyobb fegyverimportőr közül kilenc található.

Az Egyesült Államok 17 százalékkal növelte fegyverexportját 2014–2018 és 2019–23 között, míg Oroszország fegyverexportja felére csökkent. Oroszország első ízben lett a harmadik legnagyobb fegyverexportőr, közvetlenül Franciaország mögött.

A nemzetközi fegyverszállítások globális volumene enyhén, 3,3 százalékkal csökkent 2014–2018 és 2019–2023 között a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) által ma közzétett, a nemzetközi fegyverszállításra vonatkozó új adatok szerint, amelyek elérhetők a www.sipri.org oldalon.

2019–23-ban az európai államok fegyverimportjának körülbelül 55 százalékát az Egyesült Államok szállította, szemben a 2014–2018-as 35 százalékkal.

Az európai államok fegyverimportjának több mint fele az Egyesült Államokból származik

– jegyezte meg Dan Smith, a SIPRI igazgatója –, miközben Európa a felelős a globális fegyverexport körülbelül egyharmadáért, melyből nagy mennyiséget a régión kívülre szállítanak, ami Európa erős katonai-ipari kapacitását jelzi.

Az európai NATO-államok döntéseit az USA-ból történő importról a transzatlanti kapcsolatok fenntartásának a célja, valamint technikai, katonai és költséggel kapcsolatos kérdések is meghatározzák.

Ha az elkövetkező években megváltoznak a transzatlanti kapcsolatok, az európai államok fegyverbeszerzési politikája is módosulhat - írja a SIPRI.

Az USA fegyverexportja 17 százalékkal nőtt 2014–2018 és 2019–23 között, részesedése a teljes globális fegyverexportból 34 százalékról 42 százalékra emelkedett.

Az USA 2019–23-ban 107 államba szállított fegyvert, többet, mint bármely korábbi ötéves időszakban, és sokkal többet, mint bármely más fegyverexportőr.

Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa államai együttesen az összes fegyverexport 72 százalékát tették ki 2019–23-ban, szemben a 2014–2018-as 62 százalékkal.

Az USA külpolitikájának fontos aspektusa, hogy megnövekedett globális fegyverszállítói szerepe –több országba exportált több fegyvert, mint a múltban valaha

– mondta Mathew George, a SIPRI fegyverszállítási program igazgatója. „Egy olyan időszakban, amikor az USA gazdasági és geopolitikai dominanciáját feltörekvő hatalmak veszélyeztetik.”

Franciaország fegyverexportja 47 százalékkal nőtt 2014–2018 és 2019–23 között, és Oroszországot megelőzve, először lett a második legnagyobb fegyverexportőre.

Franciaország fegyverexportjának legnagyobb részét, azaz 42 százalékát Ázsia és Óceánia államaiba történő szállítás tette ki, további 34 százaléka pedig a közel-keleti államokba került.

A francia fegyverexport legnagyobb kedvezményezettje India volt, amely közel 30 százalékot tett ki. A francia fegyverexport növekedése nagyrészt az Indiába, Katarba és Egyiptomba szállított harci repülőgépeknek köszönhető.

Az orosz fegyverexport 53 százalékkal esett vissza 2014–2018 és 2019–23 között. A csökkenés gyorsan következett be az elmúlt öt évben, és míg Oroszország 2019-ben 31 államba exportált fegyvert, 2023-ban már csak 12 országba.

Ázsia és Óceánia államai adták a teljes orosz fegyverexport 68 százalékát 2019 –23 között, India részesedése 34, Kína pedig 21 százalék volt.

Ha az Egyesült Államok, Franciaország és Oroszország után a további 10 legnagyobb fegyverexportőrt nézzük, kettőnél nőtt az export: Olaszországban (+86 százalék) és Dél-Koreában (+12 százalék); míg öt országban csökkent: Kínában (–5,3 százalék), Németországban (–14 százalék), az Egyesült Királyságban (–14 százalék), Spanyolországban (–3,3 százalék) és Izraelben (–25 százalék).

Magyarország 2014-2018-hoz képest 747 százalékkal növelte a fegyverimportját 2019 és 2023 között, ami elmarad Csehországétől (3125%), de megelőzi Szlovákiát (46%) és Lengyelországot (253%).

Meredeken emelkedik az Európa fegyverimportja

Az európai államok 94 százalékkal több fegyvert importáltak 2019–23-ban, mint 2014–2018-ban. Ukrajna lett a legnagyobb európai fegyverimportőr 2019–23-ban, amely a negyedik legnagyobb a világon, miután 2022 februárjától legalább 30 állam katonai segély keretében szállított fegyvert Ukrajnának.

Az európai országok 2019–23-ban az USA-ból érkező fegyverimportjának 55 százaléka jelentős növekedést jelent a 2014–2018-as 35 százalékhoz képest.

A régió következő legnagyobb beszállítója Németország és Franciaország, melyek az import 6,4, illetve 4,6 százalékát adták.

Az európai fegyverimport valószínűleg továbbra is magas szinten marad a „sok nagy értékű fegyver megrendelés miatt – köztük közel 800 harci repülőgép és helikopter ” – mondta Pieter Wezeman, a SIPRI Fegyverszállítási Program vezető kutatója.

Az elmúlt két évben Európában is sokkal nagyobb kereslet volt a légvédelmi rendszerek iránt, amelyet Oroszország Ukrajna elleni rakétahadjárata ösztönzött.

India lett a világ vezető fegyver importőre

A 2019–2023-as időszakban a fegyverszállítások mintegy 37 százaléka Ázsia és Óceánia államaiba került, ami a legnagyobb arány bármelyik régiót is tekintjük, de valamicskét csökkent a 2014–2018-as 41 százalékhoz képest. Annak ellenére, hogy a régió teljes fegyverimportja összességében 12 százalékkal csökkent, több állam importja jelentősen nőtt.

25 év után először az USA volt Ázsia és Óceánia legnagyobb fegyverszállítója. A régió államai fegyverimportjának 34 százalékát az Egyesült Államok adta, szemben az orosz 19 és a kínai 13 százalékkal.

India a világ legnagyobb fegyverimportőre.  

Importja 4,7 százalékkal nőtt 2014–18 és 2019–23 között. Bár Oroszország továbbra is fő fegyverszállítója (a fegyverimport 36 százalékát adja), így volt ez az első ötéves 1960 és 1964 közötti időszakban, amikor az Oroszországból (vagy 1991 előtt a Szovjetunióból) származó szállítások kevesebb mint felét tették ki India fegyverimportjának.

Pakisztán is jelentősen növelte fegyverimportját (+43 százalék), így lett az ötödik legnagyobb fegyverimportőr 2019–2023-ban, és Kína egyértelműen meghatározó fő szállítója lett, fegyverimportjának 82 százalékát biztosítva.

Kína két kelet-ázsiai szomszédjának fegyverimportja nőtt, Japáné 155 százalékkal, Dél-Koreáé pedig 6,5 százalékkal. Kína saját fegyverimportja 44 százalékkal csökkent, főként az importált fegyverek – amelyek többsége Oroszországból származott – helyben gyártott rendszerekkel való helyettesítése miatt.

A Közel-Kelet főként az USA-ból és Európából importál

2019–23-ban a nemzetközi fegyverszállítások 30 százaléka a Közel-Keletre irányult. Három közel-keleti állam volt a 10 legnagyobb importőr között 2019–2023-ban: Szaúd-Arábia, Katar és Egyiptom.

Szaúd-Arábia lett a világ második legnagyobb fegyverimportőre 2019 és 2023 között, a globális fegyverimport 8,4 százalékos részesedésével ebben az időszakban. A szaúd-arábiai fegyverimport 28 százalékkal esett vissza 2019–23-ban, de ezt a 2014–2018-as rekordszint magyarázza. Katar 2014–2018 és 2019–23 között csaknem négyszeresére (+396 százalékkal) növelte fegyverimportját, így 2019–23-ban a világ harmadik legnagyobb fegyverimportőre lett.

A közel-keleti államok fegyverimportjának legnagyobb részét az USA szállította (52 százalék), ezt követi Franciaország (12 százalék), Olaszország (10 százalék) és Németország (7,1 százalék).

A Közel-Kelet teljes fegyverimportjának csökkenésének ellenére egyes államokban továbbra is magas százalékot ér el, nagyrészt regionális konfliktusok és feszültségek miatt

- mondta Zain Hussain, a SIPRI kutatója. „Az elmúlt 10 évben importált fegyvereket széles körben használták a térség konfliktusaiban, többek között Gázában, Libanonban és Jemenben. Az Öböl-térség egyes államai nagy mennyiségű fegyvert importáltak a jemeni hutik, és az iráni befolyás ellen.

• 2014–2018 és 2019–23 között 52 százalékkal esett vissza az afrikai államok fegyverimportja. Ez főként két észak-afrikai importőr – Algéria (–77 százalék) és Marokkó (–46 százalék) –értékeinek jelentős csökkenése miatt következett be.
• Afrika szubszaharai államainak fegyverimportja 9,0 százalékkal csökkent. Kína, amely a Afrika szubszaharai régiójába irányuló szállítások 19 százalékát adja, megelőzte Oroszországot, a régió fő fegyverszállítóját.
• 2019–23-ban Egyiptom volt a világ hetedik legnagyobb fegyverimportőre, több mint 20 harci repülőgéppel és összesen 10 nagyobb hadihajóval, amelyek célja katonai hatókörének növelése volt.
• Ausztrália a világ nyolcadik legnagyobb fegyverimportőre lett. Fegyverimportja 21 százalékkal csökkent. 2023-ban azonban megállapodott legalább hat nukleáris meghajtású tengeralattjáró importjáról az Egyesült Királysággal és az USA-val.
• Izrael fegyverimportjának 69 százalékát az USA, 30 százalékát pedig Németország adja.
• A harci repülőgépek a legfontosabb nagy hatótávolságú csapásmérő fegyverek, de a nagy hatótávolságú rakéták iránti érdeklődés növekszik. 2019–23-ban hat állam rendelt vagy elő rendelt 1000 kilométeres hatótávolságú rakétát, mindet az Egyesült Államokból.
• Az amerikai kontinensen lévő államok fegyverimportja 7,2 százalékkal csökkent. A régió legnagyobb importőre az USA volt, ezt követi Brazília és Kanada.