Pusztító csapással fenyeget Irán, szárazföldi támadásra készül Izrael - Háttér

A Hezbollah vezetőjének likvidálása után Irán pusztító csapást ígért Izrael ellen, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását szorgalmazza, miközben Izrael ma is bombázza Dél- és Kelet-Libanonban a Hezbollah katonai infrastruktúráját.

Egyre valószínűbb, hogy Izrael akár szárazföldi hadsereget is bevethet Libanonban, legalábbis erre enged következtetni, hogy Észak-Izraelben az izraeli hadsereg (IDF) jelentős katonai erőt von össze.A korábbi libanoni inváziók kimenetele alapján azonban még nem született döntés az izraeli csapatok szárazföldi bevetéséről.

Dél-Libanonban már több mint százezren menekültek el a bombázások elől.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő Haszan Naszrallah, Hezbollah-vezető meggyilkolását az észak-izraeli lakosok biztonságának védelmével indokolta tegnap.

Peter Lerner, az izraeli hadsereg szóvivője szerint készülnek a szárazföldi erők bevetésének lehetőségére, amit több közül az egyik forgatókönyvnek nevezett.Izrael célja, hogy a Hezbollah Libanonból intézett támadásai miatt az Észak-Izraelből elmenekült lakosság visszatérhessen otthonába. Mintegy 60 ezerre tehető a biztonsági helyzet miatt délre menekült izraeliek száma.Joe Biden amerikai elnök szerint Izrael igazságot szolgáltatott a Hezbollah vezető likvidálásával a szervezet által kioltott izraeli és amerikai életek miatt. Az amerikai elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy diplomáciai eszközökkel tűzszünetet próbálnak elérni Libanonban és Gázában, és hangsúlyozta, hogy Izrael nem egyeztetett Washingtonnal a támadásról.

Naftali Bennett korábbi izraeli kormányfő a CNN-nek nyilatkozva kifejtette, hogy történelmi lehetőség adódik a Hezbollah felszámolására. MInt mondta, az elmúlt hónapokban a Hezbollahot súlyos veszteségek érték, de mint eddig mindig, viszonylag rövid idő alatt megint megerősödnek, és ismét veszélyeztetik Észak-Izrael biztonságát.

Felszólította a libanoniakat, hogy vegyék harminc év után vissza az országuk déli részét az Irán által támogatott Hezbollahtól.

Libanon korábbi polgárháborúi, a belső politikai helyzetének bizonytalansága miatt Szíria kivonulása után a Hezbollah nagyon megerősödhetett az ország déli részében, a mostani izraeli csapások nyomán azonban a hadereje jelentős része megsemmisülhetett.

Az izraeli rakétatámadások nyomán egyre nehezebb szétválasztani az észak-izraeli és a gázai konfliktust, miközben Jemenből is támadják Izraelt.

A látszatnál sokkal összetettebb az izraeli-libanoni konfrontáció

Miközben Izrael elsősorban azt hangsúlyozza, hogy a libanoni Hezbollah-ellenes támadásaik szükségesek a határ menti régió biztonságának helyreállításához, az elemzők másik három kulcsfontosságú tényezőre hívják fel a figyelmet.

A jelenlegi eszkaláció Libanonban szükséges ahhoz, hogy megvédjük népünket a Hezbollahtól

– hangoztatja az izraeli miniszterelnök. Benjamin Netanjahu a minap úgy fogalmazott:

Elő kell vennünk a fegyvereket, hogy kikövezzük az utat Izrael északi közösségeinek biztonságos visszatéréséhez otthonaikba.

Majdnem teljes körű háború

Néhány nap híján egy évvel ezelőtt mintegy 60 ezer lakosnak kellett evakuálnia a házát, amikor az Irán által támogatott libanoni Hezbollah milícia elkezdte bombázni az észak-izraeli határvidéket.

A Hezbollah – amelyet többek között az Egyesült Államok és Németország is terrorista szervezetnek minősített – a 2023. október 7-i incidens után azzal érvelt, hogy rakétáik a gázai Hamász militáns szervezetet támogatják, amelynek harcosai más militáns iszlamista csoportok tagjaival együtt több mint ezer embert öltek meg, és további 250-et ejtettek túszul – részletezi a Deutsche Welle internetes honlapján megjelent összeállítás.

Megjegyzendő: a Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium szerint eddig már legalább 41 ezerre tehető a háború során elhunytak száma.

Eközben Libanonban növekszik a halálesetek száma. Izrael jelenlegi támadásai, a kommunikációs eszközök felrobbanása, valamint a Hezbollah vezetőinek meggyilkolása hozzávetőleg 500 ember életét követelte, s további ezrekkel növelte a sebesültek számát.

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője "majdnem teljes körű háborúnak" nevezte a helyzetet.

Ellenállási tengely alakult ki

Sanam Vakil, a brit székhelyű Chatham House (Királyi Nemzetközi Ügyek Hálózata) közel-keleti és észak-afrikai programjának igazgatója szerint a jelenlegi katonai akció elsősorban „Izrael azon törekvését igazolja, amellyel igyekszik visszaküldeni északra a lakóhelyét elhagyni kényszerült állampolgárait".

Vakil ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy más kulcsfontosságú tényezők is állnak Izrael Libanon elleni jelenlegi támadásai mögött. „Először is, Izrael megpróbálja leválasztani a gázai és a Hezbollah frontokat a határain.”

Mint fogalmazott: „Izrael nem volt képes tűzszünetet elérni Gázában, ahogyan a békemegállapodást sem sikerült tető alá hozni a Hezbollah esetében Gáza miatt.”

Eközben az úgynevezett ellenállási tengely mentén – részeként Irán és több milícia, mint a Hezbollah, a Hamász, illetve a jemeni székhelyű húszik – szűk egy esztendeje arra összpontosítanak, hogy egyesítsék erőiket és egyidejűleg nyomást gyakoroljanak Izraelre.

A második libanoni háború következményei

A Chatham House igazgatója a második kulcsfontosságú tényezőként Izrael állandó, a Hezbollah részéről fennálló libanoni, biztonsági fenyegetettségét említi.

2006-ban a Hezbollah és Izrael közötti egy hónapos háború – amelyet az 1982 és 1985 közötti első libanoni háború után második libanoni háborúnak neveztek – egy ENSZ-határozattal ért véget. A feltételek a következők voltak: azonnali tűzszünet, libanoni csapatok és ENSZ-békefenntartók telepítése Dél-Libanonba, az izraeli védelmi erők és a Hezbollah kivonása ugyanarról a területről, valamint a Hezbollah lefegyverzése.A Hezbollah azonban nem vonult vissza a libanoni Litani folyóhoz és a síita milícia sem adta fel fegyvereit. Az azóta eltelt években Irán támogatásával a Hezbollah katonai felszerelése és kiképzett harcosainak száma megsokszorozódott.

Ez táplálja azt a félelmet is, hogy a Hezbollah harcosai a jövőben izraeli állampolgárokat rabolhatnak el területükre.

„Izrael célja rákényszeríteni a Hezbollahot arra, hogy fogadja el az ENSZ 1701-es határozatát" – hangsúlyozza Vakil.

A konfliktus elvonja a figyelmet a gázai stratégia hiányáról

A harmadik, és nagyon fontos tényező pedig az, hogy a libanoni művelet miatt háttérbe szorul a gázai konfliktus, így a fogságában maradt több mint 90 túsz sorsának megoldása is. „Izraelnek nincs stratégiája arra, hogy kivonja magát Gázából, nem tette világossá, mit tervez a következő napra, és biztosan nem beszél izraeli-palesztin folyamatról sem. Vagyis a libanoni háború eltereli a figyelmet a gázai stratégia hiányáról" – mutat rá Vakil.

Eközben az izraeli lakosság egyre türelmetlenebb. Egyre nagyobb a nyomás Netanjahura, hogy kössön tűzszüneti megállapodást és biztosítsa a túszok visszatérését.