Háborús tűzfészekké válhat Libanon: rengeteg a fegyver és a kezelhetetlen konfliktus
ElemzésekMásfél millió szíriai, és 500-700 ezer palesztin menekültnek a hatmilliós Libanon évek óta nem hajlandó állampolgárságot adni a nemzetközi nyomás ellenére, többek között ezért is alakulhatott ki itt egyik legveszélyesebb konfliktuszóna. A kezelhetetlen menekültproblémához adódik egy hatalmas méretű gazdasági válság, és a libanoni hadseregnél is erősebbé váló, iráni befolyás alatt álló Hezbollah félkatonai szervezet, amely a déli határt kvázi háborús övezetté alakította át, és rengeteg fegyvert tárol az országban. A libanoni elnök nem zárta ki a rakétatámadás lehetőségét a bejrúti robbanás ügyében, Shlomo Ben-Ami volt izraeli külügyminiszter pedig egy új háború veszélyére figyelmeztet.
Egy hatmilliós ország nem bír el 2-2,5 millió menekültet, márpedig Libanonnak hosszú évek óta ezzel a problémával kell megküzdenie, ráadásul erős politikai ellenszélben. Az izraeli-palesztin háborúk nyomán ugyanis több hullámban érkeztek ide palesztin menekültek Izraelből, gyakorlatlag már két generáció menekülttáborokban nőtt fel az apró közel-keleti államban, ehhez jött hozzá a lassan tíz éve tartó szíriai konfliktus nyomán ide beáramló többmillió menekült.
A maronita keresztények és a siíta és szunnita muzulmánok között nagyon nehezen kialkudott 1943-as politikai megállapodás etnikai és vallási alapját a menekültkérdés teljesen felülírta, és Bejrút évek óta ellenáll annak, hogy állampolgárságot adjon az itt letelepedni szándékozó szíriaiaknak és palesztinoknak.
Ehhez adódik több politikai konfliktus is, amit szintén kívülről importáltak: egyrészt a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) miután kiszorult Egyiptomból és Jordániából, a 70-es évek végétől a polgárháború sújtotta Libanonba tette át székhelyét, amivel tönkretette az Izraellel kialakított amúgy is törékeny viszonyt.
Másrészt az iráni gyökerű Hezbollah mára olyannyira megerősödött az országban, hogy ha ma tartanának parlamenti választásokat, akkor bekerülne a törvényhozásba, noha a legtöbb ország terrorista szervezetként tartja számon.
Adott tehát egy de facto hatalma, amit egyelőre nem tudott a belpolitikában de jure érvényesíteni, miközben a libanoni vezetők folyamatosan próbálnak ellenállni a külföldi befolyásnak, egyre kevesebb sikerrel. A libanoni lakosság az utóbbi években folyamatosan szegényedett, a gazdasági válságot csak tetézett az akut kormányválság, ebben a helyzetben történt a bejrúti robbanás, amelyről a lakosság körében éppen a fent vázolt konfliktushelyzet miatt nagyon sokan úgy vélik, nem a véletlen műve volt.
Maga a libanoni elnök, Michel Aoun is úgy nyilatkozott a 172 halottat és közel 6 ezer sebesültet okozó robbanás után, hogy
nem kizárt a rakétatámadás, bomba, vagy más külső "behatás".
Az augusztus elejei bejrúti robbanás elemzők szerint minden eddiginél jobban kiélezte az amúgy is politikai és gazdasági válság sújtotta Libanon helyzetét, ráadásul a koronavírus járvány is egyre több áldozatot szed, olyannyira, hogy nemrég felmerült egy kéthetes lezárás szükségessége is.
Szíriai nő az engedély nélkül létesített Amrijeh menekülttáborban a kelet-libanoni Bekaa-völgyben (Fotó: MTI)
Az így kialakult igen labilis helyzet helyreállításának egyetlen esélye a regionális politikai kapcsolatok rendezése, ebben segíthetnek a volt gyarmattartó franciák.
Éppen ezért az sem véletlen, hogy Emmanuel Macron volt az első külföldi államelnök, aki Bejrútba látogatott a robbanás után, melynek pontos okát ma már az ENSZ szakértői csoportja vizsgálja.
A gazdasági problémákkal küszködő libanoni államnak 10 -15 milliárd dollárnyi kárt okozott a robbanás - olvasható Shlomo Ben Ami volt izraeli külügyminiszter által jegyzett, a Project Syndicate oldalán megjelent elemzésben. A gazdasági romlás, a korrupció pedig olyan mértéket öltött az országban, hogy már egyetlen ország vagy intézmény, még a Nemzetközi Valutaalap sem hajlandó finanszírozni az országot. A mostani vészhelyzet persze kivétel, és az eddig felajánlások szerint hamarosan
mintegy 300 millió dollár érkezik majd az országba az egészségügy, az oktatás, a lakhatás helyreállítására és a lakosság élelmezésére.
A kiugróan magas korrupció miatt az adományok és támogatások nem a libanoni kormányhoz kerül majd, hanem az ENSZ felügyeli, mikor és kihez jutnak el a külföldi szállítmányok, illetve támogatások. Az igény és a lehetőség ugyan meglenne, hogy a mostani tragédia után újjáépítsék az ország gazdaságát külföldi segítséggel, de erre kevés a remény. Egyrészt, mert
elképzelhetetlen a kormányhoz kötődő hadurak legyőzése, másrészt mert ez a jelentős libanoni befolyással rendelkező idegen hatalmak, például Szíriának és Iránnak nem érdeke.
Az ország a különböző vallási irányzatok állandó kereszttüzében áll. Megtalálni itt a maronita keresztényeket, valamint a síita és szunnita mohamedánokat. A külföldről a vallási csoportokhoz érkező támogatásokat felhasználva a kedvezményezett vallási csoportok igyekeztek magukhoz ragadni a hatalmat. A források elapadását követően azonban egyre labilisabbá válik a helyzet, egymást követik a tiltakozások, ami megingatta az ország amúgy is törékeny békéjét.
Tüntetés Bejrútban a kikötői robbanás utáni napokban (Forrás: MTI)
A korábbi izraeli külügyminiszter arra figyelmeztet, hogy mindezt azonban aligha lehet elválasztani az országban komoly állásokkal és támogatottsággal rendelkező külföldi hatalmak játszmáitól. Az Irán által támogatott és a libanoni népesség harmadát adó síitákat összefogó Hezbollah ereje például már csaknem a libanoni hadsereg erejével vetekszik.
Miután Irán nagyszerűen ki tudja használni saját céljai érdekében a libanoni beágyazottságát, egyre komolyabb az esély arra, hogy kirobban egy kisebbfajta háború Izrael és a Hezbollah között. A terrorszervezet ugyanis 150 ezer rakétát rejtett le a libanoni polgári lakosság területén.
A jelenlegi libanoni helyzet tovább nehezíti, hogy Izrael megelőző csapást mérjen a Hezbollah Libanonban elrejtett arzenáljára, s ezáltal megakadályozza a zsidó állam elleni esetleges támadást. Ebben a helyzetben a nemzetközi közösség abban reménykedik, hogy a segély ügyét tudja majd felhasználni arra, hogy beindítsa az országon belüli változásokat. Ezt a lehetőséget nemcsak a nyugati hatalmak, hanem Szaúd-Arábia és más Öböl-menti országok is megfelelőnek tartják a változások elindítására - írja Izrael korábbi külügyminisztere.
Bár a libanoni civil mozgalmak korábban távozásra tudták kényszeríteni az országban tartózkodó szíriai katonai erőket, most nehezebb dolguk lesz.
Az iráni erők térnyerése ugyanis stratégiai játszótérré változtatták az országot, ahol jelenleg Irán mellett Szíria és Oroszország is komoly befolyással rendelkezik. Ha ezek a hatalmak nem ülnek le tárgyalni egymással, hogy valamiképpen rendezzék a libanoni helyzetet, és nem teszik lehetővé a politikai rendszer olyan reformját amely minden felet kielégít, akkor az is előfordulhat, hogy egy második Líbiává változtatják a közel-keleti országot, akár több részre is szakíthatják az államot - véli a korábbi külügyminiszter.
