Hamarosan kezdődnek az állami földárverések – Terítéken a 10 hektárnál nagyobb táblák

Befejeződött az érdemi előkészítése annak a programnak, amelynek keretében az idén újabb állami földterületeket bocsát árverezésre a kormány.

Az Agrárminisztérium kiválasztotta és ellenőrizte a szóba jöhető földeket, és megtörtént a lebonyolításban közreműködő kormányhivatalok felkészítése is.

Időközben pedig megkezdődött az eljárási szabályokat tartalmazó kormányrendeletek társadalmi egyeztetése, amely várhatóan március végén-április elején fejeződik be. Így a jogszabályok a közeljövőben megjelenhetnek, és

az első árverezések az agrártárca elképzelései szerint néhány héten belül megindulhatnak.

Az értékesítések elsődleges célja, hogy teljesíteni lehessen a költségvetési törvény rendelkezéseit, amelyek

állami földeladásokból 300 milliárd forint bevétel elérést írják elő 2023-ra.

Ezért az eladásokkal a kormány arra törekszik, hogy a büdzsé bevételeit maximalizálja.

Árverésekkel a 10 hektár feletti területeket értékesítik, de más eljárásban – pályázatokkal – piacra dobnak 10 hektár alatti területeket is.

Árverésekkel és pályázatokkal főként szántókat adnak el, de emellett meghirdetik például azokat a kisebb erdőfoltokat – mezővédő erdősávokat, szigetekként megjelenő erdőterületeket -, amelyek

magántulajdonú földek közé ékelődnek és az állami erdőgazdaságok révén gazdaságosan nem hasznosíthatók.

Ezen kívül eladnak más művelési ágakba tartozó területeket (szőlőket, gyümölcsösöket, halastavakat), illetve értékesítik a korábban honvédelmi célokra fenntartott, de ma már ilyen tevékenységekre nem hasznosított földeket is.

Földet a gazdáknak!

A kormány az idei eladásokkal tulajdonképpen azt

a „Földet a gazdáknak!” elnevezésű programot folytatja, amellyel az állam 2015-2016-ban már jelenetős nagyságú földterülettől vált meg.

Ennek keretében különböző adatok szerint 260-290 ezer hektár területet hirdettek meg és végül mintegy 200 ezer hektárt adtak el. Az akkori értékesítésekkel az államkasszába mintegy 270 milliárd forint bevétel folyt be, amelyet az államadósság csökkentésére fordítottak.

Látható, hogy a 300 milliárd forintos idei bevételi tervvel a 2015-2016-os eredményeket igyekszik újra megcélozni a kormány, deaz eddigi információk szerint ezt az összeget – a földárak folyamatos emelkedése ellenére is – szinte lehetetlen lesz elérni.

Ennek alapvető oka, hogy nincs elegendő földterület, amelyet értékesíteni lehetne.

Bár az állami földvagyonba mintegy 1,7 millió hektár termőföld tartozik, ennek nagy része - több mint egymillió hektár – olyan erdő, amely stratégiai okokból nem adható el.

További 260-270 ezer hektárt tesznek ki a főként nemzeti parkoknál lévő rétek és legelők,

amelyeket – a mára megszületett döntés értelmében - szintén nem értékesítenek, hanem a már kipróbált eddigi bérlőknek adják újra 25 éves tartós használatba a mostanáig alkalmazott tízéves futamidő helyett.

A fennmaradó 300-400 ezer hektárnyi földet a szántók mellett a művelés alól kivett területek, illetve a szőlők, a gyümölcsösök, a kertészetek és halastavak alkotják, de ezek közül nem mindegyik terület értékesíthető.

Az agrártárca összegzése szerint a 10 hektár alatti földekből eddig 14 ezer hektárt hirdettek meg, a 10 hektár felettiekből pedig első körben mintegy 18 ezer, egy második ütemben pedig várhatóan 10 ezer hektárt írnak ki árverésekre.

Összességében pedig a minisztérium – a honvédelmi és az egyéb művelési ágú területekkel együtt – idén körülbelül 60 ezer hektár eladására lát esélyt.

Csökkenő kereslet a földek iránt

Az előzetes kalkulációk jól szemléltetik, hogy a mostani program jóval kisebb méretű lesz a 2015-2016-ban lebonyolított akciónál, és ez megmutatkozik majd a büdzsé bevételeiben is. Tovább rontja az esélyeket, hogy

a piaci tapasztalatok szerint a vásárlások iránt mára jelentősen csökkent a gazdálkodók érdeklődése

a felfokozott előzetes várakozásokhoz képest.

A mai visszafogottság legfontosabb oka, hogy a tavalyi aszály, illetve a folyamatos terménypiaci anomáliák miatt

a növénytermelő gazdálkodók jelentős veszteségeket szenvedtek, így pénzügyi helyzetük jelentősen romlott.

Ugyanakkor a mostani földárak mellett például egy százhektáros állami terület megvételéhez akár 300 millió forintos tőkére lenne szükség, és ezt magánszemélyként nagyon kevesen teremthetik elő.

Bár az agrártárca egyfajta könnyítésként a nagyobb területeket több kisebb egységre bontva – vagyis külön-külön kisebb kikiáltási árakkal – hirdeti majd meg, a gazdálkodók a vásárlásokhoz további segítségre is igényt tartanának. Így például máris szorgalmazzák, hogy

a vételárakat késleltetve – az idei betakarítások után, illetve késő ősszel – kelljen csak kifizetniük, és ehhez a nyertesek kedvezményes hiteleket is kaphassanak.

A mai makrogazdasági környezetben azonban a korábbi termékekhez hasonló, „nulla százalékos” kamathoz közelítő hitelkondíciók nem érhetők el, ezért a termelők a földvásárlásokhoz csak

az Agrár Széchenyi Kártya kedvezményes beruházási hitelét használhatják fel,

amely 5 százalékos fix éves ügyleti kamat mellett érhető el.

Aggályokat vet fel a gazdálkodók körében az elővásárlási jog gyakorlásának új szabályozása is, mivel

az állami földárveréseknél a létrejött szerződéseket nem függesztik majd ki, hanem az elővásárlási jogosultaknak is el kell menniük a licitekre, ha élni kívánnak jogosítványaikkal.

Ha ilyen eset előfordul, helyben állapítják meg, végeredményben ki lesz jogosult egy-egy adott állami földterület megvételére. A joggyakorlás könnyítése érdekében azonban ágazati szervezetek azt tartják indokoltnak, hogy

az elővásárlási jogosultaknak ne kelljen befizetniük az árverési biztosítékot,

ha a tényleges licitekben nem akarnának részt venni.

A kezdeti bizonytalanság és a gazdálkodókat ma jellemző óvatosság miatt

egyelőre kérdéses, hogy a meghirdetésre váró földterületeken az államnak milyen arányban sikerül majd túladnia.

A korábbi árverések 60-70 százaléka volt sikeres, de most a nehéz gazdasági-piaci helyzet láttán sokan ennél rosszabb eredményekre számítanak. Ma az agrártárca is úgy ítéli meg, hogy

csak az év második felére derülhet ki, hogy az állami földértékesítésekkel milyen mértékben sikerül teljesíteni az idei költségvetési bevételi terveket.