Harminc éves kor felett egyre jobban csökken az esély a teherbeesésre

Elemzések2020. dec. 3.Haiman Éva

Minél idősebb egy nő, annál kisebb valószínűsége, hogy spontán, vagy akár valamelyik mesterséges megtermékenyítési eljárással teherbe essen. A férfiaknak sem érdemes nagyon várniuk a családalapítással, 40 éves kor felett már ők is kétszer olyan eséllyel ütközhetnek nehézségbe a megtermékenyítő képességüket illetően, mint a fiatalabbak.

A világ többi fejlett országához hasonlóan Magyarországon is jelentősen megnőtt a gyermeket vállaló nők életkora: az Eurostat adatai szerint 2018-ban az EU-ban a nők átlagos életkora 29,3 év volt az első gyermekük születésekor. A skála két végén a bolgár nők 26,2 évvel, illetve az olaszok 31,2 évvel, a magyar nők 28,2 éves korukban hozták világra első gyermeküket. 1990-ben ugyanakkor az első alkalommal szült magyar nők 98,6 százaléka még 36 évesnél fiatalabb volt. Ezzel párhuzamosan az ezredforduló óta számottevően nőtt a 35 éves koruk felett gyermeket vállalók aránya. 2017-ben már az összes születés közel egyötödében ennél idősebbek voltak az anyák, a gyermekek 3 százalékát pedig 40 év feletti nők vállalták.

Az életkor előrehaladtával azonban nem csak szignifikánsan csökken a spontán fogantatás esélye, de a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonysága is lényegesen rosszabb – mutat rá friss tanulmányában Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa. A Kohorsz’18 (Magyar Születési Kohorszvizsgálat) várandósságról szóló adatait elemező munka az első nagymintás kutatás arra vonatkozóan, hogy a gyermekre vágyó párok mekkora része küzd meddőségi problémákkal, mennyien fordulnak orvoshoz, és hogy a gyermekvállalás milyen gyakran sikerül a különféle kezelések, orvosi beavatkozások következményeként.

Azt már több kutatás is igazolta, hogy az életkor alapvetően befolyásolja a sikeres gyermekvállalást, minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűségét, hogy a kívánt várandósság elérése nehézségekbe ütközik. Makay Zsuzsanna és munkatársai azonban ennél pontosabban is meg tudta határozni a várható hendikepet, mégpedig a 30 év alatti nőkhöz viszonyítva. Hozzájuk képest már a 30–34 évesek esetében is 1,63-szor valószínűbb, hogy nem lesz könnyű a teherbe esés, a 35–39 évesek körében ez már 3,6-szor esélyesebb, a 40 évesek és idősebbek esetében pedig 8,3-szor nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem lesz problémamentes a fogantatás. Ez különösen az első gyermeküket váró nőkre igaz, a második, harmadik stb. várandósság esetén valamelyest csökkennek az életkori hatások.

Külön elemezték az apák életkorát, és kimutatták, hogy magasabb életkorban a férfiak esetében is nehézségekbe ütközik a gyermekvállalás. A 40 évesek és idősebbek kétszer nagyobb eséllyel találkoznak megtermékenyítési gondokkal, mint a fiatalabb korosztályok tagjai.

A kutatók feltételezték, hogy a nehézségek összeadódhatnak, ha a leendő anya és apa is idősebb, de erre vonatkozóan nem voltak egyértelműek az eredmények.  Kizárólag a 30–34 éves nők körében emelkedik meg valamelyest annak az esélye (1,39-szorosára), hogy valamilyen nehézséggel szembesülnek a gyermekvállaláskor, amennyiben 40 éves vagy idősebb a partnerük.

Mint Makay Zsuzsanna hangsúlyozza: az eredmények rávilágítanak, hogy az életkor mennyire fontos tényező a gyermekvállaláskor, és hogy mekkora jelentősége van annak, ha az első gyermeküket 30 éves koruk előtt vállalják a nők. Ezzel egyértelműen csökkenteni lehet a meddőségi problémák valószínűségét.

Ezekre pedig nem minden esetben jelentenek megoldást a lombikbébi kezelések, ezek sikerességi aránya ugyanis a spontán fogantatáshoz hasonlóan csökken a kor előrehaladtával: 30 éves korban 30, 35 évesen 24, míg 40 éves korban már csak 17 százalék. Összességében az asszisztált reprodukciós technikák messze nem kompenzálják azt, hogy 35 éves kor után számottevően csökken a spontán fogantatás valószínűsége, illetve, hogy a gyermekvállalás kitolódása miatt makroszinten csökken a termékenység – hívja fel a figyelmet a tanulmány.

Szimulációs modellekkel kimutatták, ha a nők lombikprogramot vesznek igénybe 2, 3 vagy 4 évnyi sikertelen teherbeesési próbálkozás után, akkor is csak fele annyi gyermek fog születni, mint ha nem halasztódott volna el a gyermekvállalás 30-ról 35 éves korra. 

Összességében tehát ezek az eljárások nem kompenzálják az életkor emelkedése miatt elmaradt gyermekszületéseket. Ahogy a magyarországi adatokból becsülve látható, évente mindössze a

A kutatás csak a gyermekre vágyók egy részét ölelte fel, azokat, akiknek végül sikerült teherbe esniük. Ezért azt nem tudni, pontosan mennyien kerültek ilyen helyzetbe, hány százalékuk fordult orvoshoz, illetve vesz részt kezelésen – sikertelenül. Mindezért elképzelhető, hogy a kutatók által kimutatott hatások sokkal erőteljesebbek, és hogy az életkor még markánsabban hátráltatja a gyermekvállalást.

Videók ajánlása vagy bármi