Havi 35-45 milliárd eurós eszközvásárlási programot jelenthet be az Európai Központi Bank

A megkérdezett elemzők válasza alapján a mérséklődő inflációs és növekedési számok miatt az Európai Központi Bank a betéti kamatlábak legalább 0,1 százalékpontos csökkentése mellett 2020 januárjától kezdődően felújíthatja eszközvásárlási programját, aminek volumene elérheti a havi 35-45 milliárd eurót.

Mario Draghi leköszönését követően Christine Lagarde lesz az EKB új elnöke, aki minden bizonnyal fenntartja a jegybank ultra laza monetáris kondíciót. Lagarde érkezésével a hangsúly ugyanakkor fokozatosan áttevődhet a fiskális politikára is. A német költségvetés rendkívül konzervatív, 2018-ban például 1,7 százalékos többlettel zárt a szövetségi büdzsé, azaz bőven lenne még tér költségvetési lazításra.

Unicredit Bank, Halász Ágnes

Az EKB legközelebbi, szeptember 12-én esedékes ülésén a globális növekedési kockázatok, a lassuló uniós gazdasági aktivitás és a 2 százalékos céltól messze elmaradó infláció adják majd meg az alaphangot.

Az augusztusi inflációs adat részletei azt mutatják, hogy az eurózóna maginflációjában a közeljövőben sem várható erősödés, miután a termelői árak hónapok óta lejtmenetben vannak, a béremelkedések üteme pedig a korábbi 2,25 százalékról 2 százalékra lassult.

A kedvező munkaerőpiaci trendek árnyomást erősítő hatása eddig nem érződött az árakon, és egyelőre nem világos, hogy képes lesz-e a későbbiekben gyorsítani a bérkiáramlást és a fogyasztást. Másfelől a lefelé mutató kockázatokat erősíti a munkanélküliség csökkenésének lassuló üteme, amit lehet akár a foglalkoztatási helyzetben hamarosan bekövetkező negatív fordulat előjelekén is értelmezni.

Bár a növekedéssel kapcsolatos kilátások továbbra is negatívak, a havi gyakoriságú tényszámok és hangulatindikátorok azt mutatják, hogy a közelmúltig tartó lejtmenet lassanként talán stabilizációs periódusba vált.

A döntéshozók által leginkább figyelt indikátorok fent említett trendje alapján megalapozottnak tartjuk a legtöbb elemző azon várakozását, hogy a növekedés élénkítése és az inflációs cél mielőbbi elérése érdekében az EKB átfogó intézkedéscsomagot jelent be szeptember 12-én.

Ez többek között tartalmazni fogja az irányadó kamat további, véleményünk szerint legkevesebb 10 bázispontos mérséklését, de a háttérben folyó egyeztetések alapján nem lehet kizárni akár a 20 bázispontos csökkentést sem.

A jelenleginél is negatívabb betéti ráta nyomán megemelkedő banki költségek ellentételezését célzó enyhítő csomag bevezetése is várható (tiering). Azonban ennek mikéntje a többletlikviditás tagországok közötti egyenetlen eloszlása miatt még nem tisztázott. Ráadásul a nem megfelelően kialakított szabályok olyan rendszerszintű zavarokat okozhatnak, hogy az ebből eredő kockázatok miatt elképzelhető, hogy végül a tiering-re mégsem kerül sor.

Mindezeken túl az intézkedés csomag fontos elemeként az EKB 2020 januárjától kezdődően felújíthatja eszközvásárlási programját, ennek volumene becslésünk szerint havi 35-45 milliárd euróval indulhat, majd az év utolsó három hónapjában 15-20 milliárd euróval csökkenhet a havi volumen.

Az eddig kiszivárgott információk szerint azonban elképzelhető, hogy a program nem haladja majd meg a havi 20-30 milliárd eurós volument. Egy ilyen forgatókönyv megvalósulása azonban véleményünk szerint kedvezőtlen piaci fogadtatásra számíthat, ezért egy ennél erőteljesebb  mennyiségi lazításnak jelenleg nagyobb a valószínűsége.

Az EKB élére Mario Draghi utódjának megválasztott Christine Lagarde az Európai Parlament gazdasági bizottságának meghallgatásán elhangzott beszédével megerősítette azon várakozásunkat, hogy az eddigi politikai irányvonal lényegi elemei a jövőben is fennmaradnak, ezek köre később újabb, a meglévők hatásfokát erősítő elemekkel bővülhet majd.

Christine Lagarde ugyanakkor utalt annak lehetőségére, hogy a növekedés fiskális eszközökkel történő élénkítésére kialakított szabályokat és irányelveket felülvizsgálják, ezek, adott esetben lazításra kerülhetnek. Meglátásunk szerint itt elsősorban a rendkívül konzervatív német költségvetési gyakorlatra célozhatott, hiszen 2018-ban 1,7 százalékos többlettel zárt a szövetségi büdzsé.

Danube Capital R&A Zrt. (MKB Csoport), Maróti Ádám György

Az európai ipari termelés gyengélkedése és a globális politikai kockázatok miatt folyamatosan romlanak az európai növekedéssel kapcsolatos kilátások. Ez kiegészülve a változatlanul nyomott inflációs dinamikával egyértelműen a monetáris kondíciók további lazítása felé mutat.

Felmerülhet a betéti rendelkezésre állás kamatlábának (jelenleg -0,4 százalék) további csökkentése vagy a mennyiségi lazítás újraindítása. Azonban a lehetséges élénkítő intézkedések hatékonyságát illetően komoly aggályok merülnek fel, erről részletesen a Danube Capital szakmai blogján írtunk.

Egy új jegybankelnök vagy monetáris tanácstag érkezése mindig okot adhat a találgatásra, vajon milyen irányba változhat a monetáris politika. Ilyenkor jellemzően a jelölt korábbi döntéseit szokták elemezni és ebből igyekeznek következtéseket levonni. Inkább laza vagy inkább szigorúbb monetáris politikát támogatja? A közgazdasági főáram képviselője és így a korábbi jegybanki gyakorlatot használja majd vagy újítások várhatóak tőle? Azonban az ilyesfajta gondolatmenetek akkor tudnak igazán segíteni a monetáris politika jövőbeli irányának megítélésben, amikor nagy mozgástere van egy jegybanknak.

A globális politikai kockázatok okozta gazdasági lassulás és a továbbra is alacsony hozamkörnyezet mellett a jegybankoknak nagyon szűk a mozgásterük. Ez különösen igaz az EKB-ra, így várakozásunk szerint a jegybankelnök személyétől függetlenül egyetlen út áll az eurózóna legfőbb monetáris intézménye előtt.

Mégpedig az extrémen laza, a gazdasági növekedést támogató monetáris kondíciók kialakítása, amelyhez szükséges a korábbi jegybanki eszköztár megváltoztatása és kiszélesítése. Többek között ide sorolható egy szimmetrikus inflációs cél bevezetése is, amelyről a Danube Capital szakmai blogján írtunk részletesen.