Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Havi 35-45 milliárd eurós eszközvásárlási programot jelenthet be az Európai Központi Bank

Elemzések2019. szept. 6.Harsányi Péter

Mi lehet az Európai Központi Bank (EKB) válasza az eurózóna lassuló növekedésére és az összeomló inflációs mutatókra a csütörtökön esedékes kamatdöntő ülésén? Változhat-e a későbbiekben számottevő mértékben az EKB pénzpolitikája Christine Lagarde őszi érkezésével? Erről kérdeztük az Unicredit Bank, és a Danube Capital R&A Zrt. (MKB Csoport) elemzési osztályát.

A megkérdezett elemzők válasza alapján a mérséklődő inflációs és növekedési számok miatt az Európai Központi Bank a betéti kamatlábak legalább 0,1 százalékpontos csökkentése mellett 2020 januárjától kezdődően felújíthatja eszközvásárlási programját, aminek volumene elérheti a havi 35-45 milliárd eurót.

Mario Draghi leköszönését követően Christine Lagarde lesz az EKB új elnöke, aki minden bizonnyal fenntartja a jegybank ultra laza monetáris kondíciót. Lagarde érkezésével a hangsúly ugyanakkor fokozatosan áttevődhet a fiskális politikára is. A német költségvetés rendkívül konzervatív, 2018-ban például 1,7 százalékos többlettel zárt a szövetségi büdzsé, azaz bőven lenne még tér költségvetési lazításra.

Unicredit Bank, Halász Ágnes

Az EKB legközelebbi, szeptember 12-én esedékes ülésén a globális növekedési kockázatok, a lassuló uniós gazdasági aktivitás és a 2 százalékos céltól messze elmaradó infláció adják majd meg az alaphangot.

Az augusztusi inflációs adat részletei azt mutatják, hogy az eurózóna maginflációjában a közeljövőben sem várható erősödés, miután a termelői árak hónapok óta lejtmenetben vannak, a béremelkedések üteme pedig a korábbi 2,25 százalékról 2 százalékra lassult.

A kedvező munkaerőpiaci trendek árnyomást erősítő hatása eddig nem érződött az árakon, és egyelőre nem világos, hogy képes lesz-e a későbbiekben gyorsítani a bérkiáramlást és a fogyasztást. Másfelől a lefelé mutató kockázatokat erősíti a munkanélküliség csökkenésének lassuló üteme, amit lehet akár a foglalkoztatási helyzetben hamarosan bekövetkező negatív fordulat előjelekén is értelmezni.

Bár a növekedéssel kapcsolatos kilátások továbbra is negatívak, a havi gyakoriságú tényszámok és hangulatindikátorok azt mutatják, hogy a közelmúltig tartó lejtmenet lassanként talán stabilizációs periódusba vált.

A döntéshozók által leginkább figyelt indikátorok fent említett trendje alapján megalapozottnak tartjuk a legtöbb elemző azon várakozását, hogy a növekedés élénkítése és az inflációs cél mielőbbi elérése érdekében az EKB átfogó intézkedéscsomagot jelent be szeptember 12-én.

Ez többek között tartalmazni fogja az irányadó kamat további, véleményünk szerint legkevesebb 10 bázispontos mérséklését, de a háttérben folyó egyeztetések alapján nem lehet kizárni akár a 20 bázispontos csökkentést sem.

A jelenleginél is negatívabb betéti ráta nyomán megemelkedő banki költségek ellentételezését célzó enyhítő csomag bevezetése is várható (tiering). Azonban ennek mikéntje a többletlikviditás tagországok közötti egyenetlen eloszlása miatt még nem tisztázott. Ráadásul a nem megfelelően kialakított szabályok olyan rendszerszintű zavarokat okozhatnak, hogy az ebből eredő kockázatok miatt elképzelhető, hogy végül a tiering-re mégsem kerül sor.

Mindezeken túl az intézkedés csomag fontos elemeként az EKB 2020 januárjától kezdődően felújíthatja eszközvásárlási programját, ennek volumene becslésünk szerint havi 35-45 milliárd euróval indulhat, majd az év utolsó három hónapjában 15-20 milliárd euróval csökkenhet a havi volumen.

Az eddig kiszivárgott információk szerint azonban elképzelhető, hogy a program nem haladja majd meg a havi 20-30 milliárd eurós volument. Egy ilyen forgatókönyv megvalósulása azonban véleményünk szerint kedvezőtlen piaci fogadtatásra számíthat, ezért egy ennél erőteljesebb  mennyiségi lazításnak jelenleg nagyobb a valószínűsége.

Az EKB élére Mario Draghi utódjának megválasztott Christine Lagarde az Európai Parlament gazdasági bizottságának meghallgatásán elhangzott beszédével megerősítette azon várakozásunkat, hogy az eddigi politikai irányvonal lényegi elemei a jövőben is fennmaradnak, ezek köre később újabb, a meglévők hatásfokát erősítő elemekkel bővülhet majd.

Christine Lagarde ugyanakkor utalt annak lehetőségére, hogy a növekedés fiskális eszközökkel történő élénkítésére kialakított szabályokat és irányelveket felülvizsgálják, ezek, adott esetben lazításra kerülhetnek. Meglátásunk szerint itt elsősorban a rendkívül konzervatív német költségvetési gyakorlatra célozhatott, hiszen 2018-ban 1,7 százalékos többlettel zárt a szövetségi büdzsé.

Danube Capital R&A Zrt. (MKB Csoport), Maróti Ádám György

Az európai ipari termelés gyengélkedése és a globális politikai kockázatok miatt folyamatosan romlanak az európai növekedéssel kapcsolatos kilátások. Ez kiegészülve a változatlanul nyomott inflációs dinamikával egyértelműen a monetáris kondíciók további lazítása felé mutat.

Felmerülhet a betéti rendelkezésre állás kamatlábának (jelenleg -0,4 százalék) további csökkentése vagy a mennyiségi lazítás újraindítása. Azonban a lehetséges élénkítő intézkedések hatékonyságát illetően komoly aggályok merülnek fel, erről részletesen a Danube Capital szakmai blogján írtunk.

Egy új jegybankelnök vagy monetáris tanácstag érkezése mindig okot adhat a találgatásra, vajon milyen irányba változhat a monetáris politika. Ilyenkor jellemzően a jelölt korábbi döntéseit szokták elemezni és ebből igyekeznek következtéseket levonni. Inkább laza vagy inkább szigorúbb monetáris politikát támogatja? A közgazdasági főáram képviselője és így a korábbi jegybanki gyakorlatot használja majd vagy újítások várhatóak tőle? Azonban az ilyesfajta gondolatmenetek akkor tudnak igazán segíteni a monetáris politika jövőbeli irányának megítélésben, amikor nagy mozgástere van egy jegybanknak.

A globális politikai kockázatok okozta gazdasági lassulás és a továbbra is alacsony hozamkörnyezet mellett a jegybankoknak nagyon szűk a mozgásterük. Ez különösen igaz az EKB-ra, így várakozásunk szerint a jegybankelnök személyétől függetlenül egyetlen út áll az eurózóna legfőbb monetáris intézménye előtt.

Mégpedig az extrémen laza, a gazdasági növekedést támogató monetáris kondíciók kialakítása, amelyhez szükséges a korábbi jegybanki eszköztár megváltoztatása és kiszélesítése. Többek között ide sorolható egy szimmetrikus inflációs cél bevezetése is, amelyről a Danube Capital szakmai blogján írtunk részletesen.