Stagnálás közelében az eurózóna

Elemzések2019. aug 14.Harsányi Péter

Az eurózóna gazdasága a második negyedévben 0,2 százalékkal bővült negyedéves alapon, miután a kereskedelmi háború és a globális növekedés lassulása egyre nagyobb negatív hatást fejt ki az iparra és a foglalkoztatottságra.

Tovább döcög az eurózóna

A piaci konszenzusnak megfelelően az eurózóna gazdasága 0,2 százalékkal bővült negyedéves alapon, miután a kereskedelmi háború és a lassabb külső növekedés következtében egyre nagyobb nyomás alá kerül a feldolgozóipar és az exportszektor.

Éves összehasonlításban valamivel jobb a helyzet, a második negyedévben 1,1 százalékkal növekedett a GDP az előző év azonos időszakához képest. Mindazonáltal egy trendszerű lassulás figyelhető meg a valutaövezetben, ami akár tovább is folytatódhat, amennyiben a lefelé ható kockázatok felerősödnek.

A rendezetlen Brexit veszélye, az olasz és a spanyol belpolitikai bizonytalanság, az elhúzódó kereskedelmi háború, a német autóipar amerikai védővámokkal való esetleges büntetése, valamint a geopolitikai kockázatok egyaránt újabb és újabb sokkot okozhatnak az eurózóna tántorgó gazdaságainak.

A gyenge kilátásokat az is jól tükrözi, hogy a német autóipari és vegyipari óriások, a Daimler és a BASF együttesen rontották a profit várakozásaikat az idei évre vonatkozóan. Utóbbi 6000 munkahely megszüntetését helyezte kilátásba.

A ma reggel napvilágot látott német GDP adat is egy 0,1 százalékos zsugorodásról tanúskodik negyedéves alapon, ami negatív jövőképet fest az eurózóna számára.

A kereskedelmi háború, a kínai lassulás és a fent felsorolt kockázatok miatt több mint 7 éves mélypontra estek vissza az eurózónában és Németországban az üzleti hangulatot mérő ZEW indexek.

Gyengült az ipar, lassult a foglalkoztatottság bővülése

A mai napon tették közzé az eurózóna ipari termelési és foglalkoztatottsági adatait is. Mindkettő elmaradt a konszenzustól, az ipar júniusban havi alapon 1,6 százalékkal zsugorodott, míg a foglalkoztatottság bővülése 0,2 százalékra lassult negyedéves alapon, ami további negatív gazdasági folyamatokat vetít előre.

Az ipar legnagyobb mértékben mellesleg Írországban (-8,8 százalék), Dániában (-7,6 százalék), és Portugáliában (-4,5 százalék) csökkent.

Jöhet a jegybanki vagy a kormányzati serkentés

Ezen folyamatok hatására pedig jelentősen megnőtt annak az esélye, hogy vagy az Európai Központi Bank lazítson ismét a monetáris politikán szeptemberben a friss prognózisok birtokában, vagy a német kormány jelentsen be egy méretesebb, akár 50 milliárd eurót kitevő több éves gazdaságélénkítő programot.

2019 első negyedévének végén a német GDP arányos államadósság 61 százalékon állt, amely az év végére a többletes költségvetésnek köszönhetően akár 60 százalék alá is eshet, így ennek nyomán tér nyílna a fiskális élénkítés előtt. Összehasonlításképpen az eurózóna tagországainak együttes GDP arányos államadóssága 85,9 százalék, míg Olaszország esetében 134 százalék ez az érték.