Hiába a kamatemelés, alig kapunk pénzt a betétek után - Podcast
ElemzésekA lakossági betétek átlagkamata mindössze 1,9 százalék volt márciusban, a jegybanki kamatszint folyamatos emelése ellenére. Márciusban az infláció már nyolc százalék felett volt, így a magasabb jegybanki kamatszint a lakosság körében lényegében csak a hitelek drágulásában érződött.
Miközben a hitelkamatok emelkednek a jegybanki kamatszinttel párhuzamosan, a Magyar Nemzeti Bank kamatemelései a lakossági betétek kamatain nem látszódnak.
Márciusban a lakossági betétek átlagkamata csak 1,9 százalék volt nyolc százalékos infláció mellett, ami nem ösztönzi a megtakarítások növelésére a lakosságot, így közvetve hozzájárul az infláció fűtéséhez. Az MNB legfrissebb Stabilitási Jelentése szerint jó a bankszektor likviditása és tőkemegfelelési mutatója, és nem áramlott ki sok betétállomány a háború hatására.
A hitelezés bővülési tempójában azonban határozott lassulás várható a kis és középvállalatok és a lakosság körében is. Utóbbinál 43 százalék volt a támogatott hitelek aránya, leginkább a zöld hitelek miatt, ezek azonban kifutnak a rendszerből.
Ahazai gazdasági növekedés legnagyobb kockázata - az infláció és a szállítási láncok szakadása mellett - továbbra is az uniós pénzek miatti vita, és a háborús hatások.
A 98 éves Henry Kissinger, korábbi amerikai külügyminiszter szerint az ukránoknak érdemes lenne kompromisszumos megoldásban gondolkodniuk, mert Oroszország sarokba szorítása sokkal veszélyesebb lenne, a háború elhúzódása pedig tönkreteszi az ukrán gazdaságot.
Ukrajnában idén legalább 40 százalékos GDP zuhanás várható, a háború elhúzódása miatt 75 százalék lehet a veszteség a Világbank számításai szerint. Az országból eddig 8 millióan távoztak, demográfiai katasztrófa is fenyeget.
Többek között ezekről a témákról beszélt Szabó Anna, a növekedés.hu vezető szerkesztője a Trend Fm-ben.
