Hiába nő az orosz megrendelések száma, a fizetésnél elakad az üzlet

Az elmúlt néhány évben világszerte olyan események történtek, amelyekre generációk óta nem volt példa. A koronavírusos megbetegedés okozta világjárvány az egész emberiséget korlátok közé kényszerítette, a gazdasági életet pedig szinte teljesen megbénította két éven keresztül. Hiába enyhült azonban némileg a pandémia, mivel azzal párhuzamosan egy hatalmas európai háború hozta nehéz helyzetbe a társadalmakat.

Ezek az események pedig minden ágazatot kihívás elé állítanak. A Magyar Közgazdasági Társaság ’’Orvostechnika: innováció krízisidőszakban’’ című konferenciáján az orvostechnikai ipar egyes hazai szereplőinek a vezetői többek közt arra keresték a választ, hogy milyen hatással volt az ágazat hazai- és export piacaira a mögöttünk álló időszak.

Nem érkezik meg a pénz

Habár vélhetően sokakban él az a tévhit, hogy az egészségipar számára a koronavírus időszaka különösen kedvező volt, a valóságot ez közel sem fedi le, hiszen a szektoron belül ugyanúgy voltak vesztesei és nyertesei a járványnak, mint a gazdaság bármely más szegmensében.

Dévai Imre, az orvostechnikai eszközöket gyártó Innomed Medical Zrt. elnöke a járvány időszakával kapcsolatban elmondta, hogy vállalatuk számára fellendülést hozott a pandémia, számszerűen megduplázta a cég forgalmát. Elsődleges export célpontjukká Kína vált, ugyanis a távol-keleti ország a belföldön gyártott lélegeztetőgépei mellé számos eszközt importált, többek közt defibrilátorokat is, amelyek szállításában az Innomed Medical is részt vehetett. Most azonban a Covid-19 járvány újbóli fellángolása Kínában ennek a hatásnak épp az ellenkezőjét éri el, ugyanis Kína pillanatnyilag egyáltalán nem szállít és nem is rendel orvostechnikai eszközöket.

Komoly kihívást jelent az idei évben számukra az ukrajnai háború is. Ennek oka, hogy az orosz és az ukrán piac körülbelül 30-40 százalékot képvisel a vállalat exportjából, az idei évben azonban gyakorlatilag nem realizáltak forgalmat erről a két piacról.

A problémákat elsősorban pénzforgalmi nehézségek okozzák, nem tud eljutni az érinett országokból a pénz Magyarországra. Jelenleg arra tesznek kísérletet, hogy az OTP helyi fiókjában, illetve ezzel párhuzamosan a hazai OTP-nél számlát nyitva megoldódhat ez a kérdés. Az első félév azonban már menthetetlen ebből a szempontból.

Kettős a háború hatása

Steiner Arnold, a Medicor Elektronika Zrt. vezérigazgatója úgy látja, hogy viszonylag kevés orvostechnikai ipari cég dolgozok itthon exportra, azonban a szektor teljes, körülbelül 500 milliárd forintos éves kibocsátását körülbelül 80 százalékban az export teszi ki, míg a belföldi értékesítés mindössze 20 százalékért felel.Most azonban az export komoly nehézségekbe ütközik, akár Kína, akár Oroszország irányába.Kiemelte, hogy a koronavírus járvány nem ütötte meg a céget. Az újszülöttgyógyászati műszereket gyártó és forgalmazó Medicor tavaly rekord árbevételt ért el. 120 országba exportálnak jelenleg és mivel összeségében a születések száma a piacaikon nem csökkent, így a disztribútoraiknak sikerült értékesíteni a termékeiket. A háború hatása azonban kettős. Legutóbb azért keresték fel a vállalatot, hogy segély formájában szállítsanak újszülöttgyógyászati technikai eszközöket Ukrajnába. Habár jelenleg Ukrajna jobban értékeli a fegyverszállításokat, egészen biztosan ezekre az eszközökre is szükség van és lesz.Az orosz piac is izgalmas képet fest, ott ugyanis meglepő módon megnőtt a kereslet az újszülöttgyógyászati eszközök iránt, a nyugati cégek ugyanis visszafogják a szállításaikat, annak ellenére, hogy ezek a termékek nem esnek az embargó alá. A jelenségnek köszönhetően megnőtt a Medicor Oroszországból származó megrendeléseinek a száma, a problémát a fizetési tranzakciók lebonyolítása és a szállítás megoldása jelenti. A szállítás ugyanis Ukrajnán keresztül gyakorlatilag lehetetlen, és Lengyelországon illetve a balti államokon keresztül is nagyon nehéz.Steiner Arnold kihangsúlyozta, hogy az egészségipar számára, hasonlóan sok más ágazathoz az infláció, a gyenge forint-euró árfolyam (habár ez utóbbi az export során még segítséget is jelent) és a béremelkedés jelent most komoly kihívást.

Kevés az altatóorvos

Blaskovics Gábor, az orvosi implantátumokat gyártó Metrimed Orvosi Műszergyártó Kft. ügyvezetője elmondta, hogy mind a koronavírus járvány, mind pedig az orosz-ukrán háború negatív hatást gyakorolt a piacukra. Mivel az elektív műtétek, ahol a vállalat implantátumait is használják, a tervezhető műtétek közé tartoznak, így azokat kormányzati döntés alapján elnapolták. Mivel a cég a termékeit 90 százalékban a hazai piacon értékesíti, így a fenti okból kifolyólag kifejezetten nehéz helyzetbe kerültek - ismertette.

A kieső idő alatt feltöltötték a raktárkészleteket, próbáltak más területen dolgozni. A helyzet csak a járvány hazai kitörése után két évvel kezdett el javulni. Az ügyvezető ismertette, hogy a járvány első időszakában még kaptak állami támogatást, de a másodikban már nem. Mivel a kormányzat azóta feloldotta az elektív műtétek tilalmát, így ezek újra indultak, de az orvoshiány, különösképp az altatóorvoshiány miatt még mindig lassan nő ezeknek a műtéteknek a száma, pedig igény volna rájuk.Az ukrajnai háború miatti alapanyagár növekedés is sújtja a céget. Orvosi acélt azonban már előre berendeltek másfél évre elegendő mennyiségben, így ez már nem okoz komolyabb kockázatot. Az infláció és a bérnövekedés, valamint az új uniós egészségügyi szabvány rendszer számukra is kihívást jelent, habár ez utóbbi egész Európában még a nagyobb cégeknek is komoly problémát jelent – hangzott el az eseményen.

Az MKT teljes konferenciája az alábbi videón megtekinthető.