Hogyan alakították át a vezérigazgatói szerepet a tech óriásvállalatok?

Az elmúlt néhány évben alapvetően átalakult a nagyvállalatok vezetőivel szemben támasztott követelményrendszer. Ma, ha egy vezető nem érti, hogy három-öt évente folyamatosan újra kell alkotnia magát, akkor alkalmatlanná válik, mint vezérigazgató - derül ki a Harvard Business School egy tanulmányából.

Az MIT Sloan Project Management Review hasábjain megjelent, a tanulmányt összegző cikk szerint általános a tapasztalat, hogy még azoknál a vállalatoknál is, amelyek nem kifejezetten technológiai cégek, elengedhetetlen, hogy a legfelső vezető tisztában legyen a legmodernebb digitális technológiai lehetőségekkel, és képes legyen előre látni a piac és a technológia jelentős átalakulását.

Jó eszköz a frissen maradáshoz, ha a vezető sokkal több időt tölt a startup vállalkozásokkal, mert ezeknél az induló vállalkozásoknál nagyon sok új, kreatív ötlet vetődik fel, ami hasznosítható.

A startupokra az exponenciális gondolkodás jellemző, szemben a hagyományos lineáris gondolkodással.

Az elmúlt évek sikercégeinek vezetői – Jeff Bezos, Larry Page és Sergey Brin, Bill Gates, Steve Jobb, Elon Musk – bár eltérő módon vezették ugyan cégeiket, egy dologban azonos stratégiát követtek.

Mindannyian közvetlenül részt vettek az a termékek, szolgáltatások fejlesztésében, függetlenül attól, hogy az közvetlen feladatuk volt-e, vagy sem.

Bár úgy tűnik, az ilyen gyakorlatközpontú megközelítés elvonja a figyelmet a stratégiai tervezéstől, a gyakorlat ennek mégis ellentmond. Az említett sikercégek vezetői, nem irodáikban üldögélve irányították vállalatukat, hanem szerteágazó ismereteket szereztek a vállalat egészének működéséről, személyesen is részt vettek a termékek fejlesztésében, folyamatosan fejlesztették tudásukat.

Munkamódszerük fontos jellemzője, hogy miután részt vesznek az cégük által kifejlesztett termékek, eljárások létrehozásában, intuitív módon értik azok működését.

Ugyanakkor kísérletező kedvük jelentősen hozzájárul egy-egy műszaki újdonság kifejlesztéséhez. Egyúttal inspirálják is munkatársaikat azzal, hogy nem felettük, hanem mellettük, velük együtt dolgoznak.

Az adatok azt mutatják, a technológiai vállalatok negyedének vezérigazgatói maguk is részesei a szabadalmaknak.

Steve Jobs például összesen 620 találmány részese volt, Jeff Bezos pedig 155 esetben mondhatja el ugyanezt magáról. Vezető feltalálóként szintén Jobs az első, 75 találmánnyal, Bezos 46 találmányával szemben. Utóbbi pedig önálló fejlesztőként áll a vezérigazgatói lista élén, ugyanis 11 esetben egyedüli találmányt jelentett be. De ha az említett öt felső vezető életútját is tekintjük, azt láthatjuk, hogy jelentős szerepük volt vállalataik sikereiben, feltatalálóként, innovátorként is. Ezt a listát is Steve Jobs vezeti, aki az Apple találmányainak 3,2 százalékában volt feltalálóként valamilyen szinten részes, mögötte ismét csak Bezost találjuk, akinek esetében ugyanez az arány 1,3 százalék. 

Ahhoz persze, hogy egy felső vezető ilyen sikeres legyen, nem elég a feltalálói véna, vagy hogy szeresse a kihívásokat, arra is szükség van, hogy felismerje a találmányok jelentőségét a vállalat fejlődésében.

Mindebből joggal adódik a következtetés – dolgozzon bármely szektorban is –, ezeket a példákat és ezt munkamódszert kell követnie annak a vezérigazgatónak, aki hosszú távon is sikeres akar lenni, illetve maradni.