Hogyan lehet megjósolni a fordulópontokat az üzleti életben?

A formabontó innovációk napjainkban egész iparágakat alakítanak át. A digitális technológia által lendületet kapott átalakulások pedig egyszerre módosítják az üzleti láncban érintett vállalkozások egymáshoz való viszonyát és teljesen új alapokra helyezik a fogyasztókkal való kapcsolatok minőségét és mennyiségét egyaránt - olvasható a Mit hoz a jövő az üzleti életben? (Seeing around corners) című kötetben. 

A kérdés, melyre Rita McGrath, a Columbia Business School, valamint a Harvard Business School oktatója, továbbá az Egyesült Államok egyik legelismertebb vállalatnövekedési menedzsment tanácsadója rámutat, hogy időben észrevesszük-e és reagálunk- e a bennünket érintő grandiózus változások korai figyelmeztető jeleire. Továbbá, hogy versenyképesek maradunk vagy ragaszkodunk a korábbi feltételezéseinkhez és átadjuk helyünket az új lehetőségekkel élni tudó, formabontó vállalatok számára.

A kreatív rombolással is jellemzett időszakban új versenypiaci körülmények állnak elő, pillanatok alatt történelmi háttérrel rendelkező, iparágformáló vállalatok tűnnek el, ugyanakkor rendkívül rövid idő alatt olyan cégek emelkednek ki, mint például az AirBnb vagy a Netflix.

A digitális átalakulás következményei azonban a teljes gazdaságra hatást gyakorolnak, a vállalatok szempontjából pedig nem csupán a főtevékenységük gyakorlásának módját, hanem magát a gazdálkodás módszereit és az üzleti modellt is módosítja.

Mit hoz a jövő az üzleti életben? Azok számára, akiknek sikerül módszeressé tennie a folyamatok valós időben történő tisztánlátásának képességét, technikáit és elfogultságmentes gondolkodással nyitnak e változó környezet felé, biztos sikereket. A szerző egyedülálló tapasztalata alapján azonnal alkalmazható technikákat, továbbá támpontokat és tanulságos történetek megannyi következtetéseit adja e megújuláshoz.

A legfontosabb üzenetek:

1. Az úgynevezett inflexiós pont egy olyan változás az üzleti környezetben, amely drámai változást okoz tevékenységünk teljes egészében, vagy annak számos elemében, megkérdőjelezve bizonyos szilárdnak hitt feltételezéseket.
2. Ami ilyen nagy, stratégiai fordulópontnak látszik az üzleti életben, illetve a különböző iparágak és szolgáltatások területén, már egy ideje minden esetben felfedezhető.
3. Az innovációnak nem kell fájdalmas, vaktában tett erőfeszítésnek lennie. A lehetőségeink maximalizálásához jól célzott, a stratégiai menedzsment eszközeit szükséges felhasználni, az innovációs folyamatokat a felfedezés orientált növekedés szellemében, módszeresen lehet és kell is kezelni.
4. Az inflexiós pontok közös kiváltó okai: a technológiai változások és a szabályozás módosulása, a demográfiai változások és a politikai változások
5. Az innovációs szakértelem skáláján való feljutás gyakran együtt jár a vállalati gyakorlatok és eljárások elsöprő változásával.
6. Az inflexiós pont korai szakaszaiban nem egyszerű észrevenni a lehetséges tovagyűrűző hatásokat, mivel ekkor még a lehetséges megoldások kivétel nélkül tökéletlenek tűnnek – a változás csupán bizonyos részeit érinti a rendszernek. Ilyenkor az információ minősége, amellyel dolgoznunk kell, fordítottan arányos a helyzet megváltoztatásának lehetőségével. A fontos bizonytalanságok egymás mellé helyezése azonban fontos tájékozódási pontként szolgál a menedzsment csapatban.
7. A módszerek sorában a felső vezetők álláspontjának összehangolására és a közös munkára különös figyelmet kell szánni, az összehangolás hiánya ugyanis elaprózza az erőfeszítéseket. Ez nem annyira az egyének tehetségéről szól, sokkal inkább arról, hogyan (milyen metódus és folyamatok alapján) dolgozzanak együtt az érintett felsővezetők.
8. Az őszinte visszacsatolás hiánya könnyen eredményezheti a tárgytól való eltérést, ezért teljes szókimondásra van szükség.
9. A vezető szerepe a tervezőtől és a „parancsnoktól” elmozdul az alaptételek létrehozójának és a bíró jellegű szerepkörnek az irányába.
10. Az innováció útjában álló legnagyobb mítosz a nagy ötletről szól. Azt mondják, legyen egy jó ötleted, a többi pedig ezt követően szinte automatikusan a helyére kerül, ez azonban távol áll a valóságtól. Az újítóknak az ötlettől hidat kell építeniük egy inkubációs folyamaton keresztül, amelynek során az elképzelést pontosítják és piacképessé teszik. Végül pedig át kell menniük egy olyan folyamaton, amelyet „gyorsításnak” nevezek. A felfedezésorientált tervezés módszere biztosítja a térképet a navigációhoz e folyamat során.