Gigantikus zöld beruházások kezdődhetnek a Föld megmentése érekében

Növekedési jelentés

Közzétette az MNB a 2019-es Növekedési jelentését. Az éves rendszerességgel megjelenő tanulmány célja, hogy bemutassa hazánk hosszabb távú – több évtizedes - növekedési pályáját. A jelentés fókuszba helyezi a környezeti tényezőket, illetve a természeti tőke minőségét és mennyiségét. Ezen tényezők ugyanis több generációt felölelve képesek befolyásolni a gazdasági növekedést és az inflációs környezetet.

Fenntarthatatlan expanzió

A Növekedési jelentés alapján a világgazdaság környezeti terheinek elnyelése már közel kétszer ekkora bolygót igényelne. Az emberiség ökológiai lábnyoma jelenleg 1,7 Földre tehető.

A jelentés rávilágít, hogy a természeti tényezők nemcsak közvetlenül felhasznált inputként jelenthetnek szűkös erőforrást a jövőben, hanem a degradációjuk (légszennyezés, szélsőséges időjárási jelenség) a többi termelési tényező rendelkezésre álló volumenét és minőségét is csökkentheti.

A globális felmelegedés és az extrém időjárási anomáliák kedvezőtlen hatást gyakorolnak a tőke mennyiségére és minőségére, a légszennyezés pedig csökkenti az egészségesen eltöltött várható éveket, növeli a betegségek kialakulásának kockázatát, ezzel negatívan hat a munkaerőre és annak termelékenységére is.

Negatív környezeti tendenciák

Az elmúlt több mint két évszázadban a világgazdaság soha nem látott fejlődésen ment keresztül, azonban ennek súlyos környezeti ára volt. Az iparosodás alapú, fogyasztás-centrikus gazdasági növekedés maradandó károkat okozott a Föld és az éghajlat működésében.

A gazdasági növekedés és a szén-dioxid kibocsátás között szoros kapcsolat figyelhető meg.

Az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja a második ipari forradalmat követően meredek emelkedésnek indult.

Az előrejelző modellek alapján legnagyobb valószínűség szerint a globális felmelegedés addig folytatódik, amíg az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának emelkedése nem áll meg.

A globális felmelegedésnek beláthatatlan és visszafordíthatatlan következményei lehetnek, amelyek alapvetően befolyásolják az inflációs pályát is. Az egyre extrémebb időjárási körülmények ugyanis jelentős hatással vannak a mezőgazdaságra.

Világszinten azonban eltérő a hatása a globális felmelegedésnek. A Növekedési jelentés rámutat, ha a globális átlaghőmérséklet az iparosítás előtti szintnél 2 Celsius fokkal magasabb, akkor a Föld északi részén fekvő országokban az egy főre jutó GDP növekedhet, mivel a melegebb éghajlat lehetővé teszi olyan gazdasági tevékenységek megjelenését vagy kiterjesztését, amire a hidegebb klíma miatt az adott terület korábban nem volt alkalmas.

Ugyanakkor a fejlődő országok többségében az egy főre jutó GDP csökken, az elviselhetetlenné váló klímaváltozás következtében.

A szénhidrogén alapú növekedés hosszú távon egy zsákutcába vezet, ezért a társadalmi jólét és az ökológiai fenntarthatóság érdekében zöld növekedési pályára kell állítani a világgazdaságot. Ez viszont csak összehangolt módon, globális szinten lehet hatékony.

Zöld növekedési pálya

A Növekedési jelentés szerint a zöld növekedési pályán elérhető egy környezetileg fenntartható gazdasági bővülés, mely nem követeli meg a gazdasági növekedés későbbi drasztikus visszafogását.

Egy ilyen pályán globális szinten 2050-ig éves átlagban 4 százalékos gazdasági növekedés jelezhető előre, ami magasabb, mint a jelenlegi trendek folytatódását bemutató alternatív forgatókönyvben szereplő 2,5‒3 százalékos érték, és felülmúlja az elmúlt 30 év átlagát is (3 százalék körüli GDP növekedés).

Mindezt az időszak átlagában egy 2 százalékos termelékenység-bővülés támogathat.

Mindeközben a zöld iparágak előretörése miatt a gazdaság szén-dioxid-kibocsátása a jelenlegi közel 37 milliárd tonna közeléből 20 milliárd tonnára mérséklődhet. A zöld növekedési pályán az ökológiai lábnyom 2050-ben 1,2 Földre csökken, a jelenlegi 1,7-ről.

Ezen szcenárió alapfeltétele a zöld beruházások felfutása, így ebben a forgatókönyvben éves szinten 650 milliárd dollárt kellene kizárólag az energiahatékonyságot előmozdító és a szén-dioxid intenzitást csökkentő beruházásokra költeni globálisan.

A számítások alapján összességében a zöld beruházások éves növekedési ütemének 5 százalék körül kellene alakulnia, és átlagosan a GDP 2 százalékát kellene kitennie, míg a felzárkózó gazdaságokban ennél is többet, akár a GDP 5 százalékát is.

Az elérhető adatok tanulsága alapján ezzel szemben 2018-ban az energiahatékonyság növelésére fordított összeg csak 240 milliárd dollárt tett ki, míg a zöld beruházási ráta nem érte el a GDP 1 százalékát.

Összességében tehát a globális elköteleződések elmaradtak a megkívánt szintektől, de a Dél-Koreai Köztársaság, valamint Kína üdvözítő kivételt jelentenek, és egyben példaként szolgálnak a többi gazdaság számára is. Az említett országok a GDP-jük közel 5 százalékát fordítják a zöld ágazatok fejlesztésére,és hosszú távú vízióval rendelkeznek.

Szükséges lépések

A zöld növekedési pályára való áttérésben az úgynevezett irányított technológiai váltás segíthet mind a gazdaságpolitika, mind az üzleti vállalkozások esetében. Az irányított technológiai váltás olyan komplex gazdaságpolitikai lépéssorozat, amely magában foglalja a termelési tényezők (tőke és a munka) és az innovációk zöld gazdaság irányába való terelését.

Az állam szerepvállalása korrigálja a piaci kudarcokat, adópolitikával gátolja a magasabb károsanyag-kibocsátást eredményező innovációkat, és komplex támogatási rendszer kialakításával elősegíti a zöld ágazatok fejlődését.

A jelentés kiemeli, hogy egy másik fontos lehetőség a zöld növekedési pálya elérésére a nagy mennyiségű adatgyűjtés és azok okos felhasználása, azaz a big data. A big data a vállalati termelékenység növelése mellett elősegíti a környezeti szempontból fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és társadalmilag elfogadható fejlődést, amely támogatja a környezetbarát termékek, iparágak és üzleti modellek létrehozását tovább javítva ezzel az élet minőségét.

A digitális világ expanziója és az így keletkező nagy mennyiségű adat új kihívást jelent a gazdasági folyamatokat megérteni akaró elemzők, a döntéshozók illetve a statisztikai hivatalok számára is.