Hogyan lehetne tovább csökkenteni az öngyilkosságok számát?

Noha hazánk évtizedekig vezette a befejezett öngyilkosságokkal összefüggő statisztikákat, napjainkra Magyarország búcsút mondhat e tragikus helyezésnek.

A tavalyi évben 1656-an vetettek véget önkezükkel az életüknek, ami magasabb a 2017-es évi adatoknál, ám az elmúlt évtizedekben összességében csökkenés látszik.

A rendszerváltás előtti időkben több mint kétszer ennyi öngyilkosság történt; 1974-ben emelkedett az esetszám 4000 fölé és tartósan ott is maradt egészen a ’90-es évek elejéig. Miközben egyetlen élet elveszítése is óriási tragédia, a magyar öngyilkossági statisztika javult annyit, hogy az európai országokat tekintve a WHO tavalyi adatai alapján hazánk már nincsen az első három ország között, míg globálisan is – amit Litvánia vezet – lekerült a tízes listáról.

A csökkenés az Európai Unióban nálunk a legjelentősebb, igaz, az utóbbi egy évben ez a tendencia megtorpant, bár általános szabály, hogy egy beavatkozás hatása annál nagyobb, minél kórosabb az alapállapot

– idézte a Magyar Nemzet Rihmer Zoltán pszichiátert, a téma szakértőjét, aki a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben tartott konferencián fogalmazta meg a gondolatait. Rihmer szerint látványos csökkenésről lehet beszélni, ami még fokozható; rövid távon a pszichiátriai ellátás javításával, illetve az antidepresszánsok fokozott használatával.

Ugyanitt Németh Attila, az intézet igazgatója azt emelte ki, hogy az öngyilkossághoz vezető okok között a depresszió az elsődleges. A kezeletlen depresszióban 15, a kezeltek 3 százaléka öli meg magát, aminek az az oka, hogy miként a szervi betegségek mindegyikéből, ebből sem lehet mindenkit kigyógyítani. Szerinte mindenképpen fontos lenne elérni, hogy mindenki szedjen gyógyszert, akinek az állapota ezt indokolja.

Fontos lenne egy markánsabb szemléletváltás

A helyzet javulásának egyik oka az lehet, hogy noha még mindig van mit javítani a hajlandóságon és a szemléleten, Magyarországon is egyre többen fordulnak pszichológushoz már az első nehézségek vagy a krízis korai jelei idején is – árnyalja a képet a Növekedés.hu-nak Dr. Bene Ágnes pszichiáter. Az orvos szerint lényeges tényező, hogy egy adott társadalomban mennyire számít stigmának a pszichés betegség és az azzal összefüggő segítségkérés, s bár hazánk ebben nem áll túlságosan jól, mégis csak látszik a fejlődés. Ugyanakkor a pszichiáterhez való járás és a gyógyszerszedés még mindig a „csak a bolondok járnak pszichiáterhez”-féle megítélés alá esnek. 

Két korosztályban nincsen javulás

A mostani adatokból generációs bontásban az is látszik – ahogyan a 444.hu is felhívja rá a figyelmet –hogy „a 20 és 60 év közöttieknél évek óta folyamatos a csökkenés, a fiatalabbak és az idősebbek közt viszont évről évre nagyjából ugyanannyian követnek el öngyilkosságot”. Németh Attila szerint „az időseknél komplex fellépésre lenne szükség, az ő esetükben ugyanis csak az egyik faktor a depresszió”. Az idős embereknél már megjelennek a komolyabb és/vagy állandósult testi betegségek is. Mindemellett az ezzel együtt járó kiszolgáltatottság, reménytelenségérzés, sokszor az egyedüllét és az izoláltság is rizikótényezőt jelent – idézte a doktort a Magyar Nemzet. A gyerekek esetében a 444.hu a gyermekpszichiátriai ellátás minőségét nevezte meg, mint kockázati tényezőt. 

Egy, a magyarok társadalmi integrációját vizsgáló 2015-ös kutatás eredményei pontosan rímelnek Németh Attila szavaira. A mérés összességében azt állapította meg, hogy Magyarországon ötven éves kor felett megáll az élet. A csökkenő aktivitás és társadalmi részvétel mellett – mivel az életkorváltozás az emberi kapcsolatok minőségére is negatív hatással bírhat – a kirekesztettség érzés szintje is emelkedik. 

A férfiak nem merik felvállalni a problémákat

Tény az is, hogy változatlanul a férfiak követnek el – háromszor, négyszer – több öngyilkosságot. Utóbbi oka az lehet, hogy a férfiak nehezebben kérnek segítséget, emiatt pedig végzetesen beszorulnak az adott krízisbe. Ismert a mondás: a férfiak csak akkor mennek kórházba, ha már vágni kell. A gyakorlat azt mutatja, hogy a lelki-mentális problémák esetén is ez a működés dominál, ez a fajta ősi kódolás dolgozik jól megterhelve téves és torz társadalmi elvárásokkal. 

A férfiak a nőkkel ellentétben a segítségkérést gyengeségnek tekintik, miközben utóbbiak bátrabban felvállalják a problémáikat, s jobban tudnak segítséget kérni a saját szociális hálójukban is, míg a férfiak nem csupán a professzionális, de a család, a barátok segítségét sem igazán keresik és veszik igénybe

– hívta föl a figyelmet Dr. Bene Ágnes. Persze előjelek vannak; a beteg vagy a krízist megélő ember szokásai alapvetően változnak meg, hiszen változás állhat be akár az alvást és a táplálkozást, akár a szociális kapcsolatrendszerét követően. 

Az ellátórendszert is fel kellene turbózni

S persze miközben megemlíthető a közvetlen környezet felelőssége is, az ellátórendszer logikája is mérvadó lehet. Dr. Bene Ágnes szerint, miközben több pszichiáterre lenne szükség, inkább az a baj, hogy a pszichológus-szakrendelés és a pszichoterápia érhető el nehezen.

Miközben Angliában a pszichoterápia biztosítás- vagy a társadalombiztostás keretein belül is felírható, addig erre itthon nincsen lehetőség, államilag támogatott pszichoterápia csak korlátozottan érhető el

– hívja fel a figyelmet a pszichiáter. 

Ebből pedig az következik, hogy sokan – akik eljutottak arra a pontra, hogy tenni kell valamit – csak a magánellátásban tudnak segítséget kérni. Jó, ha tudjuk: a magánban 10-20-25 ezres óradíjakkal dolgoznak a szakemberek, vagyis innen a szegényebbek, az alacsonyabb társadalmi státusszal bíró emberek azonnal ki is szorulnak. 

Életmentés után rehabilitáció

Jogos kérdés, hogy mi történik azokkal, akik túlélve egy öngyilkossági kísérletet a kórházba kerülnek.

Megkapják az elsődleges segítséget, a folyamatban részt vesz a kórházi team; sok esetben pszichológus, a felépülést koordináló és felügyelő orvos, pszichiáter

– tudtuk meg Dr. Bene Ágnestől. Megindul egy rehabilitációs folyamat, aminek az egyéni- és a csoportos terápia is a része, de a betegek kölcsönös támogatása is fontos tényező. A pszichiáter hozzátette: sokszor gyógyszeres kezelésre és pszichoterápiára is szükség van. Az viszont már egyénfüggő, hogy a pszichoterápia lehetőségével ki mennyire él. 

Egy ilyen esemény túlélése szolgálhat egy mélyebb változás alapjául is, hiszen ha olyan tényező áll az öngyilkossági szándékot kiváltó depresszió mögött, amit valamilyen külső tényező váltott ki – egy válás, élethelyzeti vagy adott életciklus okozta krízis, vagy haláleset – akkor időszakos terápiával megvan az esély a válságból való kilábalásra. Ugyanakkor – hívja fel a figyelmet a pszichiáter – ha a hajlamnak inkább genetikai háttere van, a gyógyszeres terápiára, hosszú távú kezelésre és követésre van szükség. 

A szakember kihangsúlyozta az önismeret szerepét, hiszen ha valaki magas szinten ismeri magát – az erősségeit és a gyengeségeit – akkor a változásokra, a krízisekre is rugalmasabban képes reagálni.

Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja a 116-123 ingyenes, éjjel-nappal elérhető lelkielsősegély-számot!