Miért beszélnek gyorsabban egyes nyelveket? Több információt közölnek?

Az információátadás sebessége független a használt nyelvtől - ezt bizonyította egy nemzetközi tudóscsapat egy széles körű, összesen 17 nyelvet felmérő kutatásukban.

A fül számára a különböző idegen nyelvek különböző sebességűnek tűnnek. Azt gondolná az ember, hogy ugyanannyi idő alatt több információt lehet közölni, ha gyorsabban beszélünk egy nyelvet, mint más, lassabb ütemű nyelveknél. 

A The Economist által ismertetett, a Science Advances tudományos lapban közölt legfrissebb kutatások azonban azt mutatják, ez nem így van: a különböző nyelvek, függetlenül annak sebességétől, nagyjából azonos gyorsasággal továbbítják az információkat,

azaz ugyanannyi idő alatt hozzávetőlegesen ugyanannyi információt közvetít az ember, bármilyen nyelven is beszél. 

A tudósok eurázsiai, uráli, török, ausztoázsiai, baszk, kínai-tibeti, japán, és koreai eredetű nyelveket vizsgáltak az egységnyi idő alatt kimondott szótagszám mennyisége, és a nyelvben a szótagszám eloszlása alapján.

A nyelvek gyorsasága, az egy másodperc alatt kimondott szótagok száma szerint (mandarin, német, angol, olasz, francia, spanyol, japán)

A fenti ábra mutatja, hogy a világ leggyorsabb nyelvében, a japánban közel 8 szótagot mondanak ki egy másodperc alatt, míg a jóval lassabb mandarin nyelvben a szótagok száma ugyanennyi idő alatt csak öt.

Ha például ezt a cikket japánul írták volna, akkor hosszabb lenne, miközben a thai fordítás rövidebb. Ennek ellenére, ha valaki elolvassa a szöveget – akár angol, akár japán, akár thai nyelven –, a felolvasás nagyjából ugyanannyi ideig tartana. Ennek a jelenségnek a tanulmányozására kutatások indultak, amelyek arra mutatnak rá, hogy a nyelvek kompromisszumra kényszerülnek a bonyolultság és a sebesség tekintetében.

Az információban gazdag nyelveket lassabban, míg az egyszerűbbeket gyorsabban beszélik. Ennek eredményeként a legtöbb nyelv ugyanolyan hatékonyan közli az információkat.

A Science Advances szeptemberben közzétett tanulmányában Christophe Coupé, Yoon Mi Oh, Dan Dediu és François Pellegrino tudósok több, egymástól teljesen különböző eredetű nyelv gyorsaságát, szótagolását, magán- és mássalhangzó arányát és információgazdagságát számszerűsítették. 

A felmérés során a magyar, a finn, a török és a koreai nyelvek kerültek egy csoportba a mássalhangzó és a magánhangó viszonylag legkiegyenlítettebb arányának szempontjból.

De például a rövid, egyszótagú szavak számának tekintetében a két végpont a japán az angol nyelvek állnak a skála elején és végén: míg a japánban 11-szer több ilyen szó van, mint az angolban.

A tudósok azt is vizsgálták, hogy egy adott szótag milyen gyorsan található ki a megelőző szótagból. A nyelvi információ közlési sebességének megállapításához 170 kísérleti alannyal olvastattak el az anyanyelvükön 15 különböző szöveget, és megmérték az ehhez szükséges időt.

Végül a megállapított információgazdagságot és a beszéd sebességét felhasználva kiszámították, milyen sebességgel továbbítja az információkat egy adott nyelv. 

Az eredmények azt mutatják, van egy optimális sebességtartomány, amelyen belül az agy a leghatékonyabban tudja feldolgozni az információkat. Az egyszerűbb nyelvet beszélõk felgyorsítják a szöveget, a bonyolultabb nyelveket használók viszont erőfeszítéseket kénytelenek tenni, hogy megtervezzék a mondataikat, és jól artikulálják a szöveget, ezért a velük való diskurzus hosszabbá válik.

Ennek ellenére az információkat nagyjából ugyanolyan ütemben továbbítják a gyorsabb és a lassabb nyelvek.

– Olyan, mint a madarak szárnyai – fogalmazta meg Christophe Coupé, a tanulmány egyik szerzője. – Ha egy madárnak nagyok a szárnyai, akkor kevesebb szárnycsapásra van szüksége, míg a kisebbeknek folyamatosan csapkodni kell, de mindkét esetben ugyanaz az eredmény, a madár a levegőben marad, azaz repül.