Hol fáj legjobban a gyenge forint?

A forint az elmúlt években gyengült más valutákhoz képest. Az orosz-ukrán háború kitörése után a gyengülés tovább folytatódott, az árfolyam meghaladta a 400 forint/eurós szintet.

Bár a mélypontjához képest a forint árfolyama némileg erősödött, még a jelen sorok írásakor tapasztalható 393 forintos árfolyam is gyengének tekinthető. Éves alapon 10 százalékos romlást jelent – mutatott rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Ugyan az árfolyamváltozásnak kétségkívül vannak nyertesei is - úgymint az exportáló nagyvállalatok -, a hazai fizetőeszköz értékvesztése mindenképpen kedvezőtlen folyamatnak tekinthető a jelenlegi környezetben. Az egyébként is magas inflációt tovább fűti, az exportot serkentő hatás pedig az alapanyaghiány és az elszabaduló energiaárak miatt kérdéses.

Az árfolyam stabilitása nemcsak az infláció mérséklésében segítene, de javítaná a kiszámíthatóságot, könnyebbé tenné a tervezhetőséget is – mondta el Regős Gábor.

A forint gyengülése ugyanakkor nem ugyanannyira fáj mindenkinek. Egyrészt érdemes megnézni, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek arányaiban sokat importálnak, illetve, hogy a lakosság fogyasztásán belül hol jelentkezik leginkább az import.

Ágazatok

Az egyes ágazatokban az import arányáról az ágazati kapcsolatok mérlegéből szerezhetünk információt. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az itt szereplő adatok csak azt mutatják meg, ha az adott ágazat vállalkozásai közvetlenül szereznek be külföldről terméket vagy szolgáltatást. Ha kereskedőn keresztül - vagyis közvetetten - tesznek ugyanígy, az már nem látszik belőle - fejtette ki Regős.

A hozzáadott értékhez viszonyított importarány jellemzően egyes feldolgozóipari ágazatokban a legnagyobb, akár a hozzáadott érték többszöröse. A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás esetében 7,2-szeres – itt az olajimport lehet jelentős -, fémgyártásnál 6,5-szeres, számítógépgyártásnál pedig 5,9-szeres.

Természetesen ezekben az esetekben sem csak az import aránya meghatározó, hanem az exporté is.

A járműgyártás esetében bár a behozatal aránya 3,4-szeres, az árfolyamváltozás – legalábbis makroszinten – nem jelent problémát, mert magas az export aránya – tette hozzá a Makronom Intézet szakmai vezetője.

Építőipar és szállítás

Meglepően alacsony, 6,9 százalékos, az arány az építőiparban. Itt a magyarázat egyrészt a munkaerő általi magas hozzáadott érték aránya lehet, illetve az, hogy az építőanyag egy része kereskedő cégeken keresztül érkezik.

Kiemelhetőek még azok az ágazatok, amelyek sok energiát vagy például olajat használnak, hiszen ezek importaránya is magas – ide sorolhatók például a szállítási szolgáltatások.

Lakossági fogyasztás

A lakosság 2020-ban mintegy 67 milliárd eurót költött fogyasztásra Magyarországon – mutatott rá Regős Gábor.

Azt viszont lehetetlen megmondani, hogy ennek mekkora részét tették ki hazai termékek vagy hogy egyáltalán mikortól számít egy termék hazainak.

Külföldi utazások

Ahol biztosan egy az egyben megjelenik a forint gyengülése, az a külföldi utazások. Amennyiben az üzleti célú utazásokat nem számítjuk, erre a magyar háztartások 2019-ben, vagyis a járvány előtti utolsó évben 804 milliárd forintot költöttek.

Itt a drágulást nemcsak a forint gyengülése, de a más országokban is jellemzően magas infláció is okozza.

Tartós fogyasztási cikkek

Kis, nyitott gazdaságként elmondható, hogy az import termékek aránya magas, különösen a tartós fogyasztási cikkek esetében, melyek súlya a fogyasztói kosárban 9,3 százalék – világított rá Regős.

Élelmiszerek

Az import termékek aránya a NÉBIH felmérése alapján még az élelmiszereknél is 30 százalékot tesz ki, amely arány kedvezőtlenebb a 6 évvel korábbinál.

Az élelmiszerek súlya az inflációs kosárban és így a lakossági fogyasztásban 37,7 százalék.

Energia

A fogyasztáson belül az 5 százalékos súlyú energiánál (elsősorban a földgáznál), illetve a 6,5 százalékos súlyú üzemanyagoknál szintén azonnal megjelenne a forintgyengülés hatása, ám ezt a kormányzati intézkedések egyelőre részben mérséklik.

A vállalkozások és a háztartások életét az árfolyamváltozás tehát nagyban befolyásolja. Az árfolyam várható alakulását nehéz megjósolni, ám az biztos, hogy az infláció leszorításához a mostaninál erősebb árfolyamra van szükség – mondta el Regős Gábor.