Tartósan gyenge forintra rendezkedhetünk be?

A forint új történelmi mélypontot ért el, az euróval szemben 402 forint fölé került, a dollárral szemben pedig 386-os szint körül is állt a jegyzés. Kedd este pedig 403-as szint körül járt a forint-euró árfolyam.

Külső okok

Kétségtelen, hogy a forint gyengülésében nagyon sokat nyom a latba, hogy erőteljes eladói nyomásnak vannak kitéve a feltörekvő piaci eszközök péntek óta. Ekkor közölték a legfrissebb amerikai inflációs adatot, amely a vártnál sokkal kedvezőtlenebb lett. Az előző havi 8,3 százalékról 8,6 százalékra gyorsult, holott elemzők már biztosra vették, áprilisban tetőzhetett az infláció.

Mindez eladói hullámot váltott ki a tőzsdéken, és szabadulnak a feltörekvő piaci eszközöktől a befektetők.

Felerősítette a befektetői félelmeket, hogy holnap a Fed akár 50 bázispontnál is nagyobb mértékben emelheti az alapkamatot. Eközben az amerikai államkötvény kamata is emelkedett, ami szintén nem kedvez a forintnak.

A külgazdasági tényezők közül kiemelendő az Európai Központi Bank múlt heti közlése, miszerint júliusban 25 bázispontos szigorítással kamatemelési ciklust kezdenek.

A forintra alapvetően az orosz invázió is nagyon negatívan hatott, a háború kitörése után gyengült először a 400-as lélektani határ közelébe a hazai fizetőeszköz.

Az energiakitettségünk is nagyon sokat számít ebből a szempontból, az energiabiztonság megkérdőjelezése önmagában is visszaveti a bizalmat a magyar gazdaság iránt.

Elszakadás a régiós devizáktól

A fent felsorolt tényezők azonban a térség többi devizáját éppúgy érinti, a forint mégis elszakadt a lengyel zlotytól és a cseh koronától is. A mostani gyengülés mögött tehát a belső makrogazdasági folyamatokat is keresni kell.

Ezek közül a legfontosabbak:

• az uniós pénzek lehívásának késése, a jogállamisági eljárás elindítása
• a fizetési mérleg romlása, (energiaárak emelkedése, az export csökkenése, stb.)
• az infláció 21 éves csúcson van,
• az ársapkák nélkül az infláció 10,7 százaléknál jóval magasabb lenne, 
• magas a maginfláció,
• a különadók áthárítása tovább emeli az inflációt
• az extraprofitadó részleteinek bejelentése,
• a különadók rossz piaci fogadtatása,
• a tranzakciós adók kiszélesítése, 
• a különadók miatt is gyengülnek a tőzsdei részvények,
• a tőzsdén az eladói nyomás is felerősíti a forint gyengülését, a külföldi befektetők az eladott részvény árából eurót vásárolnak.

Mindehhez társul a többi, eddig már eddig is ismert makrogazdasági probléma, melyek közöl a legfontosabb, hogy a térségben nálunk az egyik legmagasabb államadósság/GDP aránya.

Az euró bevezetése önmagában nem oldaná meg az inflációs problémát: az eurót használó Észtországban például 20 százalékos az infláció. A magyar gazdaság szerkezetéhez sokkal jobban hasonlító Szlovákiában szintén magasabb a pénzromlás üteme, mint nálunk.

Az euró bevezetéseinek feltételeit a magyar gazdaság jelenleg amúgy sem teljesíti, a bevezetés pedig lemondás lenne az önálló monetáris politikáról, ami különösen egy pénzügyileg turbulens, háborúval sújtott időszakban további kockázatokat rejt.

Mitől várható erősödés?

A magyar jegybanki alapkamat jelenleg 5,9 százalék, az uniós forrásokról már megegyezésre jutott Lengyelországban pedig 6 százalék, mert nemrég emeltek 75 bázispontot.

Elemzők szerint idén a magyar alapkamat 50 bázispontos, az egyhetes betéti kamat (6,75%) 30 bázispontos emelésével szeptember végén 7,9 százalékon érhet össze a két kamatszint. Ezt az alapforgatókönyvet azonban boríthatja a forint jelentős gyengülése.

Összességében leginkább az uniós helyreállítási alapról szóló megállapodás segíthetne a forinton, de a háborús hírek hatásainak szerepe is jelentős.

A helyreállítási alapból elvileg 7,2 milliárd eurót kapnánk, amely vissza nem térítendő forrás, emellett több mint 9 milliárd euró kedvezményes kölcsön járna Magyarországnak.