Hollywood odavan Magyarországért - annyira, hogy idén még rekordot is dönthetünk

Magyarország jelenleg a világ 10 legfontosabb filmes forgatási helyszínének egyike. A fő profilt a tengeren túli stúdiók kiszolgálása jelenti, Európában csak a brit filmipar képvisel nagyobb volument e tekintetben. Iparági becslések szerint közel 20 ezer munkavállaló dolgozik a szektorban.

Az elmúlt években sorra érkeztek Magyarországra a nagy költségvetésű, A-kategóriás filmes produkciók. Neves világsztárok költöznek ide hosszú hónapokra, a forgatások idejére, és gyakorlatilag minden nagyobb filmgyártó megfordult már nálunk. Ez amellett, hogy ingyenes reklám és nagyon jó PR az ország számára, nemzetgazdasági szempontból is rendkívül előnyös, hiszen a filmes produkciók költései költségvetési bevételt generálnak és növelik a GDP‑t.

Minden a 2004-es filmtörvénnyel kezdődött

A magyarországi filmgyártás elmúlt 20 évben tapasztalható ugrásszerű növekedése nagyrészt a 2004-ben hatályba lépett filmtörvényre vezethető vissza. Ennek fő célja a magyar filmkultúra támogatása és a filmipar nemzetközi versenyképességének fokozása volt. A törvény központi eleme egy közvetett támogatási rendszer, amelyen keresztül a Magyarországon filmet gyártó vállalkozások automatikusan visszakapják gyártási költségük meghatározott hányadát. Ez 2004-ben 20 százalék volt, 2018 júniusától viszont már 30 százalék. És ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy ennek a támogatásnak a biztosítása és a rendszer hatékony működtetése nem valósulhatna meg a Nemzeti Filmintézet által kezelt letéti számla, illetve az intézet illetékesei által biztosított támogató szolgáltatás nélkül.

A külföldi produkciók tömeges idecsábításához azonban önmagában a támogatás megléte és a kiszámítható szabályrendszer már nem lenne elegendő. A környező országok közül Szlovákia, Horvátország, Szerbia és Románia is próbálkozik hasonló modellekkel, van, ahol az adókedvezmény mértéke is magasabb, mégsem érnek el komoly eredményeket, hazánkkal összehasonlítva nem versenyképesek. A magyar filmipar sikeréhez ugyanis más tényezők is hozzájárulnak.

Fejlett filmes infrastruktúra

Magyarország nagy előnye, hogy filmipara és filmes infrastruktúrája nem egyik napról a másikra épült ki, hanem 2004 óta folyamatosan fejlődik. Kevesen tudják, de Európa három legnagyobb filmstúdiójából kettő hazánkban működik: az egyik az etyeki Korda Stúdió, a másik a budapesti Origo Filmstúdió. Őket méreténél és jelentőségénél fogva egyedül a londoni Pinewood Stúdió előzi meg.

A két modern és jól felszerelt magyarországi létesítmény nagy előnye, hogy közel vannak Budapesthez, de ugyanez elmondható a fóti NFI Stúdióról, illetve a mogyoródi ASTRA vagy a pomázi STERN filmstúdiókról is. A felsoroltak összességében akkora kapacitást és gyártási volument képviselnek, amivel Európában egyedül talán csak Nagy-Britannia veheti fel a versenyt.

Számos világhírű nemzetközi produkciót forgatnak magyarországon. A magyar fővárosban készült képen Jai Courtney színész épp elhagyja a Die Hard 5: A Good Day To Die Hard (Drágább, mint az életed) budapesti forgatási helyszínét 2012. június 10-én. - Kép forrása: Shuttestock

Szinte mindenkinek van egy ismerőse, aki a filmiparban dolgozik

Mivel egy munkaerőigényes iparágról van szó, Magyarország esetében fontos tényező, hogy nagy számban állnak rendelkezésre jól képzett filmes szakemberek, akik ráadásul rugalmasan és a nyugat-európai bérekhez képest olcsón dolgoznak. A szaktudás és a tapasztalat szempontjából folyamatos a fejlődés ezen a téren, ami abban is megmutatkozik, hogy a magyar stábtagok egyre komolyabb feladatokat kapnak és egyre magasabb pozíciókat töltenek be a nálunk forgatott külföldi produkciókban. És a neves szakmai elismerések is egyre gyakoribbak. Gondoljunk csak a főként Magyarországon forgatott Szegény párák (Poor Things) című filmre, amely négy Oscar-díjat nyert, ezek közül a legjobb látványterv/díszlet kategória szobrát Mihalek Zsuzsa, a film berendezője kapta (két kollégájával közösen).

Így előztük meg Csehországot

Két évtizeddel ezelőtt a bérmunka produkciók Magyarországon összesen 5-10 millió dollár körül mozogtak évente, vagyis 3-4 milliárd forint volt a teljes iparági költés. A magyar filmtörvény hatályba lépését és az automatikus adóvisszatérítés indulását követően ez az összeg három éven belül a tízszeresére, közel 30 milliárd forintra nőtt. Összehasonlításképpen, a kelet-közép-európai filmgyártás akkori központjának számító Csehországban 2004-ben ez az összeg átszámítva 50 milliárd forint volt.

A 2010-es évek második felére újabb nagyságrendi ugrást ért el a magyar filmipar, hiszen 2019-ben már 200 milliárd forint körül alakult az iparági költés, míg az eddigi rekorder 2022-ben ez egészen 300 milliárd forintig ment fel. Ez óriási előrelépés, hiszen a cseh filmipar ehhez képest lassabban fejlődött, és jelenleg csak 100 milliárd forint körüli költési volument tud felmutatni.

A hollywood-i sztrájkok hatása

2023 az előző évi trendeket követve erősen indult, és arra lehetett számítani, hogy újabb rekordot döntünk. Az amerikai forgatókönyvírók május elején, de különösen az amerikai színészek július közepén indult sztrájkja azonban megtörte a lendületet.

Előbbi csak középtávú lassulást vetített előre, azonnali károkat nem okozott. A futó es az előkészületi fázisban már ittlévő produkciókat nem érintette, leállásra nem került sor, csak az új projektek érkezése lassult le. A hollywoodi színész-szakszervezet sztrájkja ezzel ellentétben szinte minden nagyobb produkció esetében azonnali leálláshoz vezetett, hiszen a főszereplők és a fontosabb szereplők nélkül nem lehet érdemben folytatni a forgatást.

Az év második felében szinte kizárólag alacsonyabb költségvetésű európai és független filmes produkciók foroghattak Magyarországon. Ez az oka annak, hogy az iparági költés végül 200 milliárd forint környékén állt meg.

Mindenki be akarja pótolni a tavalyi kiesést

A tavalyi sztrájkok befejezése után idén erős felfutásra, erős visszapattanásra lehetett számítani, és ezt az év első pár hónapja alá is támasztja. Szükség van az új tartalmakra, a gyártók szeretnék behozni a lemaradást, ezért sorra tértek, illetve térnek vissza hazánkba produkcióikkal.

Ezek volumenét és a jelenlegi trendeket figyelembe véve arra lehet számítani, hogy az iparági költés idén először fogja átlépni az 1 milliárd eurós határt, vagyis a 400 milliárd forintot, ami új rekord lesz. Ez a támogatási rendszer mechanizmusát ismerve nagy valószínűséggel fennakadásokat fog okozni a 30 százalékos költségvisszatérítések kifizetésében. Az erre rendelkezésre álló keretet az éves költségvetésben határozzák meg, ami 2024-ben – a korábbi évekhez hasonlóan – közel 70 milliárd forint. Ez biztosan nem lesz elegendő, hiszen a becsült 400 milliárdos forintos iparági költés 30 százaléka 130 milliárd felett van, ezért a támogatások kiutalásánál sorban állásra lehet majd számítani. Azok a produkciók, amelyek időrendi sorrendben korábban számolnak el, korábban fogják megkapni a nekik járó visszatérítést.

Kapacitásai határára ért a magyar filmipar?

Még nem, de fejlesztések és további fejlődés nélkül közel van ehhez a határhoz. Az igény ugyanakkor nemzetközi szinten növekszik, a nagy filmgyártó cégek és a streamingszolgáltatók tartaloméhsége fokozódik. Ha időben felkészülünk erre, ha jól pozícionáljuk magunkat, akkor még többet profitálhatunk ebből a folyamatból.

Ehhez egyrészt fejleszteni kell az infrastruktúrát. A fóti NFI Stúdió és a mogyoródi Astra filmstúdió területén zajlanak is ilyen beruházások, mindkettő esetében számottevő többletkapacitás épül ki. Vannak elképzelések új stúdiók építésére is, de a szakmai szempontokat figyelembe véve a meglévő létesítmények modernizálásában és bővítésében több a ráció.

Növelni kell a Magyarországon végzett munkák és ellátott feladatok hozzáadott értékét is. E tekintetben egyértelmű fejlődés tapasztalható, erre példa a magyar stábtagok egyre komolyabb szerepvállalása a külföldi produkciókban, ahogy korábban is szó esett róla. De ezt támasztja alá az is, hogy a fizikai munkákról a fókusz fokozatosan áthelyeződik a filmes utómunkákra. Örvendetes, hogy az elmúlt években több, magas szakmai színvonalat képviselő magyar utómunka stúdió alakult és szerzett értékes referenciákat.

A szerző az Andersen Adótanácsadó Zrt. ügyvezető partnere