Honnan erednek az országnevek?

Európa

Az országnév-vizsgálatot mindjárt kontinensünkön kezdjük, számunkra mégiscsak az a legérdekesebb, hogy az európai országok (melyekből kontinensünk méretéhez képest igen sok van) honnan kapták a nevüket. Érdekességképp elmondhatjuk, hogy talán Európában van a legtöbb ország, amely egyszerűen az adott nép nevét viseli (leginkább persze nemzetállamok esetében).

Ezt a kategóriát, melybe Magyarország is tartozik, szükségtelen felsorolni, viszont az már érdekesebb eset, ha több nemzet, esetleg nemzetállam összessége alkot egy országot. Ennek tipikus esete az épp válságban lévő Egyesült Királyság, melynek egyik összetevője Észak-Írország, a másik Nagy-Britannia. Utóbbi három részből áll: Anglia, Wales és Skócia, de azt kevesen tudják, miért Nagy-Britannia az elnevezés. Nos, ez egy földrajzi meghatározásból adódik, ugyanis a nagyobb szigetet Nagy-Britanniának, a kisebbet, Írországot Kis-Britanniának nevezték (összefoglaló nevük ma is Brit-szigetek).

Mediterrán-térség

Különleges esetnek tekinthető a kontinensen három latin nyelvű olyan ország, amely az egykori Római Birodalom felbomlása után sokáig apró részekre tagolódott, és csak jóval később alakultak ki a mai nemzetek. Spanyolország a katolikus királyoktól kapta a nevét az ország 1492-es egyesítése után, az ókori Hispánia elnevezés alapján. Portugália Porto és a vele szemben fekvő Cale városok alapján nyerte el nevét, a legkésőbb egységesülő Olaszország pedig ugyancsak egy ókori földrajzi egység nevét vette fel, így lett Itália.

Ausztria, Svájc

Érdemes megemlíteni szomszédunkat, Ausztriát (Österreich), amelynek neve onnan ered, hogy a Frank Birodalom, majd Bajorország keleti őrgrófsága volt. Egy másik ország, melyben többségében németek laknak (olaszok, franciák és rétorománok mellett), Svájc (Schweiz), amelynek a neve egy, az országban található földrajzi terület, sőt ma egy város nevéből adódik. Az országot egy időben a terület római kori nevén Helvéciának is nevezték (Helvetia).

Ex-Jugoszlávia

A Nyugat-Balkánon van három olyan ország, amely a török hódoltság alatt alakult ki, sőt, egyikük mindössze 10 éve lett csak független ország. Bosznia a Bosna folyóról kapta nevét, Montenegró, amelyet szerbek laktak, de a török időkben elkülönült és hamar független lett, fekete hegyet jelent latinul (szerbül Crna Gora), a Lovcen nevű hegyről kapta nevét. A legérdekesebb talán a legifjabb ország, Koszovó, amely a történelemben több csatáról elhíresült Rigómező, szerbül Koszovó Polje helynév első tagjából kapta nevét.

Benelux államok

Nem említettük még a Benelux államokat, melyek közül Hollandia mélyföldet jelent, a szomszédos Belgium pedig, miután félig franciák, félig hollandok lakják, a 19. században önálló állammá alakításakor az egykori római tartomány nevét kapta. Luxemburg pedig egy kastélyról kapta a nevét.

Földrajzi nevek

Nézzünk körül ezek után a világban, ahol sokkal kevesebb népről elnevezett ország van, miután az európai gyarmatosítás idején kevés kialakult állam volt még, így a mai országok, különösen Amerikában és Afrikában az egykori gyarmati tartományokból alakultak ki, sokszor ezek nevét átvéve. A nevek között vannak, amelyek a földrajzi elnevezésre utalnak, sok országot egy-egy folyóról neveztek el: Niger, Nigéria, Kongó (két állam), Zambia, India (az Indus folyóról). A földrajzi elhelyezkedésre utal Dél-Afrika illetve a Közép-Afrikai Köztársaság neve is, de ide tartozik a dél-amerikai Ecuador, amely egyenlítőt jelent. Ausztrália déli területet jelent latinul (Terra australis).

Emberekről országot

Amerikában találhatók felfedezőkről vagy alapítóktól származó országnevek: az Amerikai Egyesült Államok a kontinensnév révén Amerigo Vespucci emlékét őrzi, Kolumbia a kontinenst felfedező Kolumbusz Kristóf emlékét őrzi, Bolívia a sok országot a spanyol uralom alól felszabadító Simon Bolivar után kapta nevét. Ázsiában is van azonban ilyen ország: a Fülöp-szigetek, amely II. Fülöp spanyol királyról kapta a nevét.

Arab-térség, Kelet-Afrika

Érdekesek még az arab országok elnevezései, miután ebben az esetben egy nép lakik sok országban. Ha egységes államuk lenne, az vélhetően az Arábia nevet viselné, most ezt a királyi dinasztia nevével megtoldva csak Szaúd-Arábia mondhatja el magáról. Jordánia a Jordán folyóról kapta a nevét, Irak alföldet jelent, Tunézia Tunisz, Algéria pedig Algír városáról kapta a nevét. Szudán arabul a feketék földje, itt érdemes megemlíteni, hogy a közelben fekvő nem arab országok közül Etiópia és Eritrea görög, illetve latin nevet visel: Etiópia görögül a feketék országa, Eritrea pedig a görög elnevezés latinra fordított alakjából (Mare Erithraeum) a Vörös-tengerről kapta elnevezését.

Jöttem, láttam, elneveztem

Külön érdekesség azon országok csoportja, melyek területét még létrejöttük előtt elnevezte az adott terület felfedezője. Kolumbusz először a Bahamákat érte el első útján, az elnevezés Baja Mar, azaz sekély tenger lett (a spanyolban a j-t h-nak ejtik), Kubát egy, a szigeten hallott megnevezés alapján keresztelte el, Dominika szigete pedig a vasárnap latin nevét kapta, miután vasárnap érkezett oda a felfedező.

1499-ben a korábban Kolumbusz második útján részt vevő Alonso de Ojeda önálló utat tett, és magával vitte Amerigo Vespuccit, aki a mai nevén Venezuelai-öbölben a vízben facölöpökre épített házakat látott, ami Velencére emlékeztette, így annak olasz nevét kicsinyítőképzővel látta el (Veneziola), ennek spanyolosabb változata lett Venezuela.

Egyedi esetek

Miután a cikk kereteit meghaladná az összes ország felsorolása, befejezésül megemlítünk néhány nagyobb területű vagy népességű országot, melyek egyedi elnevezést kaptak. Kanada elnevezése egy helyi indián szónak köszönhető, ami települést jelent: kanata. Argentína az ezüst latin nevéből ered, köszönhtően az ott talált ezüstbányáknak, Brazília pedig egy vörös fatípus, a brazil nevéből származik. Végül nem hagyhatjuk ki a tartományainak kezdőbetűiből mozaikszóként megalkotott Pakisztánt: Pandzsáb, Afgánia, Kasmír, Szind, és végül hozzájön a Közép-Ázsiában elterjed -sztán, azaz ország elnevezés, amely Beludzsisztán tartomány nevében is szerepel (az i-t utólag tették hozzá, a könnyebb kiejtés kedvéért).