Horvátország bevezeti az eurót – jól járhat vele?

Elemzések2019. júl 12.Fellegi Tamás

Horvátország hivatalosan is beadta kérelmét az euróbevezetés iránt, és ha minden a menetrend szerint zajlik, 2023-ra bevezetheti a közös európai fizetőeszközt. Mennyire jó ez az országnak?

Akadnak jelentkezők

Noha az eurózónát többször érte válság egy-egy ország részéről, és Olaszország oldaláról most sem megnyugtató a helyzet, újabb és újabb jelentkezők akadnak a 2004-ben és utána az Európai Unióba belépett országok csoportjából. Viszonylag hamar csatlakozott Málta, Ciprus, Szlovénia és Szlovákia, őket követte a három balti köztársaság, Lettország, Észtország és Litvánia, majd tavaly Bulgária adta be hivatalos csatlakozási kérelmét, most pedig Horvátország.

Korábbiak a térségből

Kétségtelen, hogy ennek a csoportnak összességében sikeres volt a közös deviza bevezetése, Cipruson azonban mentőcsomagot kellett alkalmazni, az ugyancsak viszonylag gazdagabb Szlovénia pedig épp a 2008-as válság idején vezette be az eurót, így ott is gondok léptek fel, melyeken aztán az ország gyorsan túljutott. A szegényebb csatlakozók viszont úgy tűnik, jól jártak, noha nehezen megállapítható, hogy ebből mekkora a közös valuta szerepe.

A nehéz helyzetből induló három volt szovjet köztársaság felzárkózott a visegrádi országok szintjére, közülük Észtországban egyenesen gazdasági csoda zajlik, bár mindössze 1,3 milliós országról van szó. Szlovákia is viszonylag gyengébb helyzetből indult, és most nem kis mértékben előttünk és Lengyelország előtt jár az egy főre jutó GDP tekintetében, jóllehet az önálló devizát használó Csehországtól le van kissé maradva.

Turizmus

Ezek alapján Horvátország elvileg nem sokat kockáztat az euróbevezetéssel, de van egy szempont, ami miatt az ország speciális helyzetben van. Horvátország földrajzi helyzetéből, adottságaiból adódóan az idegenforgalom aránya kiemelkedő a gazdaságon belül, a GDP 20 százalékát adja ebből a szempontból nem vitás, hogy kedvezőbb a közös valuta.

Stabil árfolyam

Horvátország nem folytat lényegesen eltérő monetáris politikát, így nem éli meg veszteségként a saját valuta feladásának következményeit. Ami a horvát valuta, a kuna árfolyamát illeti, viszonylag stabilnak tekinthető: az elmúlt 10 évben 7,20 és 7,70 között mozgott az eurónkénti árfolyam, az utóbbi másfél évben pedig már egy szűk sávban mozgott, 7,38 és 7,45 között, így alkalmasnak tűnik, hogy belépjen az ERM-II árfolyam mechanizmusba, ami az euró előszobája.

Euró/horvát kuna, 10 év

Nem nőtt a szívükhöz

Még egy szempont van, amiért Horvátországnak könnyebb valutát cserélni. Az ország nem is olyan rég, 25 éve váltott utoljára valutát, akkor ráadásul rövid időn belül másodszor. Az ország Jugoszláviából való kiválása után rövid ideig horvát dinárt használtak, ezt követte 1994-ben a kuna bevezetése. Miután nem régi, nem is ragaszkodnak annyira hozzá: ez a folyamat megfigyelhető volt a másik jugoszláv utódállamnál, Szlovéniánál is, ráadásul két másik jugoszláv utódállam, Montenegró és Koszovó is az eurót használja, noha nem is tagjai a zónának, sőt, még az Európai Uniónak sem.

Csak a forint változatlan régóta

A három balti állam a szovjet rubelt követően használt önálló valutát, amit aztán boldogan az euróra cseréltek, Szlovákia is önálló valutát vezetett be Csehszlovákia szétválása után, majd ezt cserélte viszonylag hamar euróra. A térségben csak Lengyelország, Magyarország, Bulgária és Románia azok, akik a rendszerváltás előtti valutájukat használják, és közülük mi vagyunk az egyetlenek, akik az eredeti formájában, a másik három országnak a rendszerváltást követő hatalmas infláció miatt időközben sok nullát le kellett vágnia, így kvázi új valutát létrehozni, még ha a régi néven is.

Jól járhatnak vele

Összességében, mint nyitott gazdasággal, jelentős turizmussal rendelkező ország számára, amely az elmúlt évtizedekben több valutát is használt, Horvátország esetében előnyösnek tűnik az eurózónába való belépés.