Sok fogy az új állampapírból, de még nem a párnacihából jön a pénz

Elemzések2019. júl 12.Fellegi Tamás

Bő ezermilliárd forintért vásárolt a lakosság a MÁP Plusz állampapírból. Honnan jön a pénz, teljesül-e az állam célja az lakosság állampapír megtakarításának növelésére, és mire fordítja az állam ezt az összeget?

Kötvénytípusok közötti pénzmozgás

Idén a lakossági állampapírok állománya az első félévben több mint 500 milliárd forinttal nőtt, miközben csak a MÁP Pluszból júniusban több mint 880 milliárd forint értékben vásároltak (becslések szerint azóta már 1100 milliárdra nőtt az összeg, hangzott el a csütörtöki Privátbanki konferencián). Ilyen sok pénzt ilyen rövid idő alatt korábban még egyetlen befektetési eszközzel sem sikerült bevonni, így abszolút sikeres a kibocsátás.

Az adatok azt jelzik, hogy az új papír majdnem felét lejáró állampapírok helyett vették, és ezt mutatja is, hogy a fél-, egy-, és kétéves kötvények mennyisége csökkent, nem is kevéssel: az egyéves papírból 205, a kétévesből 170 milliárd forinttal, igaz, a MÁP Plusz mellett a PMÁP (Prémium Magyar Állampapír) mennyisége is növekedett 110 milliárd forinttal, június előtt feltehetően ezt vásárolták főleg a befektetők.

Forrás: ÁKK

Nőtt a készpénzállomány

Ugyanakkor tegnap megjelent egy másik adat is: a gazdaságban lévő készpénz mennyisége nem csökkent, sőt még növekedett is, jelenleg 6213 milliárd forint, ebből a lakosságnál 4768 milliárd lehet. Ez arra utal, hogy érdemben továbbra sem a párnacihából áramlik a pénz az államkötvényekbe, hanem részben más államkötvények helyett, részben más befektetési forrásokból (akár a banki folyószámlákon tartott pénz is csökkenhet, de hallottunk több olyan esetről, ahol az eddig rosszul teljesítő, esetleg veszteséget hozó befektetési alapoktól váltak meg a befektetők, és MÁP Pluszt vettek helyette). A Blochamps Privátbanki konferenciáján az hangzott el, hogy nagyjából 100 milliárd forint jöhetett az otthon tartott pénzekből az új termékbe.

A célösszeg

Az ÁKK célja, hogy 2023 végéig a lakossági állampapír mennyiség 11 000 milliárd forintra növekedjen. a tavaly év végi 7700 milliárdról. Az első félév végére 8217 milliárdra nőtt a teljes mennyiség, ebből 8068 milliárd a forintos, 150 milliárd az eurós állampapír. Nos, a 2023-as cél a tavalyi év végi mértékhez képest 3300 milliárd forint, ami lényegében 10 milliárd euró. Ha megnézzük, mennyi devizaadósság jár le 2023-ig, nagyjából épp ezt az összeget kapjuk, legalábbis a nemzetközi kötvényeknél.

A devizaarány kiváltása

Ebből az adódik, hogy a kifutó devizahitel nagy részét a lakossági megtakarításokból akarják finanszírozni (ha valóban nulla közelébe csökken a költségvetési hiány, akkor új adósság finanszírozására érdemben nem kell már költeni). Ha ez így lenne, a devizaadósság lényegében el is fogyna, hisz 2023 után lejáró kötvény már csak viszonylag kis mennyiségben van.

Mennyi MÁP Plusz fogyhat?

A lényeges kérdés az, hogy miként teljesül ez a terv? Nyilvánvaló, hogy a még bevonni szándékozott nagyjából 3000 milliárd forint lakossági pénzhez sokkal több állampapírt kell kibocsátani, hisz eleve lejárnak a rövid futamidejű papírok, így megújítási kényszer van, a kedvező kamat miatt ennek egy része pedig óhatatlanul MÁP Pluszba fog áramlani.

Ha ezt a logikát nézzük, akkor a korábbi 7800 milliárd forintnyi államkötvény nem kis hányadát, akár harmadát-felét is lecserélhetik MÁP Pluszra, így viszont még összesen nagyjából 6000 milliárd forintnyit kéne belőle kibocsátani a következő bő 4 évben. Kérdés, hogy arányosan fog-e elfogyni ez az időszak alatt, vagy végül nagyobb lesz a kereslet (tömegesen hagynak ott más befektetési formákat, netán a készpénz is megmozdul végül). Ebben az esetben azt kell megfontolnia az ÁKK-nak, hogy puffer gyanánt többet is kibocsásson, vagy csökkentse a kamatot, esetleg a visszaváltási kondíciókon módosítson, netán leállítsa az értékesítést.

Marad a pénz a cihában?

Ami továbbra is kérdés, hogy a készpénzállomány miért nem mozdul meg, miért nem vesznek a 0 kamatozású készpénz helyett közel 5 százalékos állampapírt, amikor így az elmaradt nyereség már igen komoly mértékű? Erre roppant nehéz választ adni, mindenesetre a 6200 milliárd forint óriási összeg, melyből 4800 milliárd lehet a lakosságnál, ez fejenként majdnem 500 ezer forint. Ekkora összeget a fekete-, és szürkegazdaság sem indokol (ha egymillió munkavállaló kapna havi 100 ezer forintot zsebbe, és feltételezzük, hogy ezt el is költi minden hónapban, az is csak ezermilliárd forint lenne).

Kétségtelen, hogy ha a készpénzben tartott hatalmas összeg egy része megmozdult volna, ez már korábban, alacsonyabb kötvényhozamok is megtörtént volna, hisz azok a kamatmentes tartáshoz képest épp elég vonzóak voltak. Tulajdonképpen a MÁP Plusz kibocsátására pont azért volt szükség, mert a készpénz nem mozdult, így a többi megtakarítási formától kell elhódítani a megtakarításokat, hogy a kívánt lakossági állampapír-megtakarítás összejöjjön. A már említett Privátbanki konferencián a bankárok szerint a legfontosabb a tranzakciós illeték eltörlése lenne, akkor valóban megmozdulna az otthon tartott pénz mennyisége. Másrészt még attraktívabb kamat kellene sokuk szerint ahhoz, hogy a lakosság elővegye az otthon tartogatott pénzeket.