Idei mélyponton az olajár

Kedden, amely az USA-ban az első munkanap volt a hónapban a hétfői ünnepnap miatt, 77-ről rövid idő alatt 74 dollárra esett a Brent olajtípus ára. Az amerikai WTI típus is 4 százalékkal lett olcsóbb, ára 71 dollár alá került.

Az esés háttere

Az esés legfőbb oka, hogy az OPEC+, amely az OPEC 12 tagállamát és Oroszországot tömöríti, a következő hetekben az eredeti terveknek megfelelően vélhetően emelni fogja a kitermelését, ezzel mérsékelve a tavaly életbe léptetett önkéntes kitermelés-csökkentést. Ugyancsak szerepe lehet annak, hogy Kína gazdasága gyengébb a vártnál: az ipari termelés 6 százalékos mélypontra esett augusztusban.

Brent olaj ára hordónként dollárban, 3 év

Az OPEC+ még júniusban felvetette a lehetőséget, hogy elhalasztja a kitermelés növelését, ha nagyon gyenge a piac, és ezt most meg is tehetné a kínai kereslet csökkenésre hivatkozva, azonban a szervezet tagjai egyre türelmetlenebbek, mivel az ár így is nehezen tartható az általuk kívánatosnak tartott 75 dolláros szint felett, miközben a szervezeten kívüli tagok kitermelése dinamikusan növekszik.

Nő a független kitermelők súlya

A szervezettől független olajkitermelők közül csak az észak-amerikai országok szerepe igen nagyra nőtt: az USA napi 13,5 millió hordót hoz felszínre, Kanada 5 millió hordót, Mexikó pedig 2 millió hordót.

Az egész amerikai kontinenst tekintve még Brazília jelentős kitermelő 3,6 millió hordóval, mellette Kolumbia, Argentína és Guyana hoz még felszínre napi félmillió hordót meghaladó mennyiséget.

Az amerikai kontinensen kívül jelentős kitermelő még Kína, és ugyan ennél nagyobb az ország felhasználása, a saját kitermelés jelentős hányadot lefed ebből. Kazahsztán és Norvégia napi 2-2 millió hordót biztosít, és az afrikai országok közül érdemes még megemlíteni az OPEC-ből nemrég kilépett Angolát, amely közel másfél millió hordót hoz felszínre.

Így az OPEC-en kívüli kitermelés már a nagyobb kitermelők szintjén is meghaladja a szervezet kitermelését, és ez az arány tovább nő a javukra, miután semmilyen megkötés nem korlátozza őket, a legnagyobb kitermelő, az USA pedig a 2022-es, az orosz-ukrán háború okozta energiaválság óta kifejezetten bátorítja a kitermelőket a bővítésben.

A sejkek uralma már távoli emlék

A hagyományos felállás tehát, amikor az OPEC és a hozzá csatlakozó kitermelők döntő befolyással rendelkeztek a piacon, már a múlté. 50 évvel ezelőtt, amikor az arab államok hirtelen visszafogták a kitermelést, felrobbant az olajár, létrehozva az első olajválságot, és átmenetileg üzemanyaghiányt idézve elő több országban. 

Egészséges verseny

Ma már a szervezet csak rövid távon és kis mértékben képes hatást elérni, így érvényesülni tud a piacon az egész verseny. Egyszer volt példa arra, hogy szinte az összes kitermelő megegyezett a visszafogásban: 2020-ban, amikor a Covid-járvány kirobbanásakor átmenetileg 30 százalékkal visszaesett a világ fogyasztása, ezért muszáj volt a kitermelést is ehhez igazítani.

Fejlődő technológia, olcsóbb palaolaj

Az egyensúlyi olajár a kínai kereslet megemelkedés után 100 dollár fölött volt a múlt évtized elején, azonban amikor az amerikai palaolaj kitermelői csökkenteni tudták a kitermelési költséget, már képesek voltak növekvű kínálatukkal leszorítani az árat. Azóta csak az orosz-ukrán háborút követően volt 100 dollárnál magasabb az ár, és akkor sem sokáig.

Az amerikai elnökválasztás is szerepet játszik

Most már úgy tűnik, hogy a 75 dolláros ár is nehezen fenntartható, már csak azért is, mert ennél jóval olcsóbban hozzák felszínre a palaolajat is, így az ennél alacsonyabb ár mellett is bőven megéri a kitermelés, miközben az USA kormánya érdekelt az ár leszorításában az ottani benzinár miatt, különösen elnökválasztás előtt.