Ideje lenne gatyába rázni Budapestet – Bécsről és Varsóról példát vehetnénk

Házfalak zöldítése

Ahogy a nyarak egyre melegebbek lesznek, a kontinensen a városi hőséget is egyre nehezebb lesz kezelni. Ezen a téren Bécs egészen egyedi ötlettel állt elő. Még 2020-ban elrendelték, hogy a hét és fél méternél magasabb új építésű ingatlanoknál átlagosan minden ötödik épület homlokzatát növényekkel kell beültetni. Ezekre a beruházásokra külön támogatást lehet igényelni.

A remények szerint a bezöldülő házak az év derekán hűteni fogják a város mikroklímáját.

Feléledő vízpartok

Budapestnek kétségtelenül a fekvése az egyik legnagyobb előnye. Viszont hiába fut itt a Duna, a város és a folyó kapcsolata aligha nevezhető ideálisnak. Bár vannak dicséretes beruházások, mint amilyen a Kopaszi-gát rendezése is volt, de a város így se él igazán a lehetőségeivel. 

Máshol a vízpartok mágnesként vonzzák az ígéretes projekteket.

Bár Stockholmban, Koppenhágában és Rotterdamban is találni szemkápráztató beruházásokat, még csak nem is kell Nyugat-Európáig menni a pozitív példáért. Hisz ide sorolhatjuk a varsói Waterfront Projektet is, amelynek keretében a Visztula partja új életre kelt. A régi elhagyatott övezetre szinte rá se lehet ismerni. A folyóparton ma már kávézók és bárok sorakoznak.

Hasonló nálunk Észak-Csepelen valósulhatna meg a Duna mentén. Oda jelenleg közparkot terveznek.

Közúti balesetek csökkentése

Európában egyre több nagyvárosban az utak nagy részén csak 30 km/órás sebességgel lehet közlekedni. Ebbe a körbe nemrég Madrid és Párizs is csatlakozott. Nyilván egy ilyen intézkedés kényelmetlenséggel is jár, viszont emberéleteket ment. A francia fővárosban arra számítanak, hogy a korlátozásnak hála a balesetek úgy a negyedével fognak visszaesni. Amszterdamban valószínűleg 2023-ban fog életbe lépni egy hasonló szabályozás.

A lakók bevonása a város szépítésébe

Még 2015-ben Bécsben egy olyan online platformmal álltak elő, amelyen  a helyiek jelezhették, ha szerintük egy önkormányzati lakóépületre már ráférne a felújítás. Emellett ugyanezen az oldalon értesültek arról is, hogy a környékükön milyen új lakásépítési és felújítási projektek vannak folyamatban.

A cél az volt, hogy a városrészek felújításából a lakosok is kivehessék a részüket.

Zsebparkok

Budapest zöldterületekben ugyan nem szenved hiányt, hála a budai lankáknak, ám a sűrűn lakott pesti belvárosban nyugalmas helyet találni már kész művészet.

Más nagyvárosokban, például Párizsban vagy New Yorkban ezt a problémát részben zsebparkok létrehozásával kezelik. Franciaországban volt, ahol egy korábbi szemétlerakóból alakítottak ki zöld területet, míg a Nagy Almában előfordul, hogy magánkézben lévő belső udvarokat nyitnak meg közhasználatra.

Az egyik ilyen New Yorkban az Ötödik sugárút szomszédságában fekszik. A Paley parkban még egy hat méter magas mesterséges vízesés is be lett telepítve.

Ha a belvárosok zöldítéséről van szó, akkor hosszútávon a nagyvárosok persze ennél jóval nagyobb léptékben gondolkodnak. Párizsban például a város legelőkelőbb sugárútját a Champs-Élysées-t 2030-ig parkosítani akarják. Az autók a tervek szerint fele akkora területen fognak közlekedni, mint most.

Látványterv a Champs-Élysées 2030-as átalakításához

Az elköltözők visszacsábítása

Az emberek szeretik nyugodt körülmények között álomra hajtani a fejüket, emiatt a nagyvárosok körül az agglomerációs települések népszerűsége óriási lett az utóbbi évtizedekben. Ennek azonban megvannak a maga hátrányai. Nálunk Budapest vonzáskörzete annyira felduzzadt, hogy a főváros környéki települések szinte élhetetlenek lettek. Az utakat is egyre jobban leterhelik az ingázók.

Budapesten és a környékén a forgalomban lévő autók száma 400 ezerrel nőtt 2000 óta.

Ezzel a problémával nem csak mi találkozunk: a 90-es évek után több európai nagyváros központja elkezdett kiürülni. Viszont ezt a tendenciát meg lehet fordítani. Ehhez viszont ambiciózus beruházásokra van szükség, amelyek új, minőségi lakóterületeket hoznak létre a városon belül. Bár nálunk is akadnak ilyen projektek, láthatóan a számukkal és a minőségükkel vannak problémák.

Külföldön az efféle beruházások van hogy régi ipari zónákban valósulnak meg, ahogy az Stockholmban is történt a Hammarby Sjöstad negyeddel, ahol most mintegy 25 ezer új lakó él.

Bécsben a 22. kerületben 2009 óta tart egy új negyed építése. Kifejezetten figyelnek arra, hogy a modern városi ember igényeit szem előtt tartsák. Ezért a parkok, a sétálóutcák és a bicikliutak mellett egy jókora mesterséges tó is feldobja az új városrészt. Gondoskodtak a jó közlekedésről, ezért a 2-es metrót meghosszabbították így innen kevesebb mint fél óra alatt belehet jutni a belvárosba.

A házak építésénél a fenntarthatóságot is szem előtt tartották.

Mutatós irodaépületek

Néhány üdítő kivételt leszámítva, a főváros irodaépületei roppant unalmasan festenek. Az utóbbi évtizedekben egy rakatnyi új üvegkocka-épület került a városba, amelyektől Budapest aligha lett szebb. Mivel központilag nem lett megszervezve, hogy hol legyen a város üzleti negyede, ezért a középszerű épületekkel az egész város tele lett szemetelve.

Bár a Váci úton csoportosulnak a legnagyobb számban, az üvegkockákból mondhatni jutott mindenhova.

Különösen nagy a kontraszt, ha ebből a szempontból a hasonló méretű Varsóhoz hasonlítjuk Budapestet.

A modern Varsó