Innovációs lista: még a harmadosztályban focizunk

Június 9-én jelent meg az EU szokásos, évenkénti innovációs elemzése, az Innovációs Teljesítménytábla (Innovation Scoreboard). Az elmúlt évhez képest 15 ország javította, 12 rontotta innovációs teljesítményét.

A legerősebben Finnország és Csehország rontotta. Az innovációs teljesítmény és a versenyképesség szoros kapcsolatát bizonyítja, hogy éppen ez a két ország rontotta jelentősen versenyképességét is 2025-ről 2026-ra (IMD Versenyképességi Jelentés).

Az innovációs lista élén pedig olyan országok vannak, amelyek versenyképességben is jól teljesítenek. (Például Svédország, Dánia, Írország).

Magyarország a 21. helyen van, ami egy helynyi előrelépés 2025-höz képest.

Ez azonban csupán az összefoglaló mutató alapján való értékelés. A részletek viszont fontos dolgokra figyelmeztetnek. A főbb területeken ugyanis nagyon eltérő a teljesítményünk.

Az erős és gyenge pontok összevetéséből érdekes következtetések vonhatók le.

Az eszköz- beruházások (infotechnológia) tekintetében jól állunk, (18. hely), viszont a humán beruházásoknál nem (25. hely).

Az alacsony tudás-beruházások vélhetően rontják az eszköz-beruházások hatékonyságát, ami meg is mutatkozik az alacsony termelékenységi szintben (21. hely). A tanulmány úgy fogalmaz, hogy

a digitális technológiai beruházások területén Magyarország nagyot lépett előre, de ahhoz, hogy ennek hatása további eredményekben, például a termelékenység javulásában is megmutatkozzon még sok a teendő. Például növelni kellene a felnőttképzésben és továbbképzésben résztvevők arányát.

Az állam erőteljesen támogatja a cégek kutatás-fejlesztési tevékenységét (8. hely), de alacsony az állami innovációs ráfordítás például a hazai tudásteremtésben, az egyetemi kutatások támogatásában. (22. hely).

Magas a közepes és magasabb technológiai szintet képviselő termékek aránya az exportban (5. hely), de ez nem a helyi tudásteremtés eredménye, hiszen az intellektuális javak (szabadalmak, találmányok) tekintetében csak a 20. hely a miénk.

Alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya (25. hely), ami nyilván fontos lenne a helyi tudásteremtéshez, viszont s a külföldi doktoranduszok arányára 31,8 százalékkal múljuk felül az EU-s átlagot.

Ezek az ellentmondások komoly aránytalanságokra figyelmeztetnek, és egyben ki is jelölik a fontos fejlesztendő területeket.

A következő táblázatban az EU átlaghoz mért legnagyobb lemaradásainkat foglaljuk össze.

A negatívumok között kiemeli a tanulmány a jelentős külföldi cégarányt, ami Magyarország nemzetközi láncoktól való erőteljes függőségét mutatja, ami mellett viszont alacsony az új cégek létrejöttének dinamikája.

Ezáltal magas a gazdaság külső válságoknak való kitettsége. Tegyük hozzá, hogy ez az adat nem is túl friss, így valószínű, hogy mostanra ez az arány még növekedhetett is.

Ugyanakkor az elemzés arra is rámutat, hogy azokban az országokban, amelyekben magas az új, fiatal cégek aránya, az általános innovativitási szint is jóval magasabb. Ezt mutatja Svédország, Dánia, Finnország és Hollandia példája.

A rangsor másik végén pedig - mindkét mutatóra - például Romániát, Szlovákiát, Lettországot és Magyarországot találjuk.