Friss IMD tanulmány: hogyan alakult a magyar gazdaság versenyképessége?
ElemzésekAz IMD 2026 évi Versenyképességi Tanulmányának legfontosabb megállapítása, hogy a versenyképességet korunkban nagymértékben befolyásolja az intézményrendszerek hitelessége, alkalmazkodóképessége és ellenállóképessége. Ezek a tulajdonságok segítik ugyanis leginkább a gyorsan változó geopolitikai feszültségek, a növekvő bizonytalanság, és a nehezen előrejelezhető gazdasági és egyéb sokkhatások közepette az alkalmazkodást. Vállalati szinten ezeket a jellemzőket összefoglalóan agilitásnak szokták nevezni.
A legversenyképesebb 10 ország között csak 4 EU-s tagország van: Dánia, Írország, Hollandia és Svédország. Kína viszont előreugrott a 12. helyre. Európai országként Svájc található még az élbolyban, a harmadik helyen.
A V4-es országok sok területen kerültek hátrább a 2025 évi pozíciójukhoz képest. Magyarország az általános listán 3, Csehország pedig 8 hellyel csúszott le.
A szlovák pozíció változatlan maradt. Lengyelország viszont 11 hellyel javította pozícióját. Az 1. táblázatban a V4-ek 2026 évi, a vizsgált 70 ország közötti általános, illetve a 4 fő terület szerinti helyezéseit látjuk. A zárójelben a 2025 évi adatok találhatók.
Amint a táblázatban látjuk 2025-höz képest Magyarország és Csehország rontotta, Lengyelország javította általános helyezését. Szlovákiáé nem változott.
A gazdaság teljesítménye tekintetében Magyarország és Lengyelország rontotta, Csehország és Szlovákia pedig enyhén javította pozícióját.
A kormányzati hatékonyságán csak Lengyelország javított. A magyar kormányzati pozíció elsősorban a költségvetési egyensúly romlása miatt lett kedvezőtlenebb. A cégek hatékonysága Lengyelországban és Szlovákiában javult, Magyarországon és Csehországban romlott.
Ezen belül Magyarországon a pozícióromlást a cégek gyenge alkalmazkodóképessége (69. hely) és a cégvezetési gyakorlatok problémái okozták (63. hely).
Meg kell jegyeznünk, hogy az ezekkel kapcsolatos értékelés a vállalati körben 2026 elején lezajlott kérdőíves felmérésből származik.
Végül a negyedik területen, az infrastruktúra esetén Magyarország és Szlovákia rontotta, Lengyelország javította pozícióját. A cseh érték változatlan maradt. Az infrastruktúra területét az IMD tágan értelmezi. Ennek keretében – a hagyományos infrastrukturális területeken kívül – vizsgálja a technológiai – és a tudásfelkészültséget, valamint az egészségügy és a természeti környezet állapotát is. Ezen a területen a legrosszabb – 49-dik – pozíciónkat a technológiai felkészültségre kaptuk.
Vizsgáljuk meg most Magyarország adatait kicsit részletesebben! 2022 és 2026 között az egyes területeken elért pozíciónkat az 1. ábrán látjuk.
Ahogyan az 1. ábrán látjuk
2022 és 2026 között a legnagyobb pozícióvesztésünk a gazdaság, a legkisebb az infrastruktúra területén következett be.
A legrosszabb eredményeinket a céges hatékonyság területén találjuk. Nézzünk néhány, az IMD által kiemelt javuló és romló területet!
Az IMD a legnagyobb eredményjavulást a következő területeken érzékelte:
- erdősítés
- MI-vel kapcsolatos szabadalmak száma
- árfolyamstabilitás
- turizmus
- valutatartalék
- egy diákra jutó állami oktatási ráfordítás
- részvénypiaci kapitalizáció
Jelentősebb teljesítményromlást a következő területeken tapasztalt:
- népességfogyás
- áramköltségek a cégek számára
- folyó fizetési mérleg
- foglalkoztatottság
- infláció
- rugalmasság, alkalmazkodóképesség
- átláthatóság, kiszámíthatóság, bizalmi szint
- beruházások
Néhány mutató, amelyre – a vizsgált 70 ország között – különösen gyenge a pozíciónk:
Néhány mutató, amelyre előnyös a helyezésünk:
Mint látjuk a legjobb pozíciónk a társasági adóra van.
Ez azonban elsősorban vállalati szinten jelent előnyt, a nemzeti versenyképességet akár ronthatja is azzal, hogy a társasági adóból befolyó alacsony költségvetési bevétel nem támogatja például a kutatás-fejlesztési vagy az oktatási ráfordítások növelését.
Ez ráadásul, hosszabb távon, a céges érdekekkel sincs összhangban, hiszen például a cégek nem találnak kellő számú jól felkészült munkaerőt és kevesebb forrás juthat az innováció ösztönzésére is.
Egyébként az IMD is arra figyelmeztet, hogy
Magyarország számára a legfontosabb feladat a költségvetési egyensúly javítása mellett egy olyan gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozása lenne, amely a gazdaság diverzifikáltságának javításával, az innováció felgyorsításával és az általános tudásszint emelésével hozzájárulhatna a termelékenység és a versenyképesség javításához.
Sürgős tennivalókat lát továbbá az IMD a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás területén, különös figyelemmel az aszályhelyzet kezelésére.
