Ismerje meg a fegyvergyártás királyát, Kalasnyikovot!

Elemzések2019. okt 19.Dunai Péter

Mi volt a két Kalasnyikov alapelv? Az egyszerűség és az egységesítés. Ennek jegyében alkotta meg a Szovjetunióban Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov, aki vezérőrnagyként halt meg 2013-ban, a híres-hírhedt Kalasnyikov – kalas a köznyelvben – kézifegyvercsaládot. Annak két pillérét, a gépkarabélyt 1947-ben (az AK-47 és leszármazottai, köztük az AKM, AK-74) és később a kézi (könnyű) géppuskát, az RPK-t. Ez utóbbit az amerikaiak raj-automata-fegyvernek (SAW) nevezik.

Ami az egyszerűséget illeti: a Kalasnyikov kézifegyverek kevesebb alkatrészből állnak, mint hasonló nyugati társaik. Elkészítésüknél – vélhetően tudatosan – nem törekedtek századmilliméteres pontosságra, a mozgó alkatrészek kissé „lötyögnek”. Ennek köszönhetően ezek a kézifegyverek a nagy hidegben és a nagy melegben egyaránt működnek. Pontosságuk elégséges, megbízhatóságuk legendás. Afganisztánban az amerikai különleges erők, a CIA-osztagok tagjai közül sokan használták-használják a Kalasnyikov gépkarabélyt – de csak ha az eredeti szovjet-orosz gyártmányról van szó.

Kalasnyikov maga is harcolt a második világháborúban, tapasztalta, hogy a nagypontosságú német kézifegyverek az orosz tél mínuszaiban sokszor felmondták a szolgálatot és ősszel-tavasszal sem tett nekik jót az orosz tájak sártengere. Ha beleejtették, a német Schmeissereknek annyi volt…

Az 1947-ben megalkotott kalas, ami nem láthatta a második világháborút, a sárba taposva is működött. Köszönhetően kissé lötyögő mozgó fődarabjainak.

Egyébként a szovjet fegyver első éles, harci alkalmazására Magyarországon, az 1956-os forradalom leverésében részt vett szovjet csapatoknál került sor. Magyarországon a Kalasnyikov AK-47-eseket a hatvanas évek elején vezették be a hadseregben.

KalasnyikovMihail Kalasnyikov 2006-ban

Ami az egységesítést illeti: a Kalasnyikov nagycsalád ilyen tekintetben is két részre osztható. Az első időszakban valamennyi tagja a 7,62x39-es (tehát a hasonló űrméretű NATO-tölténynél rövidebb hüvelyű) lőszert használta. Később, a hetvenes évek elején – feltehetően az amerikaiak által bevezetett, az Armalite-15-ösön alapuló M-16, M-4-es, 5,56mm-es űrméretű lőszert használó család sikerét észlelve – Kalasnyikov is megalkotta a kisebb űrméretű, 5,45mm-es lőszerre alapozott gépkarabélyt és könnyűgéppuskát. A kisebb űrméret előnye a könnyebb töltény, amiből a katona többet tud magával. vinni. Ma mindkét töltényre alapozott Kalasnyikovokat alkalmaznak. Ahol a méret a lényeg, például harckocsizóknál, a különleges erők tagjainál, inkább a későbbi, kisebb űrméretű lőszeren alapuló, rövidebb kalas gépkarabélyokat, az AK-74-eseket használják. 

RPK – Rucsníj Pulemjot Kalasnyikova – a Kalasnyikov-féle kézi géppuska, a híres-hírhedt kéttagú fegyvercsalád nagyobbik tagja. Egyemberes fegyver, általában jókötésű katonákra bízzák. A legkisebb gyalogsági alegységnél, a 4-10 tagú rajnál alkalmazzák ezt a nagy tűzerejű fegyvert nagyjából 300, legfeljebb 500 méterig célpontok, ellenséges élőerő ellen. A Kalasnyikov géppuskát megalkották egy nagyobb teljesítményű változatban. Ez a PK, amely már a 7,62X54R erősebb töltényt használta.

Oroszországban máig gyártják és a hadsereg alapfegyverzetéhez tartoznak a Kalasnyikov gépkarabély modernizált változatai, az AK-100-as sorozat tagjai.

A legmodernebb kalas ma az AK-12/15-ös. A Szajga a Kalasnyikov-család félautomata, sportra és vadászatra használt tagja. A Dragunov mesterlövész puska is a Kalasnyikov-elven, a töltényben felszabaduló, a lövedéket kipréselő forró gázok egy része visszavezetésén, a fegyver mozgó alkatrészei mozgatására használt, így nyert energián alapul.

Jónéhány millió Kalasnyikov gépkarabély és géppuska lehet még forgalomban a világban. A Szovjetunió „elfelejtette” szabadalmakkal védeni a Kalasnyikov-családot, amelyre csak a jelcini Oroszország szánta el magát 1997-ben. Így ma a világban gyártott Kalasnyikovok mindössze egytizede készül a „törvényes” márkatulajdonos, a Kalasnyikov-konszern izsevszki gyárában. A többit részben engedéllyel (volt szocialista országok, Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária) vagy kalózmódon gyártják. Afganisztánban kisüzemi, falusi fegyverkovács-szinten készítik a kalasokat – olyanok is…

A legtöbb Kalasnyikov Afrika és Ázsia fejlődő államai hadseregében rendszeresített. Sok állam címerébe is bekerült. Noha Peking nem ad ki hivatalos statisztikát, de valószínűleg a világban forgalomban lévő Kalasnyikovok, illetve Kalasnyikov-származékok többsége kínai gyártmányú. Hogy Peking jogszerűen gyártja-e ezeket, vitatott kérdés. A kínai ős-Kalasnyikov, az AK-47-es másolata az „56-os típus” néven ismert. Kína az évtizedek során lekoppintotta, illetve részlegesen átalakította a szovjet (orosz) Kalasnyikov-derivátumokat. Ezek voltak-vannak a 63-as, 81-es, illetve a 88-as típus.

Az Egyesült Államokban évtizedekig a kedvező ár-érték-minőség viszony miatt a fegyvermániás amerikaiak – törvénytisztelő állampolgárok és az alvilág - köreiben igen kedvelt volt a félautomata 7,62mm-es Kalasnyikov. A kínai 56-os típus az amerikai piacokra is betört, de az igazi fegyverkedvelők a szovjet-orosz Kalasnyikovokat sokkal többre becsülik. 

A leghíresebb eset a Kalasnyikovokkal 1997-ben észak-Hollywoodban történt.

A 26 éves Larry Eugene Phillips Jr., és a harmincéves, román ősöket felsorakoztató  Emil Dechebal Matasareanu kirabolták a Bank of America egyik fiókját. Mikor kiérkeztek a rendőrök, a speciális, maguk készítette pisztolygolyóálló ruhába öltözött két bűnöző, Kalasnyikovokkal a kézben, mintha mi sem történt volna, kilépett a nyílt utcára és az automatává átalakított Kalasnyikovjaikkal megfutamodásra késztették a rendőröket, akik csak .38-as pisztolyokból viszonozták a tüzet. A pisztolygolyók, mint a meggymagok pattogtak le a két bűnöző speciális védőfelszereléséről. Háromnegyed óra hosszat tartott a tűzpárbaj. Az időközben kiérkező speciális rendőregység, a SWAT M-16-os gépkarabélyokkal a gépkocsik alól a bűnözők védtelen bokarészére céloztak és gyakorlatilag cafatokra lőtték Phillips és Matasareanu bokáját, alsó lábszárát. Mindkét bűnöző összeesett és a lábsérüléseken át elvérzett. Az ügy fordulópontot jelentett az addig gyengén felszerelt rendőrség újrafelfegyverzésében.

Ma a világ 55 országában használják a Kalasnyikov-család valamelyik tagját. A kelet-közép-európai, újonnan a NATO-hoz csatlakozott országokban – köztük Magyarországon – már lecserélték (Csehország), vagy most cserélik le a Kalasnyikovokat nyugati modellekre (Magyarország, Románia). Bulgária még használja a nagyrészt helyben gyártott Kalasnyikov kézifegyvereket. 

Mihail Kalasnyikov feltaláló, hadmérnök, író. Tizenkilenc gyermekes parasztcsaládból származott, szüleivel együtt a múlt század harmincas éveiben internálták.

A tizenkilenc gyerekből nyolcan maradtak életben. Apja tudott írni-olvasni, anyja egész életében írástudatlan maradt. A kis Mihail gyerekkorában sokat nélkülözött. Apró termete miatt 1938-ban a páncélosokhoz sorozták be. Szerelőként kezdte és egy T-34-es harckocsi parancsnokaként szerelt le. A háború első szakaszában Brjanszknál megsebesült.

Önmagát szamoucskának, buherálónak, képzés nélkül, önerőből felvergődő, kreatív embernek tartotta. Sohasem szerzett vagyont és a pénz nem vonzotta, nem is értett hozzá. Unokája, Igor e tekintetben többre vitte. A nagyapja márkanevével Németországban vállalkozást indított, amely a többi között a Kalasnyikov vodkát, a Kalasnyikov AK-74 nevű vadászkést, esernyőket gyárt és forgalmaz.

Büszke is volt, meg sajnálta is, hogy az általa megalkotott fegyver annyi ember halálát okozta az egész világon. Azzal az erősen vitatható mondattal vigasztalódott, hogy a Kalasnyikov „nem támadó, hanem védő fegyver”… A német nácikat okolják azért, hogy fegyverkonstruktőr lettem. Világéletemben mezőgazdasági gépeket szerettem volna alkotni”. mondotta.

Halála előtt levelet írt az orosz ortodox egyház fejének, Kirill pátriárkának, panaszkodva, hogy lelki fájdalmat érez a sok halott miatt, akik az ő általa tervezett fegyvertől vesztették életüket.

Nem tudok megbékélni a gondolattal hogy én, mint ortodox keresztény hívő ember, felelős vagyok sok ember haláláért

– írta. Az egyházfő válaszában Kalasnyikovot a hazafiság és a hazájához kialakított korrekt viszony példájának nevezte.

Mihail Kalasnyikov kilencvennégy évesen gyomorvérzésben halt meg Izsevszkben, a Kalasnyikov-birodalom fővárosában.