Az MNB kamatdöntése áll a fókuszban a jövő héten

• A szeptemberi GKI-konjunktúraindexszel indul a jövő hét

Komoly csapkodás figyelhető meg a GKI konjunktúraindexében: az idei év januárjától, egy májusi kiugrást leszámítva, folyamatos csökkenést tapasztaltunk, ám a mutató augusztusban visszafordult: a júliusi 0,6-os szintről augusztusra 4,0-re emelkedett a hazai gazdasági aktivitást tükröző mutató, amellyel megközelítette az idei májusi szintjét (4,3). Ezen belül mind az üzleti, mind a fogyasztói bizalmi index javulni tudott augusztusban az előző hónaphoz képest. A friss, szeptemberi adatokat szeptember 23-án, hétfőn közli a GKI.

Összességében a hazai üzleti és a fogyasztói várakozások továbbra is optimizmust tükröznek, vagyis

a kedvező üzleti bizalom idén is pozitívan támogathatja a hazai gazdasági aktivitást. 2019 egészében még dinamikus, 4,6%-os GDP-bővülés várható idehaza, azonban 2020-ban már 2,9%-ra mérséklődhet a hazai gazdaság növekedése.

• Kedden tartja kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanácsa

Mind a hazai gazdaság belső, aktuális folyamatai, mind a külső, nemzetközi fejlemények továbbra is kivárásra ösztönözhetik majd az MNB-t a szeptember 24-i kamatdöntő ülés alkalmával.

Idén augusztusban továbbmérséklődött a hazai infláció a júliusi 3,3%-os értékről 3,1%-ra (év/év alapon mért adatok), így az árszínvonal-emelkedés mértéke továbbra is távol marad az MNB inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os szintjétől. Következésképp az MNB-n – melynek elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása – nincs nyomás, hogy lépjen a magas infláció ellen, ahogy az idén április-május környékén volt tapasztalható. Ezenkívül egy technikai tényező, az ún. bázishatás miatt az őszi hónapokban tovább lassulhat a hazai infláció, bár ezt tompíthatja az utóbbi napokban tapasztalt globális olajár-emelkedés. Ugyanakkor szintén a bázishatás miatt az év vége felé újból az inflációs dinamika emelkedése várható, amely környezetben ismét előtérbe kerülhet az inflációs pálya és az inflációs várakozások témaköre.

A maginfláció továbbra is magasabb szinten stagnál (júliusban és augusztusban is 3,7%-on állt a mutató), valamint az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció sem lassult tovább augusztusban (3,2%-os értéket mutatott augusztusban és júliusban is). Így továbbra is tükröződik belső árnyomás a hazai gazdaságban, bár elmondható, hogy ennek mértéke is csillapodott az utóbbi hónapokban (májusban a maginfláció még 4%-on állt). A rendkívül feszes munkaerőpiac miatt az előttünk álló években a hazai átlagbérek továbbemelkedhetnek, így fennmaradhat a jelentős belső árnyomás a gazdaságban.

Ebből következően várakozásunk szerint az idei és a jövő évben a maginfláció rendre a teljes árszínvonal-romlás felett növekedhet majd.

A külső kondíciókat tekintve az Európai Központi Bank (ECB) korábbi kommunikációját követve szeptember 12-én további lazításról döntött: a betéti rendelkezésre állás kamatlábát 10 bázisponttal −0,50%-ra csökkentette. Továbbá változott a jegybanki kommunikáció is, miszerint az irányadó kamatok addig maradnak a jelenlegi szinteken vagy az alatt, amíg az inflációs mutatók határozottan nem konvergálnak a 2%-os vagy az alatti célhoz. Ezenkívül az eszközvásárlási program keretében november 1-jétől 20 milliárd eurós havi ütemben újraindul a kötvényvásárlási program az övezetben, mely program nem határozott ideig tart, hanem az első kamatemelésig.

Szeptember 24-én, kedden az MNB Monetáris Tanácsa a friss jegybanki előrejelzések birtokában lesz már, azonban várhatóan továbbra is változatlan szinten maradnak a monetáris kondíciók idehaza, mivel a szigorító lépések ellen hatnak a globálisan meghatározó jegybankok monetáris lazításai, viszont a hazai belső árnyomás és az ezt övező kilátások a monetáris lazítás ellen szólnak. Így az MNB továbbra is kivárhat, hogy hogyan alakulnak a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok az év hátralevő részében.

Az MNB jövő héten friss prognózisokat is publikál, amelyben várakozásunk szerint felfelé módosíthatják az idei évre vonatkozó GDP-növekedést, azonban inflációs előrejelzésük változatlan maradhat.

• A jövő hét végén friss, augusztusi munkaerőpiaci adatokat ismerhetünk meg

Szeptember 27-én, pénteken közli a KSH a legfrissebb, 2019. június-augusztusi időszakra vonatkozó foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat. Az elmúlt években jelentősen mérséklődött a hazai munkanélküliségi ráta, mely mögött elsősorban a foglalkoztatás dinamikus növekedése áll.

Míg a válság során 10% feletti szinteken is járt a mutató (2012. január-márciusi időszak: 11,9%), a ráta a 2019. júliusi 3,4%-os értékével már bőven a válság előtti szintek alatt jár és történelmi mélységeket közelíti. A munkanélküliségi ráta jelentős mérséklődésének oka elsősorban a válság óta tartó gazdasági felépülés és a kormányzat munkaerőpiacot megreformáló intézkedései. Ugyanakkor a hazai gazdaság által könnyen felszívható munkaerő-állomány gyakorlatilag eltűnt, így várakozásunk szerint a munkanélküliségi ráta már csak mérsékelt csökkenést mutathat középtávon idehaza.

MKB Elemzési Központ

További elemzések itt érhetőek el.