Recesszióban maradt a magyar gazdaság, de a második félév jobb lesz
ElemzésekTovábbra is a technikai recesszióban maradt a magyar gazdaság, éves szinten 0,9 százalékkal mérséklődött, az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a GDP az első negyedévben. Az év egészében azonban kis mértékű növekedés várható. Fő ok a magas infláció, a lakossági fogyasztás, az ipar, az építőipar és a beruházások visszaesése, az export azonban jól húz idén is.
Folytatódott a technikai recesszió Magyarországon az első negyedévben, a gazdasági teljesítmény 0,9%-kal elmaradt a tavalyitól, ez megfelel az elemzői várakozásoknak.
Magyarország bruttó hazai terméke az első negyedévben a nyers adatok szerint 0,9%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva - írja a KSH.
Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal csökkent, ez a harmadik negyedév zsinórban, hogy csökken a GDP negyedéves összehasonlításban.
A gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá. A visszaesést mérsékelte a mezőgazdaság és a szolgáltatások jó teljesítménye. A szolgáltatások növekedéséhez főként az egészségügy járult hozzá, megközelítve a koronavírus-járvány előtti szintet.
Az Európai Unió átlagához, 0,3 százalékos növekedéshez képest a magyar adat kedvezőtlenebb.
Az eddig megjelent ipari, építőipari, lakossági fogyasztási és beruházási adatok alapján a most megjelent adat a várakozásoknak megfelel. Annál is inkább, mert
tavaly viszonylag magas volt a bázis többek között az év eleji támogatások és a lakossági fogyasztás emelkedése miatt.
Alapvetően
- a magas infláció,
- a bizonytalan külgazdasági környezet,
- a magas kamatkörnyezet,
- a hitelezés csökkenése,
- a lakossági fogyasztás visszaesése,
- a vállalatok beruházásainak visszafogása, valamint
- az uniós források késése,
- az állami beruházások csökkenése lefelé hat.
Ugyanakkor az export teljesítménye húzhatja fel idén a gazdaságot.
Túl vagyunk a mélyponton
A hazai GDP előrejelzések megoszlanak: a kormányzat 1,5 százalékos növekedéssel kalkulál, az Európai Bizottság tegnap megjelent tavaszi előrejelzése 0,5 százalékos bővülést tart valószínűnek.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi Inflációs Jelentése 0-1,5 százalék közötti GDP növekedést közölt erre az évre: a legnagyobb visszaesés a beruházásokban (5,9-3 százalékos csökkenés), és a lakossági fogyasztásban (-2,0-1,1%) várható, másrészt az export 3,8-6,1 százalék közötti emelkedést mutathat éves szinten.
Banki elemzők 0,2 százalék (Erste Bank), illetve 1,1 százalék (Takarékbank) közötti éves szintű emelkedéssel kalkulálnak.
Az eddig megjelent ipari, építőipari és lakossági fogyasztási és beruházási adatok mindenesetre erős mínuszokat mutatnak, a külkereskedelmi mérleg azonban jelentősen javult februárban és márciusban.
A jegybank előrejelzése szerint a magas inflációs környezet negatív hatást gyakorol a lakossági munkajövedelem reálértékére, ami az éves alapú fogyasztás mérséklődését okozza.
- A vállalati költségek emelkedése és a belső kereslet lassulása a beruházások elhalasztását eredményezheti.
- A külső kereslet alakulását továbbra is az orosz- ukrán háború, a szankciós politikák, a megnövekedett piaci bizonytalanság, valamint a magas infláció határozza meg, melyek alapvetően lefelé mutató kockázatot jelentenek.
- Az export tavalyhoz képest lassabb ütemben emelkedhet, azonban az import belső kereslettel összefüggő mérséklődése miatt a nettó export pozitívan járul majd hozzá a növekedéshez 2023-ban.
- Az idei év harmadik negyedévétől a nettó export mellett a beruházások ismételt növekedése támogathatja a gazdasági növekedés újraindulását, ugyanakkor a lakossági fogyasztás lassulása elhúzódhat 2023 végéig.
Az év közepétől dinamizálódó gazdaság az áthúzódó hatások miatt serkenti a 2024-es GDP növekedést.
