Jelentős termelékenységi előny az exportáló vállalatoknál

Az MNB Termelékenységi jelentés online sajtótájékoztatóján Balatoni András, az MNB igazgatója elmondta, a Magyar Nemzeti Bank legújabb, éves kiadványának célja, hogy átfogó és objektív képet adjon hazánk termelékenységi helyzetéről.

Balatoni András rávilágított, hogy a termelékenység a GDP növekedés az egyik legfontosabb forrásává vált, miután 2019-ben Magyarország megközelítette a teljes foglalkoztatottsági szintet.

A termelékenység 2017 óta ugyan dinamikusan emelkedik, de még számottevő a növekedési tartalék. A termelékenység javulásának legnagyobb forrása a kkv szektor, hiszen ez a szegmens volt a legnagyobb lemaradásban a nagyvállalatokhoz képest.

Az MNB igazgatója szerint meg kell újítani az innovációs rendszert is melynek hatékonysága nem éri el a visegrádi országok átlagát. Ugyan emelkednek az innovációs kiadások, de a felhasználás hatékonysága mérsékelt, a szabadalmak száma nem növekszik elég gyorsan.

Balatoni András kifejtette, a digitalizáció szempontjából jól áll Magyarország. Az internetes hálózat sokat fejlődött, a 4G lefedettség is jelentősen bővült. A digitális infrastruktúrák kihasználtsága azonban viszonylag alacsony lakossági és vállalati oldalról. Ezen a téren van még teendő.

Magyarországon a vállalatok egyharmada tekinthető digitálisnak, szemben a fejlett országok 60 százalékos szintjével. A digitális rés tehát jelentős.

A hosszú távú, fenntartható gazdasági fejlődés másik kulcsa az ökológiai hatékonyság. Ennek alapja a természeti erőforrások hatékony felhasználása, amiben hazánk viszonylag jól teljesít.

Termelékenységi pályák

Az intenzív növekedés kulcsa a termelékenység bővülése, melyre a sikeresen felzárkózó országok jó példát mutatnak.

Sikeres nemzetközi konvergencia-időszakok jellemzői

Forrás: MNB

Termelékenység pillérei

A termelékenység nem más, mint az egységnyi input felhasználásából létrejövő output mennyisége. A termelékenység négy pillére a munkatermelékenység, az innovációs hatékonyság, a digitalizáció és az ökológiai hatékonyság.

Munkatermelékenység

A hazai munkatermelékenységi mutatók átlaga az EU 62 százaléka, míg a TOP 5 EU országhoz viszonyítva 42 százaléka.

Munkatermelékenységgel kapcsolatos főbb jegybanki megállapítások

Forrás: MNB

Innováció

A magyarországi innovációs hatékonyság az EU átlag 60 százalékát teszi ki, míg a TOP 5 EU országhoz viszonyítva 46 százalék.

Innovációval kapcsolatos főbb megállapítások

Forrás: MNB

Digitalizáció

A hazai digitalizációs hatékonyság átlagosan 63 százalék az EU értékekhez képest, míg a TOP 5 EU-s országhoz viszonyítva 48 százalék.

Digitalizációval kapcsolatos főbb megállapítások

Forrás: MNB

Ökológiai hatékonyság

Magyarország ökológiai hatékonysága 75 százalék az EU átlaghoz képest, míg a TOP 5 EU-s országhoz viszonyítva 42 százalék.

Ökológiával kapcsolatos főbb megállapítások

Forrás: MNB

Gazdasági növekedés múltbeli alakulása

2013 és 2019 között a foglalkoztatottság bővülése határozta meg a gazdasági növekedés pályáját. 2017-től azonban egyre inkább a hatékonyság növelésére helyezték át a vállalatok a hangsúlyt.

Az egy főre jutó GDP változásának felbontása

Forrás: MNB

Munkatermelékenység régiók szerint

Az egy munkaórára vetett gazdasági érték mutatóban hazánk kedvező helyen áll, bár jelentős növekedési tartalékok azonosíthatók.

Forrás: MNB

KKV szektor

Magyarországon a kisvállalkzások termelékenysége továbbra is jelentősen elmarad a nagyobb vállalatok termelékenységétől. Ez a különbség nemzetközi összevetésben is viszonylag magas.

KKV szektor termelékenysége

Forrás: MNB

Pozitív tendencia ugyanakkor, hogy minél kisebb volt egy vállalkozás, annál gyorsabban nőtt a termelékenysége az elmúlt 4 évben. A kormányzati és jegybanki programok tehát segítették a kkv szereplők felzárkózását.

Szintén kedvező tendencia, hogy a régióban Magyarországon nőtt a leggyorsabban a kkv-k munkatermelékenysége 2010 után

Ezenfelül a Növekedési Hitelprogramban részt vevő vállalkozások termelékenysége közel kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a többi kkv esetén.

Balatoni András hozzátette, a közhiedelemmel ellentétben 2017 után nem az ipar, hanem a piaci szolgáltatások termelékenysége nőtt a legnagyobb mértékben.

A munkatermelékenység változásának felbontása

Forrás: MNB

Regionális eloszlás

Budapest és Nyugat-Magyarország termelékenységi előnye egyértelmű, ugyanakkor látszik némi felzárkózás országos szinten.

Forrás: MNB

Export

A termelékenységi előny minden fontos ágazatban kimutatható az exportáló vállalatok javára. Az export növelése tehát kulcsfontosságú a termelékenység javítása szempontjából.

Medián kkv termelékenység exportáló tevékenység szerint

Forrás: MNB

K+F és innováció

A magasabb K+F ráfordítások magasabb növekedési pályát sejtetnek, azonban az innováció hatékonysága jelentős szórást mutat.

A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások aránya és az egy főre jutó GNI (2018)

Forrás: MNB

Digitalizáció

A digitális infrastruktúra lakossági kihasználtsága alacsonyabb volt 2019-ben a V3 és az EU átlagához képest. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy a magyar lakosság 51 százaléka rendelkezik legalább alapszintű szoftverkezelési készségekkel, ami elmarad az EU 61 százalékos átlagától.

A digitális technológiák vállalati hatékonysági foka még alacsonyabb. Hazánkban például csak a nagyobb vállalatoknak van esélye a megfelelő számú IKT (információ és kommunikáció technológia) szakemberek fenntartására. A nagyvállalatok 81, míg a kkv szektor 27 százaléka foglalkoztat IKT szakembert. További negatívum, hogy a magyar IKT szakemberek viszonylag kismértékben képesek digitalizálni a vállalati folyamatokat.

A fejlődési potenciált másfelől az is jelzi, hogy míg hazánkban a vállalatok harmada számít digitálisan érettnek, addig a TOP 5 EU-s ország átlaga közel 60 százalék.