Jelentősen megugrottak a bérek - Mi áll a háttérben?

Elemzések2020. feb 6.Fellegi Tamás

Sok havi stagnálás után hatalmasat ugrottak novemberben a bérek a KSH adatai szerint, az emelkedés euróban is impozáns a gyengébb forintárfolyam ellenére. Mi történt, és hogy állunk a bérfelzárkózásban?

Novemberi lendület

A KSH adatai szerint novemberben a bruttó átlagbér az előző hónapok szintjéről, 360-370 ezer forint környékéről hirtelen 400 ezer forint fölé ugrott, sőt, a közmunka nélkül számolt összeg (ezt számolhatjuk tényleges szintnek) 415 ezer forint volt. Az utóbbihoz tartozó nettó összeg 276 ezer forint, és ha ehhez hozzászámítjuk a családi kedvezmény hatását, nagyjából 284 ezer forintot kapunk.

Az ugrás, amint ezt a KSH grafikonja mutatja, minden novemberben jelentős az alapbéren felüli juttatások (jutalom, prémium) miatt, de idén ennek mértéke nagyobb lett a szokásosnál. Amint a korábbiakban látható: decemberben rendszerint újabb emelkedés következik, majd januárban kisebb visszaesés mutatkozik, annak ellenére, hogy akkor jelentkezik a minimálbér emelésének hatása. Akkor viszont össze is ér a rendszeres és az összes jövedelmet mutató két vonal.

Tavasszal még egy ugrás

Márciusban és áprilisban újra megugrik az összes jövedelem, ez újabb szezonja az alapbérek feletti juttatások kifizetésének. Utána újra visszaesés mutatkozik: a két görbe újra összeér, a rendszeres bérek utolérik ismét a teljes bér összegét. Így tehát évről évre megismétlődik, hogy a legnagyobb ugrást a novemberi és márciusi adatban látjuk, ami két hónappal később, azaz január végén és május végén jelenik meg a statisztikában.

Hogy most miért nagyobb a novemberi ugrás, mint máskor, azt egyelőre nem tudni, de a béremelkedés minden formája örvendetes, hisz gyorsítja a bérfelzárkózást, amiben még mindig komoly út áll előttünk. Nézzük, hogy is állunk a folyamatban, úgy a régióban, mint az Európai Unió fejlett országaival összevetve.

Régiós összevetés

A fentiekben számolt 284 ezer forint még a forintgyengülés ellenére is (237 forintos euróval számolva) 840 euró, először lépi át a 800 eurós határt. Ez több szempontból látványos lépés: régiónk négy országához képest érdemben behozza az eddigi lemaradást (Lengyelország, Horvátország, Lettország és Litvánia), náluk már egy ideje 800 euró felett volt az adat.

Ami a másik két visegrádi országot, Csehországot és Szlovákiát illeti: ők érdemben előrébb vannak 1000 euró körüli összegekkel. Növekedett viszont az előny a román nettó átlagbérhez képest, ami 670 euró.

Német arány

A leginkább mértékadónak tekintett német szinthez képest is sikerült egy komoly összehasonlítási alapul szolgáló számot elérni: a hazai átlagbér ezzel végre meghaladja a német 2400 eurós szint harmadát.

A vásárlóerő-paritáson számolt érték persze ennél sokkal magasabb, 60 százalékot meghaladó lehet, ezt azonban csak részben veszik figyelembe azok a munkavállalók, akik a németországi munkavállalás, vagy esetleg az onnan való visszatérés mellett döntenek. Ebből a szempontból továbbra is az lesz az ideális pont, ha a nominális magyar nettó átlagbérszint eléri a német felét.

Várható folyamatok

Ez, ha nem számolunk a várható német béremelkedéssel, még 43 százalékos hazai emelkedést jelent. Ha abból indulunk ki, hogy a jelenlegi forintárfolyam átmeneti, hisz a jelentősebb gyengülést az eddigiekben komoly korrekció követte, és ezt vélelmezzük most is (erre utal, hogy az MNB adatai szerint igen magasra nőtt külföldiek spekulatív, short forint pozíciója, amit előbb-utóbb tömegesen zárni szoktak, heves forinterősödést okozva), akkor a 43 százaléknál forintban kisebb béremelkedést jelentene az adott szint elérése.

Ha a következő évekre kétszámjegyű béremelkedést már nem, de 8-9 százalékot még feltételezünk, akkor ez a folyamat nagyjából négy évet vehet igénybe.

Az osztrák bérek a statisztikák szerint valamivel magasabbak, mint a német szint, így valamivel nagyobb a bérlemaradás, de Ausztriában nagyjából csak harmadannyi magyar dolgozik, mint Németországban.

A harmadik nagy célország, Nagy-Britannia kiesik a brexit miatt, így az ottani bérszint a továbbiakban irreleváns, kivéve néhány szakmát, amelyben továbbra igyekeznek majd külföldi munkaerőt találni (például orvosok).