Hosszú távon kedvezhet a forintnak a Fed döntése
ElemzésekAz amerikai jegybank hosszú ideig nem fog kamatot emelni. Még akkor sem, ha átmenetileg 2 százalék felé emelkedne az infláció az Egyesült Államokban. A fejlemények javítják a befektetők kockázati étvágyát, ami a feltörekvő devizák erősödését támogatja. Az amerikai fogyasztói árindex felpattanásának mellesleg reális az esélye, miután a forgalomban lévő pénzmennyiség az 1933-as gazdasági világválság óta nem nőtt olyan lendületesen mint napjainkban.
Az amerikai jegybank átalakította az inflációs célkövető rendszerét. Már nem 2 százalék, hanem átlagosan 2 százalék a középtávú inflációs cél az Egyesült Államokban. Lefordítva, a Fed nagyon hosszú ideig nem akar kamatot emelni, még akkor sem, ha átmenetileg felpörög az infláció.
Ez jó hír a feltörekvő régiós devizáknak, így a forintnak is. Ha a Fed fenntartja a támogató monetáris kondíciókat, akkor a piaci szereplők kockázati étvágya is nagyobb. Ennek köszönhetően a befektetők jobban megvásárolhatják a régiós kötvény- és részvénypiacokat. A beáramló tőke keresletet generál az adott fejlődő ország devizája iránt, amely így erősödni tud.
Nagyobb mozgástér
A fenti folyamatok tükrében az MNB és a közép-kelet-európai térség jegybankjai is könnyebben fenn tudják tartani a laza pénzpolitikát. Ha ugyanis a Fed kamatot emelne, akkor megnőnének a kamatkülönbözetek, ami a régiós jegybanki politika változatlansága mellett leértékelődési nyomás alá helyezné a lokális devizákat.
Újra léphet az Európai Központi Bank?
A Fed lépése alapvetően dollár gyengítő avagy euró erősítő hatású. Egy erősebb euró az importon keresztül még alacsonyabb inflációt sejtet az euróövezetben.
Mindezt egy olyan környezetben, amikor a koronavírus-járvány második hulláma fenyeget, amely még tovább mérsékelheti a fogyasztói árindexet a visszafogottabb lakossági fogyasztáson keresztül.
Az idei évre jelenleg 0,3 százalékos inflációt prognosztizál az Európai Központi Bank, ami jövőre 0,8 százalékra, 2022-re pedig 1,3 százalékra emelkedhet. Azaz 2022-ig masszívan a 2 százalékos cél alatt maradhat az infláció az eurózónában. Ezen az előrejelzésen ráadásul jó eséllyel rontani fog az EKB, mivel a járvány esetleges újabb hulláma - vagy az attól való félelem - infláció csökkentő hatású.
Ha ismét lazító intézkedésekről dönt az Európai Központi Bank, akkor az a befektetői hangulat javulásán keresztül jellemzően erősíti a régiós devizákat és a forintot is.
Miért döntött így a Fed?
A gazdaságvédelmi intézkedések hatására újabb csúcsra emelkedett az államadósság az Egyesült Államokban, mely a GDP arányában 106 százalék közelében fejezheti be az idei évet.
Emellett a vállalati szektor adósságállománya 10 ezermilliárd dollárra hízott. Ez a szinte felfoghatatlan nagyságú szám kiteszi az amerikai GDP közel felét.
A gyengébb első és második negyedéves gazdasági teljesítmény miatt a vállalatok árbevétele is alacsonyabb volt. A hitelminősítői leminősítésekkel párhuzamosan rekord összegű csődhullám kezd kibontakozni a tengerentúlon. A nem-pénzügyi vállalatok becsődölt kötvényeinek a névértéke a második negyedévben meghaladta a 70 milliárd dollárt a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) adatai alapján.
A járvány elleni küzdelemben a Fed mérlegfőösszege is közel duplázódott, mely napjainkban 7 ezermilliárd dollár közelében jár.
Az Egyesült Államok gazdasága tehát egyszerűen nem bírna ki egy jelentős kamatemelést a mostani környezetben. Emiatt a Fed a hitelességét mentve feltehetően előre felkészítette a piacokat arra, hogy még akkor sem emel kamatot, ha átmenetileg 2 százalék felé nő az infláció.
Az időzítés nem véletlen. A forgalomban lévő (M2) pénzmennyiség az 1933-as gazdasági világválság óta nem nőtt olyan lendületesen mint napjainkban. Mindez a Fed lazító intézkedéseire vezethető vissza, melyek számottevően növelik az inflációs kockázatokat.
Forrás: Financial Times