Miért lesznek egyre sikeresebbek a zöld kötvények?

Magyarország alaposan rálépett a zöld tőkepiaci útra. A Magyar Állam is bocsátott már ki euróalapú zöld kötvényt, a Magyar Nemzeti Bank is deklarálta, hogy erősen támogatja e piaci szegmens fejlődését, és jelent már meg hazai magánpiaci zöld kötvény is a piacon.

A zöld piac fiatal. mindössze 11 éve, 2009-ben bocsátotta ki a Világbank az első „green bondként” definiált terméket, azóta pedig évente 100-150 milliárd dollár új kibocsátás történik.

Mikor jobb, mint a sima kötvény?

Ha nagyon leegyszerűsítjük, hogy miként viselkednek a zöld kötvény piac keresleti és kínálati oldalának szereplői, két mondatnak lehet jelentősége.

A legtöbb befektető, ha ugyanakkora hozamot remélhet két kötvénytől, szívesebben választja azt, amelyik zöld célokat finanszíroz.

Ha egy cégnek, önkormányzatnak, államnak vannak zöld céljai, előnyösebben tudja zöld kötvénnyel finanszírozni, mint egy „átlagos” kötvénykibocsátással.

Ez a két viselkedés pedig máris megmagyarázza azt, hogy amennyiben egy nagy európai vállalatnak, mint a Daimlernek, az Electroluxnak, vagy a Volvonak a következő években 100 millió eurónyi zöld befektetése van a csőben, akkor miért érdemes erre zöld kötvényt kibocsátani.

De ugyanígy, ha Reykjavik, vagy Stockholm város energiacége megújuló programban vesz részt, akkor miért jobb a zöld kötvény számára is, mint a sima.

Illetve, ha Magyarország és Svédország előtt annyi tiszta energia, energiahatékonyság, vagy zöld közlekedés projekt áll a karbonsemlegesség jegyében, akkor miért érdemes zöld papírral kijönni (valamennyi felsorolt eset valós példa).

Pareto-hatékonyság

Wilfredo Pareto olasz közgazdász neve alighanem jó időre fennmarad, hiszen a piacgazdaság egyik kulcsfogalma lett a Pareto-hatékonyság, vagy a Pareto-optimum.

Röviden arról van szó, hogy a piac előbb-utóbb kikényszeríti azt a legjobb állapotot, ami már nem javítható úgy, hogy valakinek ne okozna hátrányt.

Viszont addig tényleg eljut, vagyis ameddig valakinek úgy javul a helyzete, hogy azzal senki más nem jár rosszul, akkor a megfelelő mechanizmusok elérik ezt az állapotot.

Ha a szegény parasztok kisöpörhetik a kulákok padlását, abban semmi Pareto-hatékonyság nincsen, hiszen a szegény paraszt bármeddig „örömmel” folytatná ezt az újraelosztást, de a kulák helyzete közben mindvégig romlik.

Ha azonban az intelligens sofőr addig elengedi a keresztirányú forgalmat. ameddig ő semmit nem haladna a sortól, csak blokkolná a közlekedést azzal, hogy beáll a kereszteződésbe, az Pareto-hatékonyság. Ő ugyanis nem jutna előrébb, de van annyi esze, hogy a többieknek előnyt ad, hiszen azzal ő semmivel sem kerül rosszabb helyzetbe. (Van, aki még akkor is elsőbbséget ad másoknak, ha ő maga is haladhatna, de ez már gesztus, udvariasság, más tészta.)

A zöld eszme

A zöld kötvények lényege ez a Pareto-elv, a zöld gondolatra nyitott, fejlett társadalmakban, biztosan ilyennek tekinthető Észak-Európa, Németország, az Egyesült Államok és Japán a befektetőknek van arra igénye, hogy bekerüljön a világukba a társadalmi hasznosság, a fenntarthatóság, a zöld gondolat.

Az első gondolati lépcső az, hogy amennyiben a befektetők azonos megtérülési kockázattal tudnak 10 évig, évi 2,5 százalékos kamatot realizálni, akkor szívesebben finanszíroznak egy napenergia-projektet, mint egy szenes erőművet.

A fejlettebb gondolkodás pedig már az, ha a befektető akár valamekkora hozamról is hajlandó lemondani azért, hogy pozitív célt szolgáljon (a közgazdászok körében van arról vita, hogy ez a magatartás mennyire bevett, de biztos ilyen is van.).

Innentől pedig már érthető a Magyar Állam, Reykjavik városának, vagy az Electroluxnak a gondolata. Ha van zöld célom, és azt zöld kötvénnyel finanszíroztatom, érdemes azt tenni, mert erre szívesebben jönnek a befektetők, mintha csak általánosan szólítanák meg őket. Több befektető fog jelentkezni, olyanok is jöhetnek, amelyek csak zöld befektetésekre szakosodnak, de a zöld cél senkit nem fog elriasztani, és talán még kisebb árért is hajlandóak a nemes célokra átengedni a pénzüket.

Földpélda

A zöld finanszírozás eme előnyét talán a nemzeti földpiac példázza a legjobban. Az államok olykor korlátozzák a külföldiek földvásárlását, a nemzeti vagyon nem kiárusítható. Maguk a földtulajdonosok persze ettől nem feltétlenül boldogok, hiszen amennyiben a földjüket nemcsak a helyi gazda, de osztrák, ír, vagy holland befektetők is megvehetik, nagyobb lesz a kereslet, magasabb lesz a földjük ára.

Ilyen a kötvénypiac is. Ha a termékemet többen vehetik meg, például a kifejezetten zöld befektetésekre szakosodott alapok is, vagy a nagy befektetők zöld célokra dedikált alapjai, akkor szélesebb lesz a keresleti oldal, jobb árat kap a kibocsátó. Ez a kötvénypiacon azt jelenti, hogy kisebb kamattal is megelégszenek a befektetők.

Más piac

Amikor a hitelt felvevő deklarálja, hogy a befolyó pénz felhasználási céljai „zöldek”, akkor máshogyan jár el, mint egy normál kötvénykibocsátásnál.

Mára (vagyis az előző év végére, 2019. december 31-ig) ez a piac úgy összesítve már egy 700 milliárd dolláros iparággá nőtte ki magát, meglepő módon a világ államai sokkal lassabban eszmélnek, mint a magáncégek, vagy az önkormányzatok.

Pedig ma nincsen olyan felelős állam, amelynek a következő években ne kellene legalább a GDP 2-3 százalékát ilyen célokra fordítani.

A zöld kötvény legfontosabb kritériuma, hogy nem elég azt mondani, hogy valami zöld. Természetesen mondani is kell, de pontos mérési mechanizmusokkal bizonyítani is kell, vissza is kell mérni a célok teljesülését.

Hogyan változott az energiafogyasztás, mennyit csökkent a széndioxid-kibocsátás, tisztább lett-e a közlekedés, a víz, megéplkt-e a környezetbarát hulladék-feldolgozó.

Más szereplők

Ha ilyen elvárások vannak, akkor azonnal érthető, hogy itt nem csak az méri a kibocsátót, hogy fizeti-e a kamatot, hanem az is, hogy a zöld kibocsátások ratingcégei, az úgynevezett second party opinion szakértők (SPO-k) hogyan ítélik meg a kibocsátó céljait, illetve miként ellenőrzi a kibocsátó és az SPO a vállalt célok teljesülését.

Csak amíg a hitelminősítők olyan ratingeket adnak, hogy AAA, vagy BAA-, addig az SPO-k olyat, hogy brown, green, dark green. Mondani sem kell, minél zöldebb egy papír, annál nagyobb a környezeti pozitív cél.

Magyarországon az államnak rengeteg zöld célja van (megújuló erőművek, elektromos autó, busz, robogó, vasút, energiahatékonysági projektek). De miért ne lehetne ilyen célja Budapest városának, vagy akár Miskolcnak, de ugyanígy a Molnak, az E.On-nak, egyetemeknek, iskoláknak, kórházaknak. Mindenki nem fog a tőkepiacra lépni, de a zöld kötvények tárhódítása és a befektetői igény emelkedése most megállíthatatlannak tűnik.