Jó passzban maradhat a világgazdaság - ha a politikusok nem rontják el

A magához tért európai gazdaság az amerikai növekedéssel együtt továbbra is pörgeti a kínai ipart. Tíz évvel a világgazdasági válság kitörése után minden fontosabb gazdaság egymással szinkronban növekszik. A politikai kockázatok szintje azonban aggasztóan nagy. Az Egyesült Államokba még az előző kormányok által indított gazdaságélénkító intézkedések hozták vissza a növekedést. Trump elnök összesen 1, 5 ezer milliárd dollárra taksált adócsökkentő csomagja további lendületet adhat a folyamatnak. Magához tért az európai gazdaság is, az Európai Központi Bank (EKB) amerikai mintára beindított gazdaságélénkítő kötvényvásárlási programja sikeresnek tűnik. KÍNA ELKERÜLTE A VESZÉLYZÓNÁT Számos közgazdász azonban kétségeit fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire lesz tartós. Érvelésük szerint a nyilvánvaló geopolitikai kockázatok mellett nagy kérdés, hogy a politikailag beágyazott, iskolázott és amúgy is jómódú rétegek mellett részesednek-e a növekedés által teremtett javakból az évek óta stagnáló bérekkel szembesülni kénytelen munkások és alkalmazottak - annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráták csökkennek a fejlett gazdaságokban. “A világ jelenleg kevéssé bízik a kiugró-teljesítményekben” - nyilatkozta a The New York Times című lapnak Barret Kupeian a PwC tanácsadócég szenior közgazdásza. “Ha valamelyik gazdaságban valami rossz történik, a tény, hogy a világgazdaság növekedési fáziban van, nagyobb biztosítéknak számít, mint az, hogy ez mennyire fenntartható” - tette hozzá. Az Egyesült Államok, a világ legnagyobb gazdasága immár kilencedik éve, hogy bővül. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idei amerikai GDP-re vonatkozó előrejezését 2,7 százalékra húzta fel a korábbi 2,3 százalékról. Véleményük szerint ekkora növekedésösztönző hatása lesz az idén Trump adócsökkentő csomagjának. Úgy néz ki, hogy Kína is elkerülte a fenyegető veszélyeket. A kínai gazdaság hosszú éveken keresztül kétszámjegyű mértékben növekedett. Egy ponton túl elkerülhetetlenné vált a lassulás. A 2008-as pénzügyi válság drasztikusan visszafogta a világ keresletét a kínai termékek iránt, így félő volt, hogy az ázsiai óriás gazdaságának növekedési üteme beszakad. Mivel Kína a világ legnagyobb nyersanyag vásárlója is egyben, ennek következményei csak súlyosbították volna a feltörekvő országok krízisét. A fejlett országokra egy esetleges kínai “hard landing”, nagy arányú növekedési ütem visszaesés, a devizapiacokon keresztül hatott volna leginkább. De úgy tűnik, az ebből eredő kockázatokat sikeresen elkerülte kínai és így a világgazdaság is. Még a hosszú évtizedekig a stagflációval küzdő japán gazdaság is az élet jeleit mutatja. A nyersanyagok iránti kereslet jót tesz az olajáraknak, így az orosz és a közel-keleti kitermelők bevételei emelkednek. A mexikói gazdaság egyelőre szintén elkerüli a Trump által beígért vihart. Brazília ugyan még szenved a recesszótól, de mintha mutatkoznának már a kilábalás jelei. Mindennek az eredménye egy reményteljes, ám törékeny világgazdasági fellendülés, mi erősen kitett a globális politika megjósolhatatlan kimenetelű játszmáinak. A TRUMP-KOCKÁZAT Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor nukleáris szájkaratéja félelmet keltő. A brit kilépés az EU-ból szintén aggodalomra ad okot - gyakorlatilag az összes fontos kérdés függőben van még, leginkább az EU jövőbeni finanszírozása. Kockázatot hordoz az is, hogy Trump hol kilépne, hol maradna a NAFTA-ban, az észak-amerikai szabadkereskedelmi zónában. Szintén erős bizonytalansági tényező, hogy kirobban-e Kínával egy kereskedelmi háború. Az amerikai elnök a közelmúltban radikálisan emelte a napelemek, valamint a mosógépek behozatali vámját. (Igaz ez jobban sújtja például Vietnamot és Mexikót, mint Kínát.) “Megszoktuk, hogy a nyugati politika stabil és elfogadtuk, hogy a határherületek kockázatosak” - mondta Martin Scheepbouwer, 41 országban online hirdetési felületeket kínáló OLX Group vezérigazgatója. “Napjainkban azonban a Európában a brexit, az Egyesült Államokban pedig az elnök személye vált olyan kockázati tényezővé, ami veszélyeztetheti a gazdaságot” - tette hozzá. Az IMF becslései szerint a világgazdaság az idén 3,9 százalékkal növekszik a tavalyi 3,7, és az egy évvel korábbi 3,2 százalék után. A pénzügyi válság előtt az éves növekedési ráták 4 százalék felettiek voltak. A davosi Világgazdasági Fórumon készítettek egy felmérést, ezer szakértő és döntéshozó részvételével. A megkérdezettek 93 százaléka szerint növekedett a politikai és/vagy gazdasági konfrontációk lehetősége. Körülbelül 80 százalék tart valamilyen katonai akciótól, míg 73 százalék a világkereskedelem eddigi szabályainak eróziójától fél. “A kockázatok között elég sok rendszerszintű van” - mondta Margareta Drzeniek, a Világgazdasági Fórum közgazdásza. Ennek ellenére a globális gazdaság szereplői óvatosan optimisták. Az OLX adatai szerint Lengyelországban és Brazíliában az online felületeken állást kínálók száma - ez a gazdasági növekedés egyik legmegbízhatóbb indikátora - erőteljesen növekszik. Bővül Európában az ingatlanhirdetések száma is, ez szintén a gazdasági növekedés folytatódására utaló jel. NÖVEKEDÉS A VÉGEKEN IS A 19 tagú eurozóna az IMF előrejelzése szerint az idén 1,9 százalékkal növeli GDP-jét. Ez azért még túlzásokkal sem nevezhető repesztésnek. A spanyol, az olasz és a görög munkanélküliségi ráta még mindig magas, különösen a fiatalok esetében. Ugyanakkor a 2009-es 4,5 százalékos GDP visszaeséshez képest a 2 százalékot megközelítő növekedést értékelni kell. Az európai növekedés kiterjed a kelet-európai kapcsolatokra is. A magyar, a cseh, a szlovák, a lengyel és a román autógyárak megrendelései emelkednek - a szalagról legördülő autókat német, holland, francia vásárlók keresik. A DSM nevű hollandiai székhelyű multinacionális élelmiszeripari cég tavaly májusban nyitott egy 60 millió dollár értékű üzemet Ruandában. A cég 10 ezer farmertől vásárol alapanyagokat. “Komoly összegeket fektetünk bel Ázsiában és Afrikában is, mert a népesség növekedése itt gyorsabb” - mondta Feike Sijbesma, a cég vezérigazgatója. “Afrika korábban az elfeledett kontinens volt. Ma már nem az” - tette hozzá. Az európai és az amerikai kereslet kedvező hatással van a kínai feldolgozóiparra, ezen keresztül pedig a nyersanyagpiacokra. Ez növekvő árbevételt jelent a chilei és indonéz bányavállalatoknak, a dél-afrikai aranybányáknak, vagy a svéd ezüst kitermelésnek. A nagy kérdés az, hogy a kereslet élénkülése nyomán beinduló új beruházásokat sikerül-e elég gyorsan megvalósítani ahhoz, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen. A The Conference Board kutatóintézet szerint a német, a francia, a  holland és a portugál gyárak már a tavalyi év végén csaknem csúcskapacitáson működtek. Az amerikai cégek legnagyobb problémája jelenleg az, hogy amit Trump az adócsökkentések révén adott nekik, azt a vámon - szó szerint - nem veszi-e vissza. Ha az amerikai elnök folytatja a behozatali vámok drasztikus emelését, akkor számos részegység, alkatrész, nyersanyag drágul meg - amelynek a költségét előbb-utóbb a fogyasztóknak kell viselniük. “Az igazán nagy aggodalom egy esetleges kereskedelmi háborúval kapcsolatban van” - mondta Ben May, a londoni Oxford Economics közgazdásza. “Ennek a világgazdaság növekedésére gyakorolt hatásai nagyon komolyak lennének” - tette hozzá.