Jól taktikázott Kína a világ legnagyobb kereskedelmi egyezményével

Hatalmas sikerként értékeli Kína, hogy az Egyesült Államok kimaradásával sikerült elindítani a tíz államot összefogó ASEAN-országok – Vietnam, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Laosz, Kambodzsa, Mianmar, Malajzia, Szingapúr, Indonézia és Brunei – valamint Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland részvételével a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerséget (RCEP) nevű szabadkereskedelmi egyezményt. 

Megelőző sakklépés

A múlt vasárnap Hanoiban virtuális konferencián útjára indított szövetség

alig titkoltan annak a Transz-csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás (TPP) ellensúlyozására jött létre, amelynek egyik fő célja a kínai befolyás csökkentése volt a térségben.

Ez utóbbi szabadkereskedelmi megállapodás eredetileg Ausztrália, Brunei, Chile, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Malajzia, Mexikó, Peru, Szingapúr, Új-Zéland és Vietnám részvételével jött létre, 2017-ben azonban Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, elhagyják a szövetséget.

Japán, Kína egy közös egyezményben

A most létrejött szabadkereskedelmi megállapodás nemcsak azért jelentős Kína számára, mert kimaradt belőle az Egyesült Államok, akivel éppen egy kereskedelmi háború közepén áll a távol-keleti ország. Másik fontos szempont, hogy

a jelenlegi megállapodásban már ott szerepel a Kínával többfrontos konfliktusban álló Japán, amelynek él az új szabadkereskedelmi egyezménye az Európai Unióval is. 

A megállapodás ráadásul a bruttó hazai termék (GDP) tekintetében a csoportosulás a világ legnagyobb erejét fogja össze. A szövetség 2,2 milliárd ember alkotta gazdaságok együttműködését jelenti, és amely a világ GDP-jének közel 30 százalékát tömöríti. Ráadásul a tagok között a hagyományos USA szövetségesnek számító Dél-Korea és Ausztrália is szerepel - a már említett Japán mellett.

A most aláírt megállapodás értelmében gazdasági tekintetben több elemző szerint is az Európai Unióhoz hasonló csoportosulás jött létre, nyilván ha csak a kereskedelmi szempontokat vesszük. Az elképzelések szerint tíz év alatt a szervezetbe tömörült államok fokozatosan lebontják az árukereskedelem legalább 92 százalékában a vámot, megnyitják a szolgáltatási szektor legalább 65 százalékát, közös szabályokat állítanak fel az adatkezelésre vonatkozóan. Ezen túlmenően

az együttműködésben résztvevők bármely tagországból származó terméket saját eredetűnek ismernek el.

A kezdeményezés akkor lép életbe, ha az ASEAN-tagországok közül legalább hat, a többi résztvevő ország közül legalább három ratifikálta. A szingapúri ipari és kereskedelmi miniszter nyilatkozata szerint részükről erre már a következő hónapokban sor kerülhet.

Nagyon jó volt a kínai időzítés

A hosszabb ideje tartó tárgyalások során az eredetileg csatlakozni szándékozó India tavaly végül is visszalépett: Japán pedig, amely korábban Donald Trump bosszújától tartva hosszú ideig húzódozott, Joe Biden győzelmét követően beadta a derekát, és csatlakozott a csoportosuláshoz.. 

Kína számára azért is különösen fontos a mostani szövetség, mert az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háborúnak korántsem biztos hogy vége lesz Trump elnökségi ciklusának lejártával.

Ennek egyik oka, hogy Biden nem véletlenük a „Vegyél hazait” kampány arca, másrészt a megválasztott elnök valószínűleg továbbviszi a szellemi jogok betartatásának szigorítását is, így meggyengítené Kínának a globális ellátási láncokban betöltött szerepét.

Pont ezt jócskán ellensúlyozhatja a most megkötött megállapodás. De azért is örül Peking a megállapodás tető alá hozásának, mert így megerősödve már kevésbé kell attól tartania, hogy TPP jelentősége megemelkedik azt követően, hogy

Joe Biden elnöksége alatt várhatóan visszatér a szervezet kötelékébe az Egyesült Államok. Összefoglalva elmondható, hogy amikor az Egyesült Államok nincs a színen - márpedig most az elnökválasztási kampány lekötötte a Fehér Ház figyelmét -, akkor Kína sorra használja ki a lehetőségeket, és több területen is igyekszik a vezető szerepet átvenni a hasonló kezdeményezésekben.