Nagyon sok állást sikerült megmenteni Magyarországon
ElemzésekA részmunkaidős foglalkoztatottak száma uniós szinten Magyarországon bővült a legjobban. Az állami és jegybanki intézkedések gyors bevezetésének köszönhetően elkerülhetővé váltak a járvány első hullámánál a tömeges elbocsátások. Az eurózónában közel kétszer akkora a munkanélküliségi ráta, mint hazánkban.
Magyarországon európai viszonylatban meglehetősen sok állást sikerült megmenteni a járvány első hullámának idején.
A második negyedévben a részmunkaidős foglalkoztatottak száma az uniós országok közül hazánkban bővült a legnagyobb mértékben az Eurostat adatai szerint.
Ezáltal elkerülhetővé vált a tömeges munkanélküliség és egy mélyebb recesszió. A lenti táblázatból az is látható, hogy a határozott idejű munkaszerződések is csupán kismértékben csökkentek hazánkban uniós összevetésben.
Részmunkaidős foglalkoztatottak (sárga) és a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők (kék), 20-64 éves korosztály, 2020 második és 2019 negyedik negyedéve közötti változás százalékban
Forrás: Eurostat
Magyarországon 27,7, Bulgáriában 10,9 százalékkal bővült a részmunkaidős foglalkoztatottság a második negyedévben. A határozott időre szóló munkaszerződések Litvániában, Bulgáriában, Máltában, Szlovéniában, Észtországban, Görögországban és Szlovákiában 20 százaléknál is nagyobb mértékben csökkentek április eleje és június vége között.
Foglalkoztatottság
A Magyarországon bevezetett állami és jegybanki intézkedések hatékonynak bizonyultak. A tavaszi járványhelyzet hatására a foglalkoztatottsági ráta a korábbi történelmi csúcsról viszonylag kismértékben csökkent. A mutató lokális mélypontja 68,6 százalék volt. Nagyságrendileg bő 100 ezer ember vesztette el az állását a járvány első hulláma idején. A nyár végére viszont ismét 4,5 millió fő dolgozott hazánkban.
Forrás: KSH
Munkanélküliség
A járvány miatt a munkanélküliséget technikailag nehezebb volt mérni a második negyedévben. Összességében viszont hazánkban jóval alacsonyabb szinten mozgott a munkanélküliségi ráta, mint az Európai Unióban vagy az eurózónában. A lenti ábra a munkanélküliségi ráta alakulását mutatja Magyarországon.
Forrás: KSH
Az eurózónában közel kétszer olyan magas volt a munkanélküliségi ráta, mint Magyarországon. Az uniós munkanélküliség is több mint másfélszerese a hazainak.
Munkanélküliségi ráta az Európai Unióban (kék) és az eurózónában (sárga)
Forrás: Eurostat
Gazdasági teljesítmény
A munkaerőpiaci helyzet stabilizálása, az olcsó hitelezés és a bizalom fenntartása egyaránt hozzájárult, hogy Magyarország elkerüljön egy még drasztikusabb GDP visszaesést. Az első féléves gazdasági teljesítményével hazánk az EU középmezőnyébe tartozott.
Első féléves gazdasági teljesítmény, Európai Unió országai
Forrás: MNB
Kilátások
A súlyosbodó járványhelyzet miatt a negyedik negyedévben várhatóan újra csökkenhet a foglalkoztatottság, illetve megnőhet a részmunkaidős munkavégzés aránya. A jelenleg érvényben lévő korlátozó intézkedések azonban kevésbé szigorúak a tavaszi korlátozásoknál, így a munkaerőpiaci veszteség is jó eséllyel kisebb lehet. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a járványhelyzet ne tegyen szükségessé még szigorúbb társadalmi korlátozó intézkedéseket.
