"Jönnek a digitális jegybankpénzek, és átalakítják az életünket"

A 21. században 3 nagy megatrend lesz, amire a nemzetgazdaságoknak válaszokat kell találnia: a geopolitikai kihívások, a technológiai forradalom, illetve a pénz forradalma - mondta Virág Barnabás, az Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Mathias Corvinus Collegium (MCC) a digitális jegybankpénzekről szervezett műhelykonferenciáján.

Mint mondta, azok a nemzetgazdaságok lehetnek sikeresek, amelyek mindhárom kihívásra választ tudnak adni.

Kiemelte, hogy a pénzrendszer forradalmi változásai rendre valamilyen technológiai forradalomhoz és változáshoz kapcsolódnak. Most

• a nemzetközi bankrendszer kihívásai (pl. amerikai középbankok, Credit Suisse problémái),
• a magas infláció,
• a növekvő kamatok ,
• a magas államadósságok,
• a zöld átállás lassú előrehaladásával párhuzamosan zajlik egy technológia forradalom, az életünk egyre nagyobb része kerül át a digitális térbe, és a pénzügyi rendszer is változások előtt áll.

Mint fogalmazott, a pénzügyi közvetítést érintő veszélyek felgyorsultak: erre példa, hogy a bajba jutott, majd később becsődölt Silicon Valley Bankból (SVB) a betétállományának 23 százaléka egy nap alatt távozott, összehasonlításképp 2008-ban a Washington Mutual bankból 9 nap alatt 9 százalék betét távozott, ez a gyorsulás egyértelműen a digitális bankolás miatt következhetett be.

Az SVB esetében egy fontos vörös vonalat is átléptek, mert a biztosítási limit feletti összegeket is kifizették

- tette hozzá.

A digitális jegybankpénzzel kapcsolatban kiemelte: szeretnék olcsóbban, biztonságosan és széles körben elérhetően működtetni a pénzügyi rendszert.

A digitális technológiák gyors elérést biztosítanak: ezen megoldás mellett a jövőben a jegybankoknál mindenki nyithat számlát, a digitális jegybankpénz olyan eszközzé válik, amit a jegybank, végső soron az állam garantál.

Kiemelte:

a digitális jegybanki pénz bevezetése nem egyenlő az egyszintű bankrendszerrel, a jegybankok és a pénzügyi rendszer szereplőinek organikus együttműködésére épít.

Mint mondta, a digitális jegybankpénzzel egy biztonságos rendszert szeretnének elérni, az átmenetnek fokozatosnak és óvatosnak kell lennie, ezért első körben biztosan lesznek komoly limitek a jegybankokban tartott betéteknél.

Mint fogalmazott, kulcskérdés lesz, milyen kamatszint mellett lehet digitális jegybanki eszközben tartani a pénzt. 

Ebben most két fő irány mutatkozik: az egyik szerint nem lehet rá kamatot fizetni, a másik szerint a jegybank is fizethessen kamatot a digitális, ezzel befolyásolják a kereskedelmi bankok betéti kamatait, és verseny alakulhat ki, a kereskedelmi bankok forrás oldalának szerkezete változhat.

Egy lehetséges megoldás, hogy jegybanki forrás kerülhet be a jegybankoktól a kereskedelmi bankokhoz, ennek egyik "előfutára" a Növekedési Hitelprogram (NHP) volt, ahol végső soron a kereskedelmi bankok hozták meg a döntést, mely vállalatoknak folyósítottak hiteleket, de a forrást az MNB adta – tette hozzá.

A világ nagy jegybankjaiban Kínában, az eurózónában, és az USÁ-ban zajlik a legelőrehaladottabb előkészület, aki a leghamarabb megoldja az átállást, annak a súlya nőni fog a pénzügyekben és a geopolitikában is, ennek fontos csatornája a digitális pénz.

Alapvetően három hozzáállás látható a jegybanki pénz fejlesztésében: Amerika innovál és kevésbé szabályoz, Kína szabályozás mellett innovál, míg Európában inkább a szabályozás dominál az innovációval szemben.

A kisebb jegybankoknak célja, hogy a lehető legközelebb maradhassanak a digitális pénzek fejlesztésének élvonalához, és keressék a réseket a piacon így például a zöld megoldásokban.

Kiemelte: a Big Tech egyre nagyobb szerephez jut az állam és a jegybankok, illetve a kereskedelmi bankok mellett a pénzügyeink területén,

Példaként hozta, hogy a napokban jelentették be, hogy az Apple és a Goldman Sachs közös befektetési terméket állított elő. Ez jó példa arra, hogy a Big Tech cégek is megjelentek a befektetési piacon.

A jegybankok és a kereskedelmi bankok hatékony együttműködésére lesz szükség a digitális jegybankpénzek bevezetésével – húzta alá Virág Barnabás.

A konstruktív együttműködés a jó irány a piaci szereplők számára, a bevezetésnél az időzítés kapcsán a fokozatosság lesz a kulcs – hangsúlyozta Virág Barnabás.

Az MNB számára cél, hogy mint kis jegybank a technológiai megvalósításban minél közelebb állhasson a nagyobb jegybankokhoz.

Mindenkinek az életére nagy hatással lesz a digitális jegybankpénz, egyes becslések szerint öt éven belül befejeződhetnek az előkészületek a nagyobb jegybankoknál – fogalmazott az alelnök. Mint mondta, a kamatozást illetően még nem lehet látni, melyik megoldást választják majd a világ nagy jegybankjai. A fejlesztésben az ázsiai országok állnak a legjobban, ott már élesben is tesztelik a digitális jegybankpénzt.

- Amikor az első jegybanki digitális pénz megjelenik, a többi jegybank is gyorsan fog reagálni, nehogy lemaradjon a globális versenyben – hangsúlyozta.

A hazai monetáris politikával kapcsolatban kiemelte: tartós és trendszerű javulást szeretnének látni a kockázati környezet alakulásában. A szélsőséges forgatókönyvek kiárazódtak, ehhez kapcsolódott a kamatfolyosó felső szélének csökkentése.

A kamatdöntésekre vonatkozó kérdésre válaszolva leszögezte: óvatos és körültekintő döntések várhatóak, év végére elérhető az egyszámjegyű infláció.

Kiemelte:

a 13 százalékos kamatszintet az egynapos betéti ráta ősszel érheti el, ha a kockázati környezet olyan pályán halad, amire számítanak.

Az infláció felfutásának volt egy erős kínálati oldala is, de az infláció az elmúlt hónapokban elkezdett szétterülni a gazdaságban. Tehát a termékek széles körében emelkedtek az árak, nálunk a fogyasztói kosár 80 százalékánál kétszámjegyű infláció alakult ki.

Fontos, hogy a magas infláció ne ágyazódjon be a várakozásokba, mint a 70-es évek inflációs válsága idején. A szigorú monetáris politika hatása egyre inkább beérett – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva az euró bevezetést egyirányú utcának nevezte, ahonnan visszafordulni nem lehet, ezért kell felkészülten döntést hozni a kérdésről. Voltak olyan országok, ahol sikeresebben, például a balti országokban, de például Szlovákiában már nem annyira tartható sikeresnek az euróátállás.