Három év múlva bevezetik a digitális eurót – Jön a digitális forint is? 

A jövőben egészen biztos, hogy bekövetkezik a jegybanki digitális pénzek bevezetése. Kísérleti alapon már most is több országban működik. A kérdés inkább az, hogy a globális pénzügyi valutarendszert és a globális valuták helyzetét hogyan fogja alakítani – fogalmazott Müller János közgazdász, a digitális jegybankpénz térhódításáról szóló, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) által szervezett panelbeszélgetésen.

A digitális jegybankpénz tulajdonképpen egy jegybank által kibocsátott fizetőeszköz elektronikus formában, amely univerzálisan elérhető. Betölti a pénz hagyományos funkcióit, tehát elszámolási, fizetési és értékmegőrzési funkcióval rendelkezik – ismertette.

Sok szakértő úgy véli, hogy minél gyorsabban kell cselekedni, azonban nem szabad elsietni semmit, nagyon fontos a felkészülés és a kísérleti szakasz – el kell érni a társadalmi elfogadást.

Lehetnek kockázatai, nem is kevés

A digitális jegybankpénz egyik nagy előnye a megbízhatóság és a garantált névérték. Megvalósul továbbá a gyorsaság igényének a teljesítése. A költségek is csökkennek, ezáltal lehetővé válik a szolgáltatások díjainak a csökkentése – sorolta a digitális pénz előnyeit.

A védekező funkciónak két pillérje van. Egyrészt a pénzügyi innovációs szolgáltatóknak, a technológiai óriásoknak és a kriptopénzeknek a pénzpiacra és a monetáris politikára gyakorolt hatása kockázatokat jelenthet és ez ellen védekezni kell. Emellett lényeges a szuverenitás védelme, akár nemzeti, akár európai szinten. A digitális jegybankpénzeket jelenleg többségében nemzeti keretek között vezetik be, de a nemzetközi térre való kilépés folyamata már megkezdődött. A globálisan fontos euró, amerikai dollár, és kínai jüan közül nagyon nagy kérdés, hogy melyik lesz sikeresebb, és melyik nagy valuta tudja a vezető szerepet elfoglalni.

Nem kérdéses azonban, hogy a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetnek kockázatai a monetáris rendszer stabilitására nézve nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Az is kockázatos, ha túl sikeres egy digitális jegybankpénz és az is, ha túl sikertelen – vélekedett.

Amennyiben túl sikeres, akkor nagyon sok ügyfél fordulhat el a hagyományos bankoktól, csökkennek a bankbetétek, a bankoknak versenyezni kell az ügyfelek megtartásáért és magasabb kamatokat kell fizetnie.

Müller János hansúlyozta: kialakulhat egyfajta elfordulás a hagyományos bankoktól. Gazdasági nehézségek, válságok idején ráadásul a digitális jegybankpénz léte és működése gyorsíthatja a negatív hatások terjedését. Nő a volatilitás veszélye és a bankok elfordulásának az úgynevezett ’’bank run’’ folyamata alakulhat ki. Ugyanennek a következménye az is, hogy a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi finanszírozás kapcsolataiban is törésvonalak – szakadások következhetnek meg - fogalmazott.

Ezen túl pedig a jövőben operációs rendszer szintű technológiai problémák is jelentkezhetnek.

2025-re lesz digitális euró

Mindemellett a digitális jegybank pénz bevezetése akár a világ más részein, az Európai Unióban is elkerülhetetlen lesz. A nemzetközi digitális innovációs folyamatok gyors térnyerése az EU-t is szembesítette azzal a kihívással, hogy muszáj lesz bevezetnie a digitális eurót, még ha az egy bonyolult folyamat is lesz. Épp ezért 2021-ben az EKB közzé is tette a digitális euróval kapcsolatban lefolytatott nyilvános konzultáció eredményeit. Ennek eredményeképp az új digitális euró kiegészítené a készpénzt.

A digitális euró tartalmi keretrendszerének a javaslata 2023-ban fog megjelenni és végül 2025-ig be is vezetik a digitális eurót – húzta alá.

Magyar digitális jegybankpénz

Kerényi Ádám végül a digitális jegybankpénz magyar bevezetésének a folyamatáról is beszélt.

Mint mondta a digitális pénzügyi innovációs folyamatok mostanra Magyarországon is felgyorsultak. A korábbi közepes szintről mostanra régiós szinten is átlag feletti az ország digitális fizetési indexe. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan követi a különböző digitális jegybankpénzek nemzetközi, valamint mindenekelőtt az Unióban folyó felkészülési, bevezetési folyamatait. Épp ezért az MNB együttműködési megállapodást írt alá a Digitális Euró Szövetséggel és azt tűzte ki célul, hogy a digitális jegybankpénzzel kapcsolatos kutatások élvonalába kerüljön. A hazai digitális jegybankpénz mögött az MNB, rajta keresztül pedig a magyar állam állna.

Számos projekt fut

A Hitelintézeti Szemle 2022. szeptemberi számában megjelent tanulmány másik szerzője, Kerényi Ádám közgazdász, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének a kutatója elmondta, hogy 2021-ben a jegybankok 86 százaléka vizsgálta a digitális jegybankpénz bevezetését, 60 százalékuk pedig most kísérleti projektet futtat.

Nem csupán nemzeti, hanem határokon átnyúló projektek is futnak. A Project Jura keretében például a francia és a svájci központi bank, a BIS Innovation Hub, az Accenture, a Credit Suisse, a Natixis, a SIX Digital Exchange, az R3 és az UBS egyedülálló kísérletet tett az állami és a magán együttműködésre.

Kína vezeti a sort

A világ legelőrehaladottabb digitális jegybankpénz projektje azonban a kínai digitális jüan bevezetési programja. Egyes források szerint most már akár több 10, vagy 100 millió kínai polgár is rendelkezhet digitális jüan számlával – húzta alá.

Természetesen az Egyesült Államok jegybankja a FED is vizsgálja a digitális jegybankpénz bevezetésének a lehetőségét – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a dollár több évtizeden át megtartotta tartalékvaluta szerepét és ma is sokan tényleges globális valutaként tekintenek rá. A dollár pozícióit erősíti, az Egyesült Államok globális kereskedelmi, pénzügyi és gazdasági hatalma, valamint az a tény, hogy az USA ad helyet a világ legnagyobb árutőzsdéinek.

A Magyar Közgazdasági Társaság teljes panelbeszélgetése itt tekinthető meg.