Kell-e tartani a kínai vállalatok európai terjeszkedésétől?

Rotterdam, Marseilles, Athén, Valencia, Bilbao, Constanta: mi a közös bennük? Mindegyik kikötője ma már kínai (rész)tulajdonban van. Eközben az európai repterek felvásárlása Tiranától Toulouse-ig tart. Kínából ma már hétszer több működőtőke érkezik Európába, mint fordított relációban. Térképen mutatjuk a legnagyobb vállalatfelvásárlásokat.

Jól átgondoltan építik az Új Selyemutat a kínaiak Európában is, melynek legfőbb jele kulcsfontosságú kikötők és repterek felvásárlása, illetve résztulajdon szerzése a működtető vállalatokban. A válság után a kínaiak európai befektetési meghaladták a Kínába irányuló európai működőtőke értékét, s a különbség ma már hétszeres – a kínai fél javára. A kínai selyemút építését már a 2013-as hivatalos meghirdetés előtt megkezdték Európában is, magáról az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezésről a napokban tartottak konferenciát a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány szervezésében.

Az Európai Unióban évek óta napirenden szerepel a kínai vállalati felvásárlások korlátozása kifejezetten az érzékeny, nemzetgazdasági szempontból fontos stratégiai ágazatokban.

A fenntartások egyik legfőbb oka, hogy a befektető vállalatok zöme állami tulajdonban van, az öt legnagyobb felvásárló nagyvállalat egytől egyik állami.

A legtöbb befektetéssel az első helyen szerepel a China National Corporation 58,2 milliárd dollár befektetéssel, melyet a China Investment Corporation követ 24,2 milliárd dollárral, a harmadik helyre az Aluminium Corp. Of China került 14,1 milliárd dolláros működő tőkével.

A Bloomberg összeállítása szerint az eddigi legfontosabb kikötői vásárlások listája a következő:

• Euromax Terminal (Rotterdam)
• APM Terminals (Zeebrugge)
• Noatum Port Holdings SLU marine terminal (Valencia)
• Noatum Port Holdings SLU marine terminal (Bilbao)
• Terminal Link (Marseilles)
• Piraeus Port Authority (Athén)
• Constanta terminál (Románia)

A repülőterek környékén is megjelentek a kínai befektetők, ebből a legfontosabbak:

• Hahn repülőtér (Frankfurt)
• Toulouse-Blagnac repülőtér 
• Tirana (Teréz Anya) repülőtér 

Nagy-Britanniában került sor eddig a legtöbb és legnagyobb értékű kínai tranzakcióra 70,6 milliárd dollár értékben, a második helyen Németország szerepel 20,3 milliárd dollár értékben, a legértékesebb felvásárlás a német KUKA robotikai vállalat volt két évvel ezelőtt. A kínai működőtőke beáramlásának ez volt az egyik legfontosabb mérföldköve – mondta a növekedés.hu-nak Eszterhai Viktor Kína-szakértő. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa kiemelte, hogy

a nyáron esedékes uniós-kínai csúcstalálkozó előtt minden bizonnyal közös európai álláspontot kell majd kialakítani a vállalati felvásárlások ügyében, egyelőre azonban Európa megosztott a kérdésben.

Több ország támogatja a kínai tőke beáramlását, mert hosszú távon a kínai piacok megnyitását remélik az európai exportőrök előtt.

Mások fenntartásokkal fogadják a kulcsfontosságú szektorokban megfigyelhető kínai térnyerést, melynek egyik oka a technológiai újítások kínai kézbe kerülésétől való félelem.

Peking Made in China 2025 politikája több magas hozzáadott értékű ágazatot intenzíven támogat abból a célból, hogy egy évtizeden belül versenyképes konkurenciát jelentő kínai vállalatokat neveljen ki, illetve erősítsen meg.

Ezek a vállalatok már középtávon is komoly konkurenciát jelentenek majd az európai versenytársaknak – hangsúlyozta Eszterhai Viktor. A legtöbb aggodalom Németországból érkezik, amely nemcsak a kínai versenytársaktól tart, hanem a vasúti terjeszkedéstől is, mert a kínai áru így hamarabb Európába ér.

A félelem másik forrása, hogy a stratégiailag fontos, magas technológiát használó vállalatok megszerzésével kínai állami vállalatok befolyásolhatják az európai piacokat, ami azt jelenti, hogy közvetetten politikai befolyásra is szert tehetnek.

Az aggodalom másrészt geopolitikai természetű is: a jelenlegi kereskedelmi rendszer az USA érdekeit szem előtt tartva lett kialakítva annak idején, ezen most Kína szeretne változtatni, többek között az Új Selyemút építésével.

Eszterhai Viktor szerint az erő demonstrálása eddig sem használt Peking ellen, tíz évvel ezelőtt sem lehetett elérni vele semmit, most pedig egy sokkal erősebb Kínával kell majd tárgyalni, így összességében az együttműködés lehet a kifizetődőbb az EU számára. Ez azt jelenti, hogy bizonyos szektorokban hagyni kell a kínai vállalatok terjeszkedését, ezért cserébe azonban lehet engedményeket kérni a Kínában megjelenni vágyó európai befektetők számára.

Ilyen lehet például a bürokratikus akadályok csökkentése, és egyes szektorok megnyitása a külföldiek előtt. Ezzel párhuzamosan az európai kutatás-fejlesztés megerősítésével lehetne védeni az európai vállalatokat – tette hozzá Eszterhai.

A szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy nem csak a kínai központi korlátozások állnak az európai befektetők útjában:

sokan nem ismerik, valójában hogyan kell kereskedni a kínaiakkal,

nem tudják, hogyan lehet érvényesülni a kínai piacon a kulturális különbségek és üzleti jelleg miatt.

A közép-kelet-európai volt szocialista országok és Kína közös kezdeményezésével (16+1) kapcsolatban a szenior kutató hangsúlyozta: az eddigi kínai befektetések értéke és a tranzakciók mennyisége jól mutatja, hogy zömében Nyugat-Európában terjeszkednek a kínai vállalatok, a közép-kelet-európai régióra és a Balkánra nagyságrendekkel kevesebb beruházást visznek,

tehát alaptalanok az Európai Unió megosztásának szándékára vonatkozó félelmek.

A legtöbb kínai FDI Magyarországra érkezett, a legnagyobb tétel a Borsodchem megvásárlása volt, 2011-ben vette meg a vállalatot 1,6 milliárd dollárért a Wanhua Industrial Group. A közép-kelet-európai terjeszkedés üteme és az itt befektetett tőke mennyisége azonban össze sem hasonlítható Nyugat-Európával.

Felvásárlások Nyugat-Európában:

Nagy-Britannia: 227 tranzakció 70,6 milliárd dollár értékben, a legnagyobbnak a Rio Tinto bányaipari vállalat kisebbségi tulajdonrészének 2008-as megvétele számít

Olaszország: 81 tranzakció 31,2 milliárd dollárért, a Silk Road Fund és a China National Chemical Corporation megvásárolta a Pirelli&C Spa. Gumiabroncsgyárat 7,1 milliárd dollárért 2015-ben

Franciaország: 87 tranzakció 13,4 milliárd dollárért, ebből a legnagyobb értéket az Engie S.A. Energiaipari vállalatot a China Investment Corporation vette meg 2011-ben

Hollandia: 82 tranzakció 11,7 milliárd dollár értékben, 2,8 milliárd értékben a Standard Products félvezetőket gyártó vállalatot vették meg 2016-ban a China Jianyin Investment

Finnország: 21 tranzakció 9,2 milliárd dollár értékben, ebből a legnagyobb 8,6 milliárd dollárért a Tencent és más vállalatok konzorciuma megvette a Supercell Oy közösségi média videójáték fejlesztő vállalatot

Svédország: 24 tranzakció 7,3 milliárd dollárért, Zhejiang Geely megvette a Volvo Personvagnart 1,8 milliárd dollárért

Spanyolország: 31 tranzakció 7,1 milliárd dollár értékben