Kerülőúton támadtak az oroszok, új taktikát alkalmaztak

Az, átszelve Észak-Ukrajna légterét, belépett a lengyel légtérbe, ahol nagy riadalmat keltett, de gyorsan megfordult és ismét Ukrajna felé, ezúttal keletre indult.

Megtévesztette ezzel az ukrán légvédelmet, amely nem számított rá, hogy a baráti, majdani NATO-szövetséges Lengyelország irányából jönne támadás.

Erről a lengyel vezérkari főnök, Wiesław Marian Kukuła tábornok számolt be az RMF24 hullámhosszán: „valószínűleg oroszországi rakéta volt a tettes” mondta, hozzátéve, hogy a lengyel radarok folyamatosan követték a behatolót.

Az esetről a legmagasabb lengyel vezetést, Andrzej Duda államelnököt, Donald Tusk miniszterelnököt is tájékoztatták. Mindezt a lengyel nemzetbiztonsági tanács vezetőinek sebtében összehívott ülését követően jelentette be a vezérkar főnöke.

A Polsat portál korábban – nem azonosított nemzetbiztonsági források alapján – a behatolót egy Kh-22-es, esetleg egy Kh-101-es orosz cirkáló rakétaként azonosította.

A rakéta Zamośc térségében, Lviv nyugat-ukrajnai város közelében hagyta el a lengyel légteret, majd az ukrán légvédelem – mondják a lengyelek feltehetően ukrán források alapján -, megsemmisítette a többszörös trükkös behatolót.

Ha tényleg a feltételezett orosz Kh-101-esről lehetett szó, azt, mivel „lopakodó” technológiával építették és a radarképernyőkön alig észrevehető, szakszóval nagyon kis „lábnyomot” hagy, nem kis feladatot és nagyon jó nyugati légvédelmi eszközöket követelhetett lelövése.

Ukrajnában két, igen magasról származó forrás jelentette a támadást. Zelenszkíj elnök a városok elleni rakéta- és dróncsapásnak a lakosságot érintő részét hangsúlyozta, kiemelve a lakótelepek, bevásárlóközpontok, polgári létesítmények megrongálódását, civilek halálát.

Megszólalt az ukrán vezérkari főnök

A helyi médiumok beszámoltak róla, hogy az Ukrajna energia infrastruktúráját ért támadások miatt sok helyütt megszakadt az áramellátás. Zelenszkíj „kemény megtorlást”, visszacsapást helyezett kilátásba. A szakszerűbb, katonai beszámolót az eseményekről Valeríj Zaluzsníj tábornoktól, az ukrán erők főparancsnokától hallottuk.

Zaluzsníj 158 légi eszköz, drónok, cirkáló rakéták, ballisztikus rakéták és hiperszónikus rakéták bevetéséről számolt be.

A támadóeszközök részletes felsorolása:

- 36 Shahed 131/136támadó-csapásmérő drón

- legalább kilencven különböző típusú cirkáló rakéta. Ezek között meghatározatlan számú Kh-101-es korszerű „lopakodó”, továbbá Kh-555 korszerűsített, nagy pontosságú célba vezető rendszerrel átszerelt, 2004 óta rendszeresített, nagy, több mint 2500 kilométeres hatótávolságú cirkáló rakéta szerepelt, amelynek korábbi változatát, a Kh-55-öst is indították a december 29-i támadás idején.

Nyolc régebbi, Kh-22/32-es, nehéz, egyenként csaknem hat tonnás, eredetileg nagy hadihajók ellen tervezett, Burja mintájú cirkálórakéta is a támadók között szerepelt. Ez a rakétafajta különösen nagy rombolóerejű, robbanófejében 1000 kilogramm RDX robbanóanyaggal.

Alaptípusa felszerelhető egy megatonnás (a Hiroshima-bombánál ötvenszer erősebb) hidrogénbombával, így a rakéta tervezői nem törekedtek a túlzott pontosságra.

Emiatt az indított Kh-22-esek mai fogalmak szerint pontatlanok. Legalább ötven százalékuk egy körülbelül 150 méteres körben csapódik be. Ennek a mérőeszköze a CEP (Circular Error Probability – az Adott Körbe-csapódás Valószínűsége).

Azaz a Kh-22-esek CEP-je mintegy 150 méter. Összehasonlításképpen: a Kh-555-ös hasonló CEP-mutatója 1-3 méteres. Erre a cirkáló rakétára mondták a tervezői: olyan pontos, hogy bemegy az épület ablakán, végigrepül a folyosón és a túloldalon csapódik be a célba.

- Legalább 14 ballisztikus rakéta. Ezeknek a típusát nem részletezte Zaluzsníj, többségében feltehetően Iszkander-M-ről lehetett szó.

- Harkivot földi célpontok elleni csapásmérésre átalakított Sz-300-as légvédelmi rakétákkal lőtték.

Az ukrán légvédelem – hivatalos kijevi források szerint – 27 drónt és 87 cirkáló rakétát semmisített meg, azaz a támadó eszközök nagyobbik részét. Ám megjegyzendő, hogy korábban a támadó eszközök 80-85 százalékát leszedte a légvédelem.

Hogy mi történt a legalább öt Kinzsal mintájú hiperszónikus rakétával, sikerült-e ezeket a félelmetes, légi indítású fegyvereket semlegesíteni, arról nem szól a fáma. Mindenesetre tanulságos a „koreográfia”, ahogy a többtucatnyi életet elvevő, sok embert megsebesítő és nagy katonai-gazdasági-energetikai károkat okozó támadássorozatot megszervezték. 

Zaluzsníj tábornok elmondása szerint december 29-én a kora hajnali órákban a Sahid 131/136-os drónok indításával kezdődött a támadás.

Reggel három órakor felemelték a levegőbe a 18 Tu-95MSz stratégiai nehézbombázót amelyek három óra leforgása alatt több mint kilencven különböző típusú cirkáló rakétát indítottak ukrán célpontok ellen.

Reggel öt órakor a Tu-95-ös „Medvékhez” csatlakoztak a Tu-22M3-as távolsági bombázók, amelyek ismeretlen fegyverzettel Ukrajna északi és középső részeire (az ott lévő városokra) mértek légicsapást.

Mindeközben Harkivra lesújtottak az Sz-300-as konténereiből kiröppent, irányítható, földi célpontok ellen indítható rakéták. A támadás utolsó elemeként már napfelkeltekor felszállt az öt MiG-31K nehéz vadász gép, mindegyik hasa alatt egy-egy Kinzsallal.

Az ukrán főparancsnoki beszámoló végén szerepeltek még a támadók között a VKSz taktikai légi erejéhez tartozó Su-35S-ösök.

Nem tudjuk pontosan, milyen eszközökkel támadtak, de megjegyzendő, hogy hatalmas, nyolc tonnányi fegyverterhet képesek vinni, közte a korszerűnek tekintett Kh-59-es Óvoddal, a Lódarázzsal, amelyek egyes típusai akár 300km-es hatósugárral, precíziós irányítással rendelkeznek.

Legalább egy Lódarazsat és négy Kh-31P-t (az ellenséges radarállomásokra specializált, 110 km hatótávolságú levegő-föld rakéta) is indítottak a Su-35-ösök. Fő feladatuk azonban az volt, hogy az ukrán repülőterek körzetében járőrözzenek, majd a repterek elleni támadást észlelő ukrán harci gépek felszállása idején levadásszák őket.

Így oroszországi források szerint (amelyeket független forrásokból nem sikerült megerősíteni) legalább három ukrán Su-25-ös csapásmérő harci gépet semmisítettek meg az oroszországi Su-35S-ek. Ezek szabvány fegyverzetéhez tartoznak a Su-35S-ek 12(!) szárny alatti fegyverfelfüggesztő sínrendszerén hordozott hosszú, 300-400 km-es hatótávolságú R-37-es és az R-73-as, maximum 40 km-es hatótávolságú levegő-levegő rakéták – és közelharchoz a mindössze 50 kilogramm súlyú GS-30-1 gépágyú.