Két nagyhatalom, a Sárkány és a Medve viszonya

Elemzések2019. szept 8.Fellegi Tamás

Oroszország és Kína két szomszédos nagyhatalom: előbbi nemrég szerezte vissza státuszát, utóbbi ugyancsak a közelmúltban lett komoly tényező. De vajon milyen köztük a kapcsolat?

Három nagyhatalom

A Szovjetunió 1991-es összeomlása után az Amerikai Egyesült Államok egyetlen nagyhatalomként maradt meg a nemzetközi színtéren, úgy tűnt, egypólusú világrend alakul ki a korábbi kétpólusú helyett. Azóta azonban színesedett a kép: Oroszország Putyin vezetése alatt visszanyerte nagyhatalmi státuszát, a világ legnépesebb országaként hatalmas gazdasági növekedésen átmenő, az Egyesült Államok gazdaságának méretét megközelítő Kína pedig új nagyhatalomként jelent meg, most már nem kis befolyással.

Szerencsére olyan végzetes ideológiai különbségek nem alakultak ki a régi-új nagyhatalmak között, mint a hidegháború idején: végsősoron mindegyik valamilyen kapitalista gazdasági rendszert működtet, legfeljebb az állam részvételének mértéke térhet el. A demokrácia fokának nincs túl nagy jelentősége nagyhatalmi szinten, Kínában az uralkodó párt nevében a kommunista jelző csak maradvány, esetleg a kontinuitásra utal, hisz az ország a Mao-féle totális kommunizmus után egy nagy gazdasági irányváltással, de politikai rendszerváltás nélkül lépett a példátlan fellendülés útjára.

Amerika kapcsolata a két nagyhatalommal

A két nagyhatalom külső viszonyait leginkább az Egyesült Államokhoz (és általában a nyugathoz) való kapcsolatuk alapján szokták megítélni, és ez az elmúlt években mindkét nagyhatalom esetében feszült lett, noha szerecsére egyik esetben sem visszafordíthatatlanul. Oroszországot még Obama elnökségének idején Amerika az ukrajnai beavatkozás miatt kezdte ellenségesen kezelni, és noha az őt követő elnök, Donald Trump kezdettől békülne Oroszországgal, a mögötte álló politikai erők ezt nem engedik.

Kína esetében hagyományosan jó volt az Amerikához fűződő viszony, és ennek kialakulása még a hidegháború időszakára nyúlik vissza. Ez persze kellett is ahhoz, hogy Kína gazdaságilag felemelkedhessen és a világ gyárává válhasson, hisz ebben az amerikai és általában a nagy vásárlóerejű nyugati piacok kezdetben döntő fontosságúak voltak.

Trump eleinte barátkozott Kínával, amíg Észak-Koreát próbálta elszigetelni, de amint összebarátkozott az atomhatalommá vált ország diktátorával, az időközben kialakult jelentős, Kínával szembeni amerikai kereskedelmi hiány miatt kereskedelmi háborút indított Kína ellen, ami eldurvult, bár időközben mindig felvillan a remény, hogy a kérdés mégiscsak megoldódik (jó eséllyel Trump meg is kísérli ezt újraválasztási kampányáig).

Szomszédok lettek

Mindeközben kevés szó esik Kína és Oroszország egymás közti viszonyáról, pedig ez is igen fontos tényező a nagyhatalmak közti viszonyrendszerben. A történelem folyamán változatos volt a két ország kapcsolata, persze csak azt követően, hogy egyáltalán kapcsolatba kerültek egymással. Kezdetben ugyanis a Moszkva központtal kialakuló Oroszország még messze volt Kínától, ráadásul közéjük ékelődtek Dzsingisz kán hatalmas mongol birodalmának erős utódállamai, sőt, egy darabig mindkét ország függésben volt tőlük.

Változás pont az hozott, amikor az egyre erősödő, de még csak Európa keleti szélén terjeszkedő Oroszország legyőzte az őt függésben tartó tatárokat, sőt, fokozatosan uralma alá vonta területeiket, így meg is kezdte ázsiai hódításait. A Kínától északra lévő hatalmas, igen zord éghajlatú terület sokáig senkit nem érdekelt, azonban a terjeszkedő oroszok előrelátók voltak, és elkezdték birtokba venni, nyugatról keletre haladva egész addig, amíg el nem érték a Bering-szorost, sőt, azon átkelve még Alaszkát is megszerezték, igaz, ezt meglehetősen könnyelműen eladták később az Egyesült Államoknak.

Az észak-ázsiai, szibériai terjeszkedéssel Oroszország és Kína szomszédok lettek, és ez nem is ment feszültségek nélkül. Az Amúr folyó környékén összecsapásokra került sor 1640-től kezdődően, végül 1689-ben a felek békeszerződést írtak alá, amely szerint az oroszok kivonultak az Amur vidékéről. 1858-ban azonban újra elfoglalták a területet, az Amúr folyó lett a határ, sőt, 1860-ban a Habarovszk-Vlagyivosztok régió is Oroszországhoz került.

Japán közjáték

A 19. század végén megjelent a terjeszkedő Japán a szárazföldön, és hol Kínával, hol az oroszokkal vívott háborút, majd 1931-től tartósan be is rendezkedett Mandzsúriában. A második világháború utolsó napjaiban a Szovjetunió űzte ki a japánokat Mandzsúriából, sőt Korea északi feléről is (így alakult ki Korea kettéosztottsága), Mandzsúria azonban visszakerült Kínához.

A kommunista óriások

1949-ben Kínában is győzött a kommunizmus, a két ország között nagy barátság volt először, a kapitalista világ nem kis rémületére. 10 évvel később azonban Mao Kínája összeveszett a Szovjetunióval, a kapcsolatok csak a 80-as években rendeződtek. A Szovjetunió felbomlásakor jócskán lerövidült a közvetlen orosz-kínai határ Kazahsztán és a többi közép-ázsiai köztársaság függetlenné válásával, lényegében csak a Mongóliától keletre eső szakaszon határos a két ország.

Újkori barátkozás

A jelcini Oroszország és Kína között jó kapcsolat volt: 1994-ben konstruktív, majd 1996-ban stratégiai partnerségi szintre emelte kapcsolatát a két fél. Ebben az időszakban a két ország egyaránt az egypólusú világrenddel szemben próbálta meghatározni helyét a világban, és ehhez partnert láttak egymásban. Oroszország fegyvereket kezdett szállítani Kínának már a 90-es években (miután az 1989-es Tienanmen téri események után a nyugat bojkottálta a kínai fegyvereladásokat), sőt, a két ország azóta közös hadgyakorlatokat is tart.

Kereskedelem

Katonailag tehát barátinak tekinthető a viszony, és ez a Putyin-érában is így maradt, sőt, az ezredfordulótól kezdve meredek növekedésnek indult a két ország kereskedelmi forgalma is: míg 1999-ben 5,6 milliárd dollár volt ennek értéke, addig 2004-ben már 20 milliárd, 2012-ben pedig 88 milliárd lett, igaz, ez a teljes kínai külkereskedelemnek így is csak 2,3 százalékát adta. Tavaly a volumen már meghaladta a 100 milliárd dollárt.

Kína ugyanúgy ellátja fogyasztási cikkekkel az orosz piacot, mint a világ rengeteg más országát, ugyanakkor Oroszország egyre kevesebb gépipari terméket és fegyvert ad el Kínának, és egyre növekszik nyersanyagok, ezen belül a szénhidrogének súlya.

A legmagasabb szint

Az utóbbi években az Oroszország elleni amerikai szankciók és a Kínával szembeni amerikai kereskedelmi háború hatására a kapcsolatok még szorosabbak lettek: idén júniusban a Vlagyimír Putyin és Hszi Csinping elnökök találkozóját követő sajtótájékoztatón az hangzott el, hogy a két ország viszonya példátlanul szoros, és minden idők legmagasabb szintjére jutott el.