Két régiós ország már kikerült a közepes fejlettség csapdájából

Az elmúlt évtized egyik legnagyobb összefoglaló kötete jelent meg a kelet-közép-európai régió gazdaságáról, amely nyolc ország felzárkózását vizsálta: Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. 

Jelentősen javult a 2008-as pénzügyi válsághoz képest a közép-európai országok gazdasági ellenállóképessége, így a koronavírus járvány után gyors volt a régióban a kilábalás - olvasható a Mátyás László közgazdász (CEU) által szerkesztett kötetben.

A pandémia felgyorsított pozitív folyamatokat, de az oktatást és az egészségügy terén számos problémát a felszínre hozott. Mindez különösen problémás, mivel épp ezeknek a területeknek kell erősödnie ahhoz, hogy egy ország kikerüljön a közepes jövedelem csapdájából, amely továbbra is fenyegeti a régiós országokat, köztük Magyarországot is.

Jön a válságok kora

Az elmúlt évtized konjunktúra időszaka után 2020-ban a válságok korszakába léptünk. Az első sokkot a koronavírus okozta pandémia okozta, melynek következtében a gazdaság egyes ágazatai szinte teljesen leálltak szerte a világban, így hazánkban és a régió más országaiban is. Ez egy rövidtávú gazdasági visszaeséshez vezetett, ám a közép-európai térség ezúttal sokkal ellenállóbb volt, mint a 2008-as pénzügyi válság idején.Emiatt a világjárvány okozta válság nem mélyült el és az oltások megjelenését követő nyitás után gyorsan helyreállt a gazdaság – olvasható a Közgazdasági Szemle 2022. július-augusztusi számában megjelent, Győrffy Dóra, a Corvinus Egyetem tanára által jegyzett könyvismertetőben. 

A ’’Kelet-Közép-Európa gazdasága a koronavírus járvány után – folytatódik-e a felzárkózás?’’ című tanulmánykötet alapján a közép-európai országok közül különösen azok bizonyultak ellenállónak, amelyekben a kétezres évek végi válság komolyabb visszaesést okozott. Összességében azonban kijelenthető, hogy az egész régióban mind a növekedési adatok, mind a foglalkoztatottság terén gyors visszapattanás volt tapasztalható. Sem a vállalati szférát, sem a munkaerőpiacot nem befolyásolta hosszabb távon a pandémia. Kockázatot a korrupció emelkedése és az uniós támogatások magasabb szintű felhasználása jelenthet.

Érdemes kiemelni, hogy amellett, hogy a koronavírus okozta válság nem okozott hosszútávú gazdasági visszaesést, felerősített korábban elindult pozitív trendeket is a gazdaságban. 

Elmaradt az egészségügy reformja

A járvány azonban komoly hiányosságokra is felhívta a figyelmet. A régióban, így Magyarországon is különösen magasak voltak a halálozási adatok. A pandémia alatt a legnagyobb sokkhatás egyértelműen az egészségügyet érte, amelynek strukturális problémái élesen kirajzolódtak a nagy nyomás hatására. A régiós országok egészségügyi rendszereire már a járványt megelőzően is jellemző volt az alulfinanszírozottság, a munkaerőhiány.

A közép-európai térségben általános volt a társadalmi egyenlőtlenség a várható élettartam tekintetében, ami az egyes társadalmi csoportok jó minőségű egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésétől függ.

Ezek az amúgyis túlterhelt egészségügyi rendszerek a járvány alatt nem csupán a koronavírussal megfertőződötteket nem tudták feltétlenül megfelelően ellátni, de az egyéb betegségek kezelését sem voltak képesek minden esetben biztosítani. Ez részben biztosan megmagyarázza a világszinten is magas halálozási rátát a régióban. A járvány újból felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges lenne a régiós országokban az egészségügy jelentős megreformálására.

A koronavírus az oktatást is megviselte, elsősorban az általános- és középiskolákban. A járvány után várhatóan nőni fog az alul teljesítő diákok aránya, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi osztályok körében, ami szintén beavatkozást fog igényelni.

A felsőoktatást kevésbé vetette vissza a pandémia. Az online oktatáshoz az egyetemi rendszer viszonylag könnyen tudott alkalmazkodni. Habár kevésbé volt hatékony, mint a hagyományos jelenléti oktatás, egyes nagy létszámú kurzusok esetén akár hosszútávon is a felsőoktatás része maradhat.

A közepes fejlettség csapdája fenyeget

A járvány tehát vegyes hatást gyakorolt a régióra, ám a gazdaságot összessségében nem vetette vissza. A közép-európai országokban a járvány előtt is meglévő gazdasági kockázatok azonban a helyreállást követően is megmaradtak.

Ezek közül a közepes jövedelem csapdája jelenti a legnagyobb fenyegetést. Ez azt jelenti hogy az egyes országokban a külföldi technológiára és olcsó munkaerőre épülő gazdasági modell egy idő után kifullad, a növekedés pedig lassulni kezd. Ennek oka, hogy a munkabérek növekedésével párhuzamosan, csökken az olcsóságból fakadó versenyelőny, amelyet nem követ az innovációs teljesítmény növekedése. Ez a folyamat elodázható a bérek alacsonyan tartásával, a nemzeti valuta leértékelésével. A modell jellemzői közé tartoznak a nagy presztízsberuházások és a költségvetési források pazarlása.A közepes jövedelem csapdájából a humán erőforrásba, azaz az emberbe való befektetésen keresztül vezet a kiút. Ez azt jelenti, hogy fejleszteni kell az oktatást, a kutatás-fejlesztést és az egészségügyet.

A közép-európai országok közül eddig Szlovákia és Csehország lépett ki a közepes jövedelem csapdájából, míg Magyarországot ennek kockázata továbbra is fenyegeti, a legrosszabbul pedig Bulgária és Románia áll ezen a téren – a tanulmánykötet alapján.

Hazánkban a kötet szerzői legfőbb problémaként a cégek kis méretét jelölik meg, ezen a téren ugyanis le vagyunk maradva a régiótól. Ez pedig növeli a korrupció kockázatát, rontja a támogatások felhasználásának hatékonyságát és a versenyképességet.

Magyarország ezzel szemben jól áll a tudományos publikációk és a sikeres ERC pályázatok tekintetében. Mindemellett az alacsony bérekre és a leértékelt forintra épülő gazdasági növekedés problémáit felszínre hozta a koronavírus járvány.

A kiutat Magyarország esetében is az intézményrendszer, az oktatás, az egészségügyi és a vállalatok innovációs képességének a fejlesztése jelentheti.